Pazarlás és reform

- Szakértők egyetértenek abban: Magyarország kezd kilábalni a recesszióból. A Kopint-Tárki még enyhe növekedést is prognosztizál az év második felére. Vehetjük úgy: már fiskális mozgástér is lehet a gazdaságélénkítésre?

– Inkább úgy kell érteni: nem lesz szükség további súlyos megszorító intézkedésekre. De a költségvetési fegyelmet tartani kell. Ugyanakkor az IMF feltehetőleg lazít a követelményein: elfogadja, hogy idén akár az öt százalékot is elérhesse a költségvetési hiány. Ennek folytán felszabadul mintegy kétszázötvenmilliárd forint.

- Egyébként mi az oka annak, hogy enyhíti feltételeit az eddig szigorú Nemzetközi Valutaalap? Illetve: ezzel voltaképpen a Bajnai-kormány intézkedéseit is elismerte?

– Kétségtelen: a válság miatt a nemzetközi pénzügyi szervezeteken is eluralkodott a pánik. De eltelt egy év, változott a világhelyzet, és az is igaz, hogy a Bajnai-kormány tartotta a válságkezelés előírt ütemét. Másrészt az Európai Unióban átlagosan hat-nyolc százalékos költségvetési hiányt produkálnak az országok: az IMF részéről álszentség lett volna Magyarországtól továbbra is 3,8 százalékot várni. Nem mellesleg: a jelenlegi ellátórendszer fenntartása mellett – szerintem – túlságosan alacsony az idei elvárt hiánycél.

- Ön azt mondja: már nem lesz szükség komoly megszorításokra. Viszont Orbán Viktor szerint az új kormány rendkívüli intézkedésekre kényszerül, hogy kivédje a költségvetés összeomlását.

– Orbán Viktor kijelentését a gazdaság nyelvére úgy fordítanám le: a különféle állami ellátórendszerek ma nagyon magas költségekkel működnek. A Bajnai-kormánynak szűk volt a mozgástere, így kényszerből alkalmazta a fűnyíróelvet – például – az önkormányzatok forrásmegvonása vagy a MÁV esetében. Ellenben az ilyen típusú, vagyis a strukturális átalakítás nélküli megszorítás csak rövid távon működik. Magyarán: az önmagában még nem elég, ha elvonnak húszszázalékos támogatást az önkormányzatoktól. Az elvégzendő feladatokat ésszerűsíteni kell, a munkaerők számát csökkenteni – és még sorolhatnám a teendőket.

- De akkor hogyan lehet hinni annak, amit a Fidesz ígér: egymillió munkahely tíz év alatt?

– Nem a konkrét szám a lényeges, hanem az a szándék, amely a foglalkoztatást az első helyre teszi a gazdasági prioritások között. Ezzel egyetértek, a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a nagyon alacsony foglalkoztatás. A megváltoztatásához azonban több kell.

- Éspedig?

– Sürgősen általános gazdaságstratégiát kell kidolgozni. A főbb gazdaságpolitikai irányelveket – a vállalkozások fejlesztését, a beruházások támogatását, az európai uniós pénzek felhasználását vagy a foglalkoztatás segítését – egy nagyobb rendszerbe kell ágyazni: az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás reformjába. Mondhatjuk úgy is: nem elég tudni az első lépéseket, ismerni kell a végcélt is. És akkor nem fordulhat elő, hogy bezárnak állami pénzből frissen felújított iskolákat. Ami a foglalkoztatást illeti: valóban ez a gazdaság egyik motorja. A dolgozó ember keresletet támaszt, ha elkölti a jövedelmét, s ezzel további munkahelyeket teremt. És a társadalmi feszültségek is csak úgy oldhatók, ha minél több kiegyensúlyozott ember él az országban.

- Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének igazgatója viszont azt nyilatkozta lapunknak: nem lehet visszaintegrálni a munka világába azt, aki évtizedek óta inaktív, és megszokta ezt az életstílust.

