Orbán–Putyin: kockázatos barátság

– Az ellenzék rendre felrója Orbán Viktornak, hogy 25-30 éve erőteljes oroszellenes retorikával élt, manapság pedig oroszbarát politikát folytat. De miért ne változhatna meg egy politikus külpolitikai orientációja?

– Oroszország egy olyan nagyhatalom, amely mindig dominanciára törekedett a környezetében, Vlagyimir Putyin esetében ez hatványozottan igaz. A saját történelmünkből tudjuk, hogy ez a közép-európai országok számára mit jelent: folyamatos nyomásgyakorlást a befolyás növelésére, függetlenségünk korlátozására. Az oroszbarát politika azért kockázatos Magyarországra nézve, mert ez a hatalom bennünket csak eszköznek használ, hogy számára fontosabb célokat elérjen. Mindezt a legutóbbi évekig Orbán Viktor is így gondolta.

– Az lenne a nemzeti érdekünk, hogy az oroszokkal szemben megőrizzük a hűvös távolságtartást?

– Az a nemzeti érdekünk, hogy rendkívül óvatosan kezeljük az orosz–magyar viszonyt minden tekintetben.

Fotó: Fekete István

– Ha igaza van, akkor a gazdasági kapcsolatok erősítésével is óvatosan kell bánni.

– A rendszerváltás után a magyar gazdaság sikerrel kapcsolódott be az európai és az atlanti kereskedelembe, szabad államokkal szabadon alakítottunk ki szoros gazdasági együttműködést. A kereskedés lényege az, hogy „win-win” helyzet alakul ki, mindenki jól jár. Ilyen típusú kereskedelemnek van értelme Oroszországgal is, ezért volt például súlyos hiba a 90-es években az élelmiszer-ipari termékek kereskedelmének visszaszorítása. Ugyanakkor a két ország viszonyában fennáll egy energiafüggőségi helyzet, amit Oroszország hatalmi befolyásszerzésre használhat ki. Ukrajnában, Moldovában, Bulgáriában orosz kézbe kerültek olajvezetékek, repülőterek, atomerőművek, ami korlátozza ezeknek az országoknak a cselekvőképességét. Nagyon aggasztó, hogy Magyarországon – titkos megállapodás alapján – orosz hitelből egy új atomerőmű készül, és az is, hogy az egyeduralkodó magyar gázkereskedelmi cégbe, a MET-be ismeretlen hátterű orosz tulajdonosok kerültek.

– Ki lehet egyáltalán térni ez elől?

– Természetesen. Az Európai Unió energiapolitikájának az az egyik célja, hogy a nagy energiaszolgáltató országokkal, például Oroszországgal a tagállamok közösen tárgyaljanak, és érvényesítsenek jó árat anélkül, hogy egyéb feltételeket kelljen teljesíteniük. A másik cél, hogy Európa országaiba sokfelől érkezzenek energiahordozók, amivel csökkenhet az oroszokkal szembeni kiszolgáltatottság. Bár ennek most nagyon jó lehetőségei vannak, ez a politika egyelőre nem tud érvényesülni. A különmegállapodások kockázatosabbak.

– A magyar-orosz viszonyt illetően miért fordult szembe Orbán korábbi önmagával?

– Meggyőződésem, Orbán Viktornak az az elképzelése, hogy az Európai Unió és Oroszország között manőverezve minden irányba tágítani tudja a mozgásterét. Ez a taktikázás átmenetileg akár sikeresnek is tűnhet, de hosszabb távon súlyos bizalomvesztést okoz minden irányban, és ha kritikus helyzet alakulna ki, Magyarország magára maradna. Emellett az is igaz, hogy például az állami atomerőmű-beruházásoknál hatalmas a korrupciós kockázat, egy titkos szerződésnél ez még inkább igaz. A Paks 2. projekt hatalmas lehetőség a kormányzathoz közelálló beruházók számára.

