Orbánén kívül csak egy telefon után nyomoztak
Sértődött miniszteri válaszban bizonygatta a minap Pintér Sándor, hogy törvényesen került sor DNS-minta vételére a személyzettől, miután Orbán Ráhel tavalyi esküvőjéről mobiltelefonok tűntek el. A miniszteri válasz több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. Kérdéseinkkel megkerestük a BM sajtóosztályát. Kiderült: egyetlen egy telefonlopásos ügyben járt el az NNI tavaly az Orbán lagzin történteken kívül.
Még áprilisban robbant a hír: több mint 60 felszolgálót, konyhai dolgozót és őrt hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután Orbán Ráhel tavaly szeptemberi esküvőjéről eltűnt egy mobiltelefon. A dolgozóktól DNS-mintát is vettek – írta blogjában egy férfi, aki felszolgálóként vett részt a rendezvényen. Beszámolója szerint a hatóságok minden dolgozótól DNS-mintát vettek, mert a helyszínen ott maradt a mobil tokja, rajta a tettes DNS-ével.
Sajtóhírek szerint a vizsgálatok 9 millió forintos költséggel zárultak, a közvélemény pedig azt találgatta: vajon akkor is bevet-e DNS-vizsgálatot a hatóság, ha „földi halandók” telefonját lopják el. A parlamentben is téma volt az eset: júliusban a jobbikos Novák Előd kérdezte meg, hogy megalakulása óta hány esetben fordult elő, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi Osztálya (vagy annak elődje) telefonlopás miatt DNS-vizsgálatot csináltatott.
A miniszter a képviselői kérdésre válaszolva azt közölte: „a nyomozó hatóság minden egyes bűnügyben köteles a teljes
tényfeltárást végrehajtani, illetve a lehetséges elkövetőket felderíteni. Erre a törvényben meghatározott összes eszköz a nyomozó hatóság rendelkezésére áll, és önállóan dönthet, hogy
mit használ fel. A konkrét esetben is erre figyelemmel, törvényesen került sor 26 személy tekintetében DNS vizsgálat elvégzésére.”
Hozzátette: „2013-ban az NNI eljárt más telefonlopásos ügyben
is, ennek során azonosítandó minta hiányában nem alkalmaztak DNS vizsgálatot”. Szerettük volna megtudni, hány ilyen ügy volt összesen. A Belügyminisztérium Sajtófőosztálya válaszában a formális logika szabályaira oktat. Szerintük kitalálhattuk volna a választ, hiszen: „Mint az a miniszteri válaszból is kikövetkeztethető: 2013-ban az NNI összesen két olyan ügyben járt el, melyben a bűncselekmény elkövetési tárgya mobiltelefon volt.”
Azt is megkérdeztük, hány telefonlopásos ügyben járt el 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben az NNI, ebből hány esetben alkalmaztak DNS-vizsgálatot. A sajtófőosztály válasza szerint a számadatok rendre: kettő, húsz, nyolc. Hozzáteszik: „A három év alatt folytatott 30 eljárás közül a legtöbb lezárult, így kérdésére egzakt, konkrét válasz nem adható.” Ebből számunkra nem derül ki, hány esetben alkalmaztak DNS-vizsgálatot. A hatóság már ismert tényeket ismétel: „Rá kell mutatni: a DNS vizsgálat csak egy a bizonyítási eszközök sorában, felhasználhatósága, egyáltalán alkalmazhatósága az egyes konkrét ügy sajátos körülményeitől függ, hiszen például azokban az esetekben, amikor az elkövető a cselekmény végrehajtása során nem kerül fizikai érintkezésbe a hátrahagyott tárggyal, DNS vizsgálat nyilvánvalóan nem alkalmazható.”
Pintér Sándor a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában azt közölte: a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez az elmúlt évben 16.186 db terhelti DNS minta érkezett, 1344 bűnügyben összesen 5686 helyszíni minta teljes körű genetikai vizsgálatára került sor.
A vizsgálatok megterhelték a keretet: a kormány júliusi határozatával 145,8 millió forinttal csökkentette az idei költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékát, hogy az összeget „DNS-profil meghatározás többletkiadásainak finanszírozására„ fordítsák. Az összeget a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kutatóintézetek javára írták. Az Orbán Viktor által jegyzett határozat nem indokolta meg ennél részletesebben az átcsoportosítást.
Kíváncsiak voltunk arra, mekkora a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet DNS-profil meghatározásra fordítható költségvetése. A sajtófőosztály válasza szerint ”a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet költségvetése az intézet egészének működését biztosítja, nincs meghatározva az egyes szakértői tevékenységekre fordítandó kiadások összege„.
Azt is megkérdeztük, hányszor fordult elő az elmúlt 5 évben, hogy az intézet a költségvetés rendkívüli tartalékából részesült. A válasz szerint egyetlen esetben sem.
Arra is kíváncsiak voltunk, miért a Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi Osztálya folytatja le az ügyben a nyomozást. A sajtóosztály válasza szerint: ”Az adott ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztálya folytatja az eljárást, mert a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a szervezeti egységet jelölte ki a nyomozás lefolytatására."
Több olvasónk szkeptikusan fogadta a hivatalos magyarázatot, miszerint akkor is bevethet DNS-vizsgálatot a hatóság, ha egyszerű állampolgárok a károsultak. Voltak, akik szerint konkrét esetekben maradt el vizsgálat, holott elkövetői minta lett volna. Ezért megkérdeztük: valótlanságot állít-e olvasónk, aki egy betörés károsultja, és akinek állítása szerint azt mondták a rendőrök, hogy csak kiemelt ügyekben végeznek DNS-vizsgálatot? A sajtófőosztály válasza szerint igen.
