Orbánék nem adják fel a vasárnapi boltzárást
Törvénnyel szabályoznák, vasárnap meddig tarthatnak nyitva a boltok – . Ha a multi délben nem zár be, a terv szerint különadót kell fizetnie. Egy másik terv szerint a vasárnapi munkavégzést korlátoznák.
A népszerűtlen vasárnapi boltzárat ugyan
eltörölték, de arról a kormány nem tett le, hogy a jövőben alaposan megnehezítse a nagy üzletek nyitva tartását a hét utolsó napján.A Népszabadság információi szerint kormányzati berkekben olyan elképzelés kering, miszerint törvényben szabályoznák, hogy az üzletek csak egy bizonyos időpontig tarthassanak nyitva normál ügymenet mellett. Forrásaink legtöbbször a déli 12 órát említették határvonalnak. Amennyiben egy 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruház ezután is ki akarja szolgálni a vevőit, úgy a délutáni forgalmának meghatározott részét befizettetnék vele pluszadóként.
A különadóként is felfogható sarcot lehet úgy kalibrálni, hogy lényegében ne érje meg nyitva tartani dél után. Vagyis lehetne vásárolni vasárnap a hipermarketekben, de csak pár órán át, utána életbe lépne a zárva tartás. A koncepció főként a hazai hátterű, kisebb üzletekből álló láncoknak kedvezne – ahogyan egyébként előzetesen a vasárnapi boltzártól is remélték –, hiszen ezeknél rendszerint a bolt alapterülete nem éri el a 400 négyzetmétert.
Úgy tudni, hogy az elképzelésről informálisan a nemzetgazdasági tárcánál már tudnak, de formális döntés még nem született. Varga Mihály tárcájánál visszafogott lelkesedéssel fogadták a vasárnapi fogyasztás elfojtását tervező ötletelést.
Fut egy másik elképzelés is, amit Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ismertetett a napokban. Eszerint azt tervezik, előírnák, hogy egy évben csak hat alkalommal lehessen kötelezően munkára fogni vasárnap a kiskereskedelmi dolgozókat, valamint vasárnapi munkavégzés esetén az azt következő szombatot a munkaadónak ki kellene adni pihenőnapként.
A Kósa-féle javaslat nyomán tovább nőhet a nagy láncok munkaerő-szükséglete, azaz a szakszervezetek és a dolgozók alkupozíciói tovább erősödnének. Ugyanakkor ezzel tovább nyílik a bérolló a nagy multinacionális cégek és a hazai tulajdonú boltok között is. Míg a multi hipermarketeknél bruttó 180 ezer forint körüli, a diszkontláncoknál 200-300 ezer forint közötti munkabéreket lehet kapni, addig a kisebb, hazai üzleteknél zömében inkább 150 ezer forint alattiak a bérek.