– És miért válhatott kölcsönössé a vonzalom Orbán és Putyin között? Az orosz elnök szinte már hazajár Budapestre.

– Az orosz gazdaság nagyon rossz bőrben van, a magas olajárak idején felhalmozott pénzügyi tartalékok kimerülőben vannak. Emiatt a nagyhatalmi törekvéseknek korlátozott a gazdasági alapja. Ilyenkor jól jönnek a hosszú évekre szóló óriásberuházások, mint például egy atomerőmű. Ugyanakkor egy nagy ambíciókkal fellépő, de gazdaságilag nem túl tehetős hatalom érdekelt lehet abban, hogy a riválisait gyengítse, például az Egyesült Államokat vagy Európát, amelyek jóval erősebb gazdasági centrumok. Ma már köztudott, hogy Oroszország hatalmas összegeket szán zavarkeltő álhírportálok fenntartására és hamis hírek terjesztésére szerte a nyugati világban. Ez a vörös troll hadsereg. Az amerikai elnökválasztási kampányba történő beavatkozás lényege is az, hogy az oroszok jelezni akarták, bármely országba elér a kezük. Európában és Magyarországon is zajlik ilyen tevékenység. Putyinnak azért válhatott érdekessé Magyarország, mert Orbán Viktor különutas politikát folytat az Európai Unión belül, ami növeli a bizalmatlanságot az unió országai között.

– Tehetnénk valamit az orosz nyomulás megfékezésére?

– A magyar nemzetbiztonsági szervek dolga ez, és nyilván együtt kell működni azokkal az országokkal, amelyek hasonló cipőben járnak. Politikai szinten pedig nyilvánossá kell tenni, hogy ez a probléma létezik. Az álhírterjesztésnek a nyilvánosság és a valóság megmutatása a gátja. Például Csehországban és Finnországban a nemzetbiztonsági szervek éves beszámolóiban nyilvánosan beszélnek ezekről a problémákról, Németországban a kormány képviselői tájékoztatják az embereket. Magyarországon ugyanakkor az állami tévében lehet viszonthallani a hamis híreket. A kormány nem cselekszik.

– Miből gondolja, hogy nem folyik ilyen harc?

– Erről már többször kérdeztem Pintér Sándort és Lázár Jánost a parlamentben, többnyire azt a válasz kaptam, hogy a „magyar kormány az Alaptörvény szellemében jár el”. Sokkal többet kellene azonban tenni a kormánynak: nyíltan kellene cáfolnia a hamis híreket. Emellett persze újra kell gondolni az európai szintű külpolitikát és a biztonsági kérdéseket. Az Európai Unió sem közösen, sem országonként nem tud határozott nemzetközi konfliktusmenedzselést folytatni, ezért ha a környezetünkben, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában vagy bárhol konfliktus alakul ki, mi nem tudjuk kivédeni, és a hatásai, mint például a menekültválság, elérik Európát. Mivel Magyarország a hagyományos orosz befolyási zónába esik, ezért számunkra különösen fontos, hogy az új és hatékony európai konfliktusmegoldó technikák mielőbb működni kezdjenek. A magyar kormánynak olyan európai külpolitikát kellene támogatnia, amelyben össze van hangolva a fejlesztéspolitika mint megelőző eszköz, a diplomácia, a konfliktusmegoldás és a védelmi erő.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz titkosszolgálatok belenyúljanak a jövő évi magyar parlamenti választásokba?

– Putyin állama többféle módon is megpróbál belenyúlni más országok politikájába. Részben szélsőséges, euroszkeptikus pártokat pénzelnek, részben internetes álhíreket terjesztenek. Mivel jelen pillanatban maga a magyar kormány is kellően Putyin-barát és euroszkeptikus, nagy szükség erre nincs. De nem lehet alábecsülni ennek az alapvetően titkos módszernek a céljait, sem azt, hogy ma is több tucat ilyen álhírportál üzemel Magyarországon.