– Sajnos ez így van. Egy ötvenesztendős, hosszú évek óta állástalan, képzettség nélküli ember még betanított munkára sem igazán alkalmas. Az új generációval viszont már van mit tenni: legelőször a pályakezdők munkanélküliségét kell csökkenteni. Meggyőződésem: tíz év alatt átalakítható az oktatási rendszer is. Gyakorlatorientáltabb alapfokú képzésre van szükség, hogy az általános iskola – egy rövid szakképzéssel megtoldva – alkalmazható munkaerőt neveljen. Ma még messze járunk ettől.

- Nézzük tovább a politikai ígéreteket: a Fidesz adócsökkentéssel támogatná a vállalkozásokat. Ha a további adócsökkentés miatt bevételhiány keletkezik, ez nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt?

– Az adócsökkentés – elkerülhetetlen. S noha a Bajnai-kormány megtette az első lépést ebbe az irányba, még mindig Európa egyik legmagasabb adórendszerét tartjuk fenn. Csak összehasonlításképpen: az adócsökkentés után ma minden megkeresett száz forintnak alig több mint a fele marad a munkavállalónál. Szlovákiában ez hatvankét százalék. Ez sokat elárul a hazai cégek versenyképességéről. Magyarországon még legalább – több ütemben végrehajtott – tízpontos adócsökkentés szükséges a foglalkoztatásban. A költségvetési egyensúly viszont csak akkor tartható, ha ezt fokozatosan teszik meg, és ezzel párhuzamosan az állami kiadások csökkentése is megvalósul, amiről az előbb beszéltünk.

- Ugyanakkor sokan úgy vélik: a nagy átalakításokhoz konszenzus kellene a pártok között, ami – láttuk korábban – Magyarországon elképzelhetetlen.

– A reformok nem öncélúak. A magyar államháztartás a GDP-nek több mint a felét költi el, ezzel az egyik legpazarlóbb Európában. Most a leglényegesebb lépés a pazarlás megállítása, a reformok beindítása, hogy elérjük, amit rajtunk kívül mindegyik új uniós tagállam elért. Persze az is fontos, hogy a kormány a döntésekbe bevonja a szakmák képviselőit is. Nem lehet – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – azzal elutasítani őket: úgyis a „régi rend” fenntartásában érdekeltek.

- A Fidesz és a Jobbik programja is bő fejezetet szán arra, hogy a multikkal szemben a hazai vállalatokat kell előnyben részesíteni. Márpedig egy ennyire nyitott gazdaság, mint a magyar, nem működőképes külföldi tőkebevonás nélkül.

– A Jobbik retorikáját nem minősíteném. A Fidesz álláspontját viszont sokan félreértik. A hazai vállalkozások támogatása nem jelenti a multik kiszorítását. Ellenkezőleg: a gazdaság különféle szereplőinek erősödése a többiek fejlődését is segíti. Azaz: nem a külföldi beruházás sok, hanem a belföldi kevés. Tény az is, hogy a magyar vállalkozók többsége nem beszél idegen nyelvet, nincs korszerű vállalkozási és marketingismerete, nem ismeri a külföldi piacot. Ezért a vállalkozásokat nemcsak pénzzel kell segíteni, hanem vállalkozási ismeretekkel a piacra jutáshoz, partnerkereséshez, szabadalmaztatáshoz, és számos más gyakorlati téren.

- Mégis azt hangsúlyozza a Fidesz: meg kell szüntetni a multik privilégiumait. Például az adózás terén.

– A multik előnye ma már nem privilégiumokból, hanem a szabályozásból származik, alapjában véve versenysemleges, nem is lehet más. Mégis ha egy állami közbeszerzési eljárásban többmilliárdos referenciát vár el a kiíró, akkor biztosan csak külföldi vállalat tud indulni. Adókedvezmény egymilliárd forint feletti beruházásoknak jár, vagyis azt automatikusan a külföldi vállalatok kapják. Érdemes lenne végiggondolni, miként lehetne a szabályozást úgy átalakítani, hogy a hazai vállalatoknak is több esélyük legyen az állami megrendelésekből részesülni.