Óvatosabban vásárolunk – Kisboltok válaszúton

A koronavírus-járvány felerősítette e folyamatokat, de a mértékét nehéz felbecsülni – mondta Vámos György, a Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak. Emlékeztetett rá: a Központi Statisztikai Hivatal jókora késéssel közli az üzletek számának alakulását, így jelenleg még csak a 2019 végi adatok állnak rendelkezésre. Véleménye szerint a vevőre, bérlőre váró boltokból most is alig van több, mint korábban, ugyanis az üzletbezárások évek óta folyamatosnak mondhatók. A KSH adatai szerint az utóbbi időben évről évre átlagosan 6 százalékkal több lett a lehúzott redőny, a válság erre „tehetett rá” még néhány százalékot.

Szerinte rendkívül kedvezőtlenül hatott a kisboltok tulajdonosainak, bérlőinek forgalmára, amikor Budapesten május első napjaitól korlátozták az üzletek nyitvatartási idejét, illetve a lakosság mozgását. Május 18-tól vidéken is követték a fővárosi gyakorlatot, amit elsősorban az iparcikk- és a ruházati üzletek sínylettek meg. Ráadásul legkésőbb a legnagyobb kiskereskedelmi forgalmat bonyolító fővárosban, illetve Pest megyében állt helyre a „régi rend”, tekintettel arra, hogy itt volt a legnagyobb a fertőzöttek aránya és száma.

A lakosság azóta is óvatosabban vásárol. Erről a jelenségről számolt be lapunknak Udvardi Attila, a GKI Zrt. igazgatója is. Mint mondta, évtizedek óta megfigyelhető, hogy a lakossági vásárlóerő a városok felé áramlik, a falusi kisboltok szinte kiürülnek. Ennek nemcsak a nagyobb kínálat az oka, hanem az is, hogy az alkalmazottak a nagyobb településeken magasabb bért tudnak elérni, amit a családok birtokában lévő kis üzletek nem képesek követni.

Udvardi Attila úgy látja, a kisboltok számának csökkenését eredményezték a megszaporodó boltfelvásárlások is. Bizonyos koncentráció tapasztalható az ágazatban, ami gyakran a konkurens boltok megszűnéséhez vezet. A GKI Zrt. igazgatója szerint egy másik tényező sem zárható ki: a járvány kezdete óta elsősorban Budapesten és a nyugati határhoz közeli városokban – Szombathelyen és Sopronban – gyakorlatilag teljesen megszűntek a külföldiek vásárlásai, amit a kevésbé tőkeerős üzletek működtetői nem tudtak kompenzálni. Az érintett kiskereskedők addig maradtak talpon, amíg árukészleteik, illetve a tőkéjük – ha egyáltalán volt – el nem fogyott.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője keményebben fogalmaz: szerinte a koronavírus-járvány teljesen felborította a kiskereskedelmet. A forgalom az év közben nagyon változékonyan alakult, a biztatónak tűnő július után – éves összehasonlításban – ismét gyengébb eredményt produkált az augusztus. Az első nyolc hónapban mindössze 1 százalékos növekedést mértek a statisztikusok, holott az elmúlt években ebben az időszakban rendre 6 százalékos volt a bővülés mértéke. Bár a szeptemberi számok még nem állnak rendelkezésre, az online pénztárgépek adataiból érdekes jelenségre figyeltek fel az elemzők.

A hónap első tíz napjában látványosan élénkült a forgalom, amit a kereskedők az iskolai tanítás újbóli megkezdésével magyaráznak. Az előző esztendő azonos időszakához képest 7 százalékos volt a többlet, azután teljesen „leült” a forgalom, végül a szeptembert éves összehasonlításban egészen minimális, átlagosan 0,2 százalékos növekedéssel zárta a kiskereskedelem. Mindez az élelmiszerüzleteknek és a járvány kezdete óta kimagaslóan jól teljesítő patikáknak volt köszönhető, véli a K&H Bank vezető elemzője. Talán nem véletlenül. A gyógyszertári forgalom évesített 10 százalékos növekedésében a patikusok szerint oroszlánrésze volt a vitaminok iránti kereslet ugrásszerű növekedésének és a felhőalapú receptfelírás lehetőségének.

