Szeptemberben folytatják a sztrájkot a pedagógusok

A január 16-án megkezdett munkabeszüntetések folytatásának előkészítése kapcsán arra voltunk kíváncsiak, mennyi ideig tartják fenn a sztrájkot a pedagógusok és a nevelési-oktatási intézményben dolgozók.

Elértéktelenedett az iskolában dolgozók bére

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője elmondta, hogy a sztrájk szeptember 1-jén kezdődik mindaddig tart, amíg el nem érik a célt, ami ebben az évben a pedagógus munkakörben dolgozók 45 százalékos béremelése. A nem pedagógus munkakörben dolgozók béreinek emeléséért is küzdenek, hiszen a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, tehát mindenki alapbért kap, függetlenül a tapasztalattól vagy a pályán eltöltött évek számától. Az alapbért 7-10 százalékkal pótolják ki az intézmények a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörökben.

A jelenlegi inflációs környezetben ez gyakorlatilag a fizetés elértéktelenedését jelenti.

„A másik fontos célunk a munkaterhek csökkentése. Azt szeretnénk eléri, hogy álljon vissza a régi kötelező óraszám rendszere, ami pedagógusonként 22 óra volt. Tudományos vizsgálatokkal alátámasztható, hogy a heti 22 kötelező tanóra is 51,5 óra rendes munkaidőt emészt fel. Továbbá az is fontos törekvésünk, hogy a plusz munkákat, eseti helyettesítéseket fizessék ki.”

Kihasználják a nem pedagógus munkakörben dolgozókat is

„A nem pedagógus munkakörben dolgozók is rendkívül kiszolgáltatottak. A visszajelzésekből kiderül, hogy pedagógus híján őket küldik be egy teljes csoportokhoz órát tartani. Azt kértük, hogy heti 35 óránál nagyobb óraszámba a munkáltató ezt ne tehesse meg. A kormány válasza az volt, hogy nincs ilyen gyakorlat. Rendben van, ha nincs ilyen gyakorlat, akkor vegyük be a jogszabályba. Erre általában azt felelik, hogy majd megfontolják. Aztán mégsem kerül bele a jogszabályba. Itt tartunk most” – fejtette ki Nagy.

Mindeközben a kormány és a 4iG 715 milliárd forintból vásárolja meg a Vodafone magyarországi üzletét. A pedagógusok bérrendezésének összege nagyjából 400 milliárd forint lenne.

„A köznevelési rendszer fenntartása állami feladat, a távközlési cégek vásárlása nem. Számunkra ez azt üzeni, hogy lenne pénz a pedagógus bérek, illetve a nem pedagógus munkakörben dolgozók bérének a rendezésére, csak az állam másra fordítja a pénzt” – fogalmazza meg Nagy Erzsébet.

16 000 pedagógus hiányzik, de a nyugdíjasokat csak egy évre lehet megbízni

Arra kérdésre, hogy mennyi most a rendszerből hiányzó pedagógus, Nagy elmondta, hogy a kimutatások szerint nagyjából 16 ezer, de gyanítható, hogy ennél is nagyobb számról beszélhetünk. Kanász Nagy Máté közérdekű adatigénylésére a tankerületi központok azt jelezték vissza, hogy az egy pedagógusra jutó óraszám 24,5 óra hetente. Ez 11 százalékkal magasabb, mint amennyi a tantárgyfelosztás szerint lehetne. Erre jön rá még pluszban a tartós helyettesítések száma. A tannkerületi központoktól igényelt adatok szerint  1836 intézményben tartós helyettesítés van, vagyis a hiányzó pedagógus álláshelyek óraszámát a többi pedagógus között osztják szét, vagy óraadókat foglalkoztatnak . Ezek az óraszámok azt mutatják, hogy a rendszerben dolgozó pedagógusok viszik el a bújtatott állások óraszámának nagy részért.

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon a nyugdíjas pedagógusok hadrendbe állítása megoldja-e a pedagógushiányt. „Biztosan nem fogja megoldani, főképp úgy, ahogyan csinálják. Ma egy évre teszik lehetővé, hogy egy nyugdíjas pedagógust úgy foglalkoztassanak vissza, hogy közben nem veszíti el a nyugdíját sem. Ki fogja ezt vállalni? Ráadásul a tankerületi központok jellemzően június 30-ig foglalkoztatják vissza a nyugdíjas kollégákat, vagyis a nyári adminisztrációs feladatokban, a következő t tanév előkészítésében már nem számítanak rájuk. Ez az eljárás sem az intézményeket támogatja” – mondja Nagy Erzsébet.

Hab a tortán, hogy a PDSZ információi szerint a megbízási szerződések óradíját is „visszacsökkenteni” szándékozik a kormány. A korábbi 3045 Ft-os bruttó óradíjat ugyanis az oltatlanságuk miatt elbocsátott pedagógusok visszatartott béréből megemelték bruttó 4000 Ft-ra, ám olyan visszajelzések vannak tanároktól, hogy régidíjas áron képzeli el a kormány a következő tanévet. A sztrájk tehát már a köznevelési rendszer minden szegmense számára időszerű.

A sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, a jogszabály csak azt köti ki, hogy mindig 5 munkanappal korábban kell a csatlakozási szándékot jelezni. Szeptember 1-jén azonban nem csak sztrájk indul, hanem polgári engedetlenség szervezéséről is tud a PDSZ. A polgári engedetlenségben résztvevőknek védelmet, jogsegélyt és nyilvánosságot biztosítanak, ez utóbbi jelenti ugyanis a legnagyobb védelmet az érintettek számára.

(Kiemelt fotónk: Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart. MTI/Soós Lajos)