Átment a parlamenten az Alaptörvény és a választási törvények megváltoztatása
Megszavazta a parlament a két legfontosabb módosítást, az Alaptörvény kilencedik módosítását, illetve a választási törvények módosítását. A DK bejelentette, nem vesz részt a szavazáson.
Az Alaptörvény módosítása értelmében az anya nő, az apa férfi, „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Emellett közpénznek az állam bevétele, kiadása és kötelezettsége számít. Ez utóbbiról írta azt a Transparency International ügyvivő igazgatója a Pesti Hírlapban, "a közpénz fogalmának alkotmányos szűkítése újabb korrupciós kockázatokat jelent. (...) Az állami vállalatok és az állami alapítványok gazdálkodása immár nem minősül majd közpénzkezelésnek."
Emellett bekerült az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”, azaz bebetonozzák azokat a fent említett alapítványokat is, amelyekkel például a felsőoktatást állítják más működési pályára, és az amelyeknek juttatott közpénz immáron nem közpénz. Ezt a rendelkezést a kormány a függetlenség bebiztosításával indokolja.
Emellett hat helyett három különleges jogrend lesz ezentúl, a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
Megszavazta a parlament a választási törvények módosítását is. Így például a jövőben 14 megyében plusz a fővárosban minimum 71 jelöltet kell állítani egy pártnak ahhoz, hogy országos listát állítson a jelenlegi 27 helyett. Ez egy listára tereli az ellenzéket, kettő esetén már egymás ellen is indulniuk kéne a 101 választókerületben. Illetve az egyedül induló kisebb pártoknak nagyon nehéz lesz a jelöltállítás. A kormány a kamu- bizniszpártok elleni küzdelemmel indokolta ezt a változtatást.
