Orbánt bohócként ábrázolta a német köztévé

A közelmúltban a két német közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF gyerekcsatornáján, a Kika gyerekhíradójában vetített „Piros lap Magyarországnak” című filmecske azt magyarázza el a német gyerekeknek, hogy Magyarország túl sokszor szegte meg az EU szabályait, ezért az EU akár az uniós támogatások megvonásával is büntetheti.

A magyar kormányfő a múlt pénteken, szokásos reggeli rádióinterjújában, a Kossuth rádióban reagált a műsorra, azt mondta, sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy „hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá” – írja az

Az újabb kisfilmben mindezt Orbán Viktor animált figuraként mondja el, előbb az irodájában ugrándozva, majd kesztyűbábként, utoljára ajándékcsomagokkal és pezsgősüveggel látható szívecskés esőben. Orbán szavai megerősítik a magyar sajtószabadságról mondottakat, értékelik a végén.

A német ARD a héten egyszer már reagált Orbán Kossuth rádiós beszédére. Az Orbán agymosással vádolja a Kika-híradót című beszámolóban a szerző, Stephan Ozsváth szerint Magyarországon már 550 politikailag kellemetlen szerkesztőt bocsátottak el a közszolgálati médiától, és bizonyíthatóan hamisítottak televíziós beszámolókat. Az Orbán-kormány azonban nemcsak a saját újságíróit szeretné ellenőrizni, hanem a külföldi arculat is fontos számára.

FT

Az egykori antikommunista harcossal, Orbán Viktorral az élén Magyarország nagy lépést tett előre gyorsan terjeszkedő visszaállamosítási programja keretében: megszerezte az E.On gázkereskedelmi és –tároló üzletágát. A vevő az MVM, amely eddig az áramellátásban jeleskedett, de az üzlet több kérdést is felvet. Leginkább azt, hogy mit hoz a feleknek, és hogy honnan szedik hozzá a pénzt. A vásárló ez utóbbit illetően csupán annyit közölt, hogy részben saját forrásból, részben külső finanszírozásból teremtik elő a fedezetet. Egy bennfentes így reagált a hírre: „Te, jó szagú ég! 870 millió euró, az 260 milliárd forint, vagyis a Villamosművek vagyonának a 30 %-a!” Mivel a kormány még az idén le akarja bonyolítani a tranzakciót, így alighanem rákényszerül, hogy tőkét injekciózzon az MVM-be, ami megnöveli a költségvetési hiányt. Ám a jelek szerint ez nemigen aggasztja a hatalmat, mert a felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz jövőre megnyeri a választásokat, hála a rezsicsökkentésnek. És jelenleg csak ez számít. Az persze időről időre előfordul, hogy baloldali kormányok állami kézbe vesznek magántulajdont. A legrosszabb természetesen az, amikor nem fizetnek kompenzációt. Már Orbán Viktor is megpróbálkozott ilyesmivel, hiszen 2002-ben kisajátította a ferihegyi repülőtér üzemeltetési jogát. Ez később, a vesztett per után kb. 95 millió dollárjába került a magyar adófizetőknek. A hatalom ma már fizet a két energiaipari cég átvételéért. De az azért mégiscsak furcsa, hogy a kommunistaellenes Orbán és a Fidesz-hívek, akik megvetik a kommunizmust és az egykori állami vállalatok gyatra hatékonyságát és korruptságát, most elfelejtik, hogy az ilyen cégek gyorsan el tudják herdálni az állami támogatást. Jó példa erre a MÁV is, vagy a Malév, amely történetesen már csődbe is ment.

„Oroszország az OTP koronaékszere” címmel a lap azt elemzi, hogy a magyar cégek nemigen merészkednek külföldre, ám az Országos Takarékpénztár Bank az ezredforduló tájékán megtörte ezt az irányvonalat és nagyobb regionális szerepre törekedve bevásárolt egy sor környező országban. Az eredmények vegyesek, tavaly például jókorát bukott Montenegróban, mégis 2007 hét óta a leányvállalatok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az anyacég profitjához. Ezen belül a legjövedelmezőbb az orosz piac. Bencsik László vezérigazgató-helyettes megerősítette, hogy az ottani növekedési ráta messze magasabb, mint Magyarországon. Tavaly az érintett leányvállalatuk 38 %-kal szerepelt a konszern mérlegében, az ottani nettó kamatszint 18 % volt. A titok ezen a piacon a Concorde-os Gyurcsik Attila szerint az, hogy az igen kockázatos, de jól jövedelmező fogyasztói hitelekre összpontosítanak. Nem csoda, hogy az OTP terjeszkedni akar az oroszoknál, ideértve a termékpaletta bővítését. Az egyik ilyen megcélzott terület a hitelkártya üzlet, amely stabilabb, megbízhatóbb bevételekkel kecsegtet. De idetartozik az ingatlanpiac is, mivel a jelzálog-ügyletek még nem túl gyakoriak. Elképzelhető azonban, hogy a bevételek is csökkennek, ha esik a fő orosz termék, az olaj ára. Az is bőven belefér a képbe ugyanakkor, hogy az orosz piac méretei folytán egy idő után az ottani tevékenység többet fog hozni a konyhára, mint amennyi pénzt Magyarország fial az OTP számára.

Der Standard

Húsvét után be akarják záratni Budapesten a Sirályt, az ellenzéki mozgalmak találkozóhelyét. A történet a jobboldali-populista koreográfia szerint zajlik: az ellenszegülő kultúrkocsmák lába alól kihúzzák a talajt. Pedig vendéglő – sokszínű programjával – mára egyben a magyar főváros egyik fontos rendezvényhelyszíne lett. De ugyanakkor az ellenzéki politikai tevékenység epicentruma. Itt alakult meg az LMP, itt találtak egymásra a Milla kezdeményezői és itt tanácskoztak a Haha aktivistái. Ám egy olyan légkörben, amelyben a jobboldali-populisták tartják kézben a hatalmat az országban, Budapesten és a kerületben, a kulturális és politikai ellenállóknak ilyen fészkei többé nem népszerűek. Múlt pénteken egy magánbiztonsági cég gorillái támadtak rá a Sirályra, hogy a fővárosi önkormányzat megbízásából kiürítsék azt. A bérlők és a támogatók passzív ellenállásba kezdtek, patthelyzet alakult ki. A városvezetés és a bérlő között jogvita van, utóbbiak azonban múlt csütörtökön délután 4 órakor e-mail-ben felszólítást kaptak, miszerint másnap reggelig minden motyójukkal együtt távozzanak. A zsidó Pészah-ünnep, illetve a Húsvét miatt a főpolgármester jövő keddig haladékot adott az intézménynek. Ám a bérlők szerint addig nem tudják összecsomagolni a dolgaikat. A Sirály sorsa mindenesetre a Király utcában bevégeztetett, most kezdődik a keserves keresgélés egy új hely után.