Panaszkodnak a benzinkutasok is, akik jócskán megérzik a külföldi turisták elmaradását, és az árufuvarozóknak sem megy manapság valami fényesen. Az üzemanyag-forgalom röpke egy esztendő alatt 8 százalékkal esett vissza.

A kereskedők a fent említett tendenciák miatt teljesen elbizonytalanodtak, ma még fel sem tudják becsülni az éves forgalomnak általában a felét hozó idei karácsonyi kilátásokat. Ha a kiskereskedelmi forgalom egyéb szegmenseinek mélyrepülése folytatódik, ami korántsem kizárt, akkor a járvány mostani második hulláma miatti sötét kilátások újabb, nagy számú üzletbezárásokhoz, esetleg profitváltáshoz vezethetnek. Jelenleg a kiskereskedelmi boltok átalakulásának legbiztatóbb iránya az informatikai és a háztartási cikkek árusítása, mert a kereskedők arra számítanak, hogy a mind több helyen bevezetett home-office és a digitális oktatás megnöveli az e termékek iránti keresletet. Ez azonban csalóka remény: a híradástechnikai termékek forgalma az idén 30 százalékkal marad el a tavalyi esztendő hasonló időszakától, a háztartási cikkeké is 17 százalékkal zuhant.

A vendéglátás sem képes talpra állni, a szektor forgalma szeptemberben 15 százalékos lemaradásban volt 2019-hez képest. Mindebből Németh Dávid azt a következtetést vonta le, hogy a háztartások óvatosabb üzemmódra váltottak, a nagyobb kiadást jelentő tartós fogyasztási cikkek megvásárlását későbbre halasztották. Nemcsak a fokozottabb takarékosság, hanem a járvány miatti félelem miatt is elkerülik az emberek az éttermeket. Az elemző szerint már most biztosnak látszik, hogy a kiskereskedelem számára 2021 sem indul majd valami fényesen, de ma szinte képtelenség megjósolni a távolabbi jövőt.

A GKI Zrt. havi rendszerességgel megjelenő bizalmi indexe meglehetősen vegyes képet mutat. Októberben enyhe növekedést mértek, ami az eladási pozíció csekély növekedésének tudható be, ugyanakkor a várható rendelések állománya ugyanilyen mértékben romlott. A Gfk kutatói is elemezték a kiskereskedelem jelenlegi helyzetét. Sztupár Andrea ügyvezető a 168 Órának elmondta: Magyarországon a tavalyi 7416 eurós értékkel szemben 2020-ban már csak 6871 euró volt az egy főre jutó vásárlóerő, ami 7,3 százalékos visszaesést tükröz, de ez még mindig felette van a 2018. évinek. Így hazánknak sikerült megőriznie a 30. helyét az európai országok rangsorában.

A visszaesés egyébként valamennyi megyét érintette, az adatokat szemlélve jelentős meglepetésre bukkanhatunk. A legnagyobb csökkenés Győr-Moson-Sopron és Pest megyében figyelhető meg, ahol az egy személyre számolt vásárlóerő 753, illetve 751 euróval alacsonyabb, mint 2019-ben volt. Tíz megye pozíciójában nem történt változás. Budapest a maga 8627 euró/fős éves vásárlóerejével az országos átlagnál 25 százalékkal jobban áll, de elbizakodottságra a magyar főváros sem ad semmi okot, hiszen ez még mindig 38 százalékkal alulmúlja az európai átlagot. Kontinensünkön 13 894 euró a fejenként elkölthető jövedelem, ami a válság következtében 773 euróval kevesebb, mint amennyit tavaly számítottak.

A negyvenkét országban történt felmérés első három helyezettje Liechtenstein, Svájc és Luxemburg, míg a sereghajtók Moldova, Koszovó és Ukrajna.

A cikk eredetileg a 168 Óra hetilap 2020. november 11-i számában jelent meg.