A legkisebb vármegye is számít: ekkora bázissal számolhatnak a hazai pártok jelenleg vidéken
Megrenghet a kormány hatalma, leválthatják a magyarok Orbán Viktort? Egyelőre biztosan nem, hiszen a vármegyei közgyűléseknek nincs komoly hatása a magyar politikai élet alakulására, ugyanakkor fontos fokmérője a pártok vidéki támogatottságának. A közgyűlésbe való bejutáshoz szükséges listaállítás ugyanis megmutatja, hogy egy párt mekkora szavazóbázissal bír a legkisebb vármegye legapróbb településein. Ráadásul a mostani eredmények elég beszédesek.
Noha a vármegyei közgyűléseknek politikailag nincs komoly szerepük, a választások azonban képet adnak arról, hogy mekkora bázisuk és erejük van a pártoknak egy vármegye kisebb településén. Ahhoz, hogy egy párt vagy civil szervezet listát tudjon állítani egy vármegyében, a választásra jogosultak 0,5 százalékának ajánlását kellett összegyűjtenie. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszám arányában komoly különbségek vannak országban. A legtöbb aláírást Pest vármegyében kellett összeszedni a listaállításhoz (5035 ajánlás), míg a legkevesebbre Nógrád vármegyében (629 ajánlás) volt szükség, de Vas vármegyében is elég volt csak 719 aláírás – írja cikkében a Telex.
Hozzátették, ha egy párt mind a 19 vármegyében listát akart állítani, akkor összességében legalább 24 771 érvényes ajánlásra volt szüksége az országban, ami majdnem 5 ezerrel több, mint ahány aláírást az EP-választásra kellett összeszedni. Erre összesen három párt volt képes: a Fidesz–KDNP, a DK és a Mi Hazánk Mozgalom. Ez azt jelzi, hogy ennek a három pártnak van minden vármegyében annyi aktivistája, helyi szervezete és infrastruktúrája, hogy 18 nap alatt akár több ezer ajánlást össze tudjon szedni a falvakban és kisebb városokban. Mindemellett minden vármegyében össze tudnak állítani egy listát több jelölttel. A Fidesz–KDNP 680, a Mi Hazánk Mozgalom 272, a DK 205 vármegyei képviselőjelöltet indít az országban.
A Telex szerint a Momentumnak is majdnem minden vármegyében sikerült összeszedni az ajánlásokat, csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nem jártak sikerrel. Somogyban pedig képviselőjelöltjeik a közös, Somogyi Függetlenek Szövetsége listáján szerepelnek. Utánuk az MSZP következik a pártok sorrendjében 14 vármegyei listával. Érdekesség, hogy a szocialisták öt éve még minden vármegyében tudott listát állítani, most többek között Fejér és Zala vármegyében sem lesznek rajta a szavazólapon.
Az igazán látványos visszaesés azonban a Jobbiknál látszik, amelynek korábban vidéken volt a fő bázisa. A 2019-es választáson 18 vármegyében állítottak listát. Négy helyen közös ellenzéki listán indultak, a Fejérben a listaállítást pedig 47 aláírás miatt bukták el. A legtöbb helyen 10 százalék feletti eredményt értek el, 52 jelöltjük jutott a megyei közgyűlésekbe. Idén ugyanakkor csak 4 vármegyében lehet a Jobbikra szavazni: Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegye lakosai tehetik ezt meg. Ám ami ennél is durvább adat, hogy amíg a legutóbbi választáson 353 megyei listás jelöltje volt a pártnak, addig idén csak 29.
Végül a magyar politikai paletta további szereplőinek eredményei:
- Jakab Péter a Jobbik ex-elnöke Nép Pártján mozgalma – noha Jakab szerint ő kifejezetten a vidéki embereknek politizál – csak Hajdú-Bihar és Nógrád vármegyében tudott listát állítani;
- Vona Gábor a Jobbik szintén ex-elnöke a Második Reformkor nevű pártjával a kerületi és települési önkormányzatokban nem indít jelöltet, ám Heves vármegyében lesz listájuk;
- Az LMP üsszesen 7 vármegyében állított listát;
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyetlen vármegyében indul, Fejérben lesz listájuk.
- Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt egyedül Békésben állított listát;
- Magyar Péter bár korábban azt ígérte, hogy mind a 19 vármegyében elindul a Tisza Párt, végül nem adtak le megyei listákat;
- Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd-Zöldek egyetlen helyen sem állított listát.