"Orbánék a katasztrófa felé haladnak"

Jaroszlav Simov a Kommerszantban idézi a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a magyarok teljes mértékben csalódtak a kormányzó Fideszben és az ellenzékben is. Szakértők attól tartanak, hogy Magyarországon ismét tömeges zavargások lesznek, mint hat évvel ezelőtt - írta. Simov emlékeztetett, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányzása katasztrófába vitte a szocialista pártot, amely csúfosan megbukott a választáson az Orbán Viktor vezette Fidesszel szemben. Most azonban "a Fidesz ugyanezen az úton halad" - meredeken esik népszerűsége, miközben a választók általánosan csalódtak, mert nem tudta kivinni az országot a mély gazdasági válságból.

Az újjáválasztásának bebiztosítására törekvő miniszterelnök a nemzeti érzelmek húrjain játszik, a magyar szuverenitás védelmezőjeként tünteti fel magát az Európai Unió diktátumával szemben. De a vitatott reformok mellett "ellene dolgozik a gazdasági válság is, a nem teljesített ígéretek is (például az egymillió új munkahely létrehozása) és annak a kockázata, hogy jobboldali radikalizmusba csap át, amitől Európa és a választók is félnek - mutatott rá Simov, hozzáfűzve, hogy az ellenzék képtelen kihasználni a kormányzó párt nehézségeit.

New Statesman

A brit lap szerint Orbán Viktor kormánya a totalitariánizmusba viszi vissza az országot, amely úgy viselkedik, mintha megőrült volna. Az eltelt egy évben mélyreható változásokat és gazdasági visszaesést élt át, ez azonban jóformán visszhang nélkül maradt Nagy-Britanniában. Pedig új alaptörvényt fogadtak el, az Alkotmánybíróságot telerakták a miniszterelnök szövetségeseivel. 200 bírót nyugdíjba kényszerítettek, miközben egy korábbi párttisztségviselő dönti el, hogy melyik bírát milyen üggyel bízzanak meg. A választói körzetek határait úgy szabták újra, hogy a hatalmon lévő párt a következő három alkalommal akkor is győzzön, ha veszít. 238 egyháztól megvonták az eddigi státuszt, a többpárti Választási Bizottságot öt párthivatalnokkal váltották fel. A baljós Médiahatóságnak drákói felhatalmazás adtak, hogy sakkban tartsa a sajtót. Mindennek a csúcsa, hogy a kormányfő magántestőre lett az új antiterrorista egység parancsnoka, és így korlátlanul végezhet titkos megfigyeléseket, hozzájuthat pénzügyi és orvosi adatokhoz, továbbá bírói felhatalmazás nélkül hallgathat le telefonokat.

Idén január elsejével Orbán alkotmányos reformjai megsemmisítették két évtized demokratikus folyamatát, a felismerhetetlenségig átalakultak a jogok és normák, amelyek alátámasztották a politikai berendezkedést. A Fidesz az általános elégedetlenség és az aránytalan választási rendszer jóvoltából kétharmadhoz jutott, ám a többséget arra használta fel, hogy módszeresen lebontsa a fékeket és ellensúlyokat, a vazallusait állítsa sok helyre, illetve hogy bebiztosítsa: soha többé ne legyen ilyen átfogó változás. Orbánt nem érdekli sem a hazai, sem a nemzetközi tiltakozás, ideértve Brüsszelt és Hillary Clintont. A gazdaság állapota olyan, hogy a magyarok nem tudtak búcsút venni a nehéz időktől, csupán attól a joguktól, hogy jobb viszonyokat követhessenek. Ilyen a mai Magyarország: alkotmányos manipuláció, bugyborékoló szélsőségesség és gazdasági válság. De az EU és az IMF-nek jó lehetősége van, hogy változást segítsen elő. A gazdaság ugyanis visszaesőben van, a nép reményvesztettsége pedig nő. Orbán előszeretettel hivatkozik a rendszerben lévő csontvázakra: összeesküvés a határokon kívül, kommunisták mindenütt. Az unió és a Valutaalap csak meghosszabbítja a politikus játékát, ha nyugdíjcsökkentést követel, ahelyett, hogy keményen sürgetné az átláthatóságot, kiszámíthatóságot és az ország alkotmányos integritását. Megvan az eszközük, hogy felhúzzák a függönyt, de van-e hozzá bátorságuk?

