Orbánék meglépik? „Jó kis fricska lenne az IMF-nek”

A Citigroup elemzői szerint eshet a forint és a magyar állampapírok jegyzése, mivel csökken az IMF-megállapodás valószínűsége –írja a Bloomberg, hozzátéve, hogy továbbra sem tudni, mikor írják alá a szerződést, illetve hogy egyáltalán megkötik-e. Ezért korlátozott értéket látnak a magyar kötvényekben. Viszont annak adnak esélyt, hogy az Orbán-kormány már az egyezmény megszületése előtt euróban bocsásson ki papírokat, jóllehet ez kedvezőtlen lenne a forint és a helyi adósság szemszögéből. A magyar fizetőeszköz közben visszaerősödött a héten, de az ötéves kötvények hozama nem sokat változott (6,857 %). A szakértők azt várják különben, hogy a jegybank folytatja a kamatvágást, akár már a jövő héten. Nagyjából korrektnek minősítik az előrejelzéseket, miszerint a csökkentés 1 %-ot tehet ki a következő egy évben.

Cséfalvay a Financial Timesban reklámozza a kormány akciótervét

A Financial Times blogrovatában megjelent

vendégkommentárbanCséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikusok világszerte egyetértenek abban: munkahelyeket kell teremteni. Csak éppen az ügyben nem jutnak dűlőre, hogy miként lehet elérni ezt a célt. A témával ritkán lehet bekerülni a szalagcímekbe, pedig az unióban kétszer annyi az állástalanok száma, mint az USA-ban. Az elmúlt hat hónap Büsszelben elvont és terméketlen vitával telt el a megszorításokról és növekedésről, elvonva a figyelmet a munkahelyteremtés sokkal nehezebb és praktikusabb feladatáról, és közben megfeledkezve arról az egyszerű közgazdasági bölcsességről, hogy költségvetési stabilitás nélkül nincs egészséges növekedés. Magyarország, ahol a parlament elfogadta az idevágó programot, példát mutat arra, hogy mit kell csinálni. A csomag jelentős tb-kedvezményeket tartalmaz a munkaadók számára a leginkább érintett társadalmi csoportok esetében. Azon kívül csökkenti az adminisztratív és adóterheket az egyéni és kisvállalkozók részére. Az elképzelés más pártok támogatását is megnyerte, a GKI pedig kedvező előrejelzést adott róla. Az elmúlt két évben az Orbán-kormány széleskörű kínálati reformintézkedéseket léptetett életbe, az új terv a keresleti oldalt erősíti, egyben hozzájárul egy kiegyensúlyozott és átfogó stratégiához. Az idő mutatja majd meg, milyen hatással jár, de az európai politikusoknak a következő időszakban komolyan tárgyalniuk kell a munkahelyteremtésről és el kell kezdeniük, hogy a gyakorlatban is lépéseket tegyenek érte.

A brit gazdasági lapban egy másik írás is foglalkozik Magyarországgal. Az cikk szerint a legutolsó információik alapján lehet, hogy Magyarország akarja az IMF-megállapodást, de nem a Valutaalap által megszabott áron. Úgy tűnik: Budapest nagyon hajlik arra, hogy a maga útját járja. Egy kormányszóvivő kijelentette, hogy a tranzakciós adót továbbra is ki akarják terjeszteni a jegybankra, ami ellentétes a nemzetközi szervezet feltételeivel, ugyanakkor nem hajlandók elfogadni olyan megszorítást, amely nem segíti elő a növekedést. Az ING szakértője elismeri, hogy a magyarok kirukkolhatnak eurokötvényekkel és az azután értelmetlenné tenné az egész IMF-ügyletet. Másfelől viszont a Citigroup elemzője azt írta: a magyar fél azt akarja, hogy – bár nagyon lassan -, de folytatódjon a párbeszéd a trojkával, mert fenn kívánja tartani a megállapodás reményét. E várakozásoknak tavasz óta nagy szerepük volt a hitelkamatok csökkenésében és a forint erősödésében. Zavaros? Nem sokat segít az eligazodásban az sem, ha a magyar hatóságok állásfoglalásait nézzük. A részletek hiányoznak a budapesti nyilatkozatokból, csak annyi bizonyos, hogy elmozdulóban van a magyar vélemény. Ám ebben nincs semmi új, a magyarok idáig is széles regiszteren játszottak a Valutaalappal. Elképzelhető, hogy a magyar vezetés a világpiaci pénzbőség küszöbén érzi: itt az idő euróban jegyzett papírok kibocsátására, ami jó kis fricska lenne az IMF-nek. Ráadásul jól beleillene Orbán politikai forgatókönyvébe. De mi történik, ha Magyarország előáll a devizakötvényekkel és a piaci viszonyok utána módosulnak? A későbbi egyezményt nem kell szükségképpen kizárni a Valutaalappal. De a befektetők sokkal kevésbé lehetnének vérmesek a siker esélyeit illetően.