Wall Street Journal

A feltörekvő kelet-európai államok eddig kiállták a válságot, de lehet, hogy fokozódó piaci nyomással kell szembenézniük, miután a jelek szerint visszaesésbe kerül az euroövezet. Szeptemberben Magyarországon, Oroszországban és Törökországban emelkedett az ipari termelés szintje, Csehországban és Lengyelországban viszont csökkent, részben mivel e két utóbbi állam szoros kereskedelmi kapcsolatban van a földrész fejlett térségével, részben pedig a hiány visszafogására bevezetett megszorítások miatt. A magyarok ugyan szintén erős szálakkal kötődnek az eurozónához, de úgy látszik, ők megtörik a trendet, főleg éppen a kivitelnek köszönhetően. Németh Dávid az ING-től azonban úgy véli, hogy az ország más mutatói rosszabb irányba mutatnak és a múlt havi termelési adat csak átmeneti javulást tükröz. Mint hangsúlyozta, ha hosszabb távon vizsgáljuk a beszerzési menedzser indexet, brutális ingadozást tapasztalunk. Ha viszont az átlagot vesszük, az már közel jár a stagnáláshoz. Ő nem állítaná, hogy a szeptemberi szám igen kedvező lenne az ország kilátásai szempontjából.

Költségcsökkentésre, illetve átszervezésre hivatkozva 700, illetve 500 dolgozó elbocsátását jelentette be Magyarország két vezető cége. Mind a MOL, mind a Magyar Telekom részvényei a blue chipek közé tartoznak a budapesti tőzsdén. A fejlemény igen érzékeny időszakban következett be Magyarország gyengélkedő gazdasága számára. Az első félévben ugyanis az ország visszaesést produkált, és az elemzők, illetve az MNB recesszióra számít a második hat hónapban is. Erre válaszul döntött a két társaság a leépítés mellett, miután jelentősen érintette őket a szektorális különadó. Christopher Mattheisen a Telekomtól aggályait hangoztatta, mivel megbízható és fenntartható környezetre lenne szükségük, ám a telekommunikációs adót diszkriminatívnak tartja, olyannak, amely ellentétes az EU-joggal. A MOL a térségben mutatkozó eladási nehézségekre hivatkozott. Nem kifogásolta azonban közvetlenül az adópolitikát, jóllehet 17 milliárdot kell befizetnie a költségvetésbe. A két cég terve mindazonáltal szembemegy a kormány foglalkoztatási politikájával, de sok megfigyelő és a jegybank is azon a véleményen van, hogy a munkahelyek számát közvetve lehet növelni, ha kiszámítható a kormányzati irányvonal.

Reuters

A vártnál nagyobb visszaesést jelez a cseheknél és a lengyeleknél, hogy a múlt hónapban Közép-Európában zsugorodott az ipari termelés. Közgazdászok szerint a hatóságoknak új ösztönző intézkedésekkel kell ellensúlyozniuk a jelenséget. A gazdasági nehézségek kihatnak a térségben a kormányok népszerűségére és a hatalomnak mindenütt lépéseket kell tennie, hogy kivédje az euroövezet visszaesése miatt begyűrűző hatásokat. A megrendelések csökkenése folytán akadozik az export, a magyar és a cseh gazdaság motorja, és kiváltotta a beruházások, illetve a fogyasztás visszafogását. Magyarország másként számítja a beszerzési menedzser indexet és így a mutató a múlt hónapban 2,9 %-kal javult. Közben az MNB múlt havi kamatvágása erősítette azokat a feltételezéseket, hogy fokozta befolyását a bankban Orbán Viktor, akinek népszerűsége két év alatt 60 %-ról 15 %-ra zuhant. A Monetáris Tanácsban immár többségben vannak hívei. Ők rokonszenveznek a növekedés olyan irányú ösztönzésével, ami gyakran eltér az általános elfogadott módszerektől. Közgazdászok úgy látják, hogy a romló europiaci kilátások miatt a dolgok rosszabbra fordulhatnak, mielőtt még javultak volna. Azon kívül ha valamikor visszatér is a fellendülés a régióba, egy darabig igen alacsony szintű marad.