Oroszország visszaadja a kismartoni Esterházy-kastély könyvtárát

Oroszország 67 év után visszaadja a kismartoni Esterházy-kastély könyvtárát, erről az osztrák Külügyminisztérium államtitkára írt alá megállapodást Moszkvában – írja a Die Presse. Előzőleg a szakértők egyeztették, hogy melyik az a 977 kötet, amely minden kétséget kizáróan a Bibliotheca Esterházyaná-ból származik. Bécsben úgy számolnak, hogy a könyvek a jövő év nyaráig hazaérkezhetnek. Egyébként Moszkvában jelenleg két helyen őrzik őket, valamennyi jó állapotban van, konzerválták, illetve szükség esetén restaurálták őket. A nagyközönség valamennyit olvashatta, illetve kutatási célra használhatta. Az Esterházy-könyvtár jelenleg 70 ezer darabból áll. Annak idején, 1945 tavaszán a szovjet hadsereg igen gondosan megválogatott készletet, főleg 16-ik és kora 17-századi kiadványokat, főleg vallástudományi kiadványokat vitt el ládákban. Az osztrákok a 90-es évek elején akadtak nyomukra, a tárgyalások 1988/89-ben kezdődtek a visszajuttatásról. A 2000-es évek elején azután Magyarországon keresztül nem egészen 320 kötet került vissza. 2007-ben pedig három további könyv tért haza az egykori NDK-ból - írja a Die Presse.

Azeri baltás gyilkos: Alijevnek el kellett engednie Safarovot

A baltás gyilkosnak adott kegyelem, illetve a részére rendezett ünnepi fogadtatások komolyan ártottak Azerbajdzsán nemzetközi tekintélyének és visszavetették a Karabahról folyó tárgyalásokat - írja a Der Standard.

A bécsi napilap szerint a jövő hónap elején delegáció élén Budapestre utazik a bakui gazdasági miniszter, de azt mindenesetre örmény propagandaként intézték el, hogy az azeri fél hálából venne a pénzügyileg leégett magyar állam kötvényeiből. Külpolitikailag viszont katasztrófát jelent Baku számára Safarov mennybe menesztése. Az eltelt három hétben minden irányból záporoztak a bírálatok Alijev címére, még Moszkvából is. Párhuzamot vontak az elnök és a megbuktatott tunéziai diktátor között, részben a kleptokrácia, részben pedig amiatt, hogy az államfő nagyon szívesen úgy állította be magát, mint aki egyedül nyújt garanciát az iszlám szélsőségesség ellen. Az amnesztia azonban a legnagyobb kárt annak okozta, hogy belátható időn belül diplomáciai eszközökkel lehessen megoldani a karabahi viszályt. A jelek a háború irányába mutatnak. Alijev különben megtehette volna, hogy csak egy idő után engedi el Safarovot. Ám a börtönben egy olyan azeri tiszt ült volna, aki egy ellenséges katonát ölt meg és ezt a tényt a rendszer nehezen tudta volna megmagyarázni. A nacionalista ellenzék támadni tudta volna a politikust, a rivális klánok munícióhoz jutottak volna az elnökkel szemben. És az örmények elleni 20 évi uszítás eredményeként a lakosság nagy része csakis a jogerős bírósági ítélet eltörlését tudta elfogadni. A gyilkossággal Safarov hazafias kötelezettségének tett eleget, és ezt a bakui kormány megerősíti.

Bulgáriát is Magyarország sorsától félti az újságírószervezet

A Der Standard másik, Magyarországot is érintő cikkében arról ír, hogy az Európai Újságíró Szövetség követeli: az unió Bulgáriában a belbiztonság és az igazságszolgáltatás után a sajtóra is terjessze ki a megfigyelést. A szervezet képviselői ezt Szófiában személyesen közölték Neelie Kroes-szal, mert attól tartanak, hogy monopolviszonyok alakulnak ki a bolgár médiában, illetve hogy jogellenesen használnak fel EU-s pénzeket. Így kifogásolják, hogy átláthatatlanok a tulajdonviszonyok több társaságnál. Sürgetik, hogy Brüsszel küldjön ki tényfeltáró bizottságot. Szerintük félő ugyanis, hogy az országban ugyanolyan folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon és Romániában, ezáltal pedig gyengülne a demokrácia és gondok lennének az alapvető jogok, valamint a tájékozódási és szólásszabadság érvényesülésével. Kroes azt mondta, előzőleg találkozott Boriszov miniszterelnökkel, aki elismerte, hogy vannak gondok a média finanszírozásának átláthatósága körül. A biztos foglalkozni kíván a felvetett kérdésekkel.