Orbán Viktor: aggódom Európa jövőjéért

Orbán Viktor miniszterelnök a szomszédunkban zajló háborúról, a júniusi választások tétjéről, a gazdasági növekedésről, valamint az üzemanyagok áráról is beszélt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor szerint Európa háborúba sodródik

A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz.
Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába.

Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért

– közölte, majd a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett, ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint egy délutáni teapartiról.

Felidézte, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani. A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, „nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok”.

Orbán elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért – fogalmazott, majd kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét”, és súlyos veszteségeket szenvednek.

Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus

– fogalmazott. 

A kormányfő az interjúban kitért rá, hogy szerinte háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt. Elmondta, sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, „de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese”.

Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut 

– tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.

Orbán Viktor szerint nagy lesz a tét júniusban 

Orbán Viktor szerint az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők. Úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz. Orbán úgy látja, van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet, az európai emberek nagyobb része támogatta a háborút.

Kitért arra is, hogy a háború- és a békepárti erők között csata van, ráadásul vannak más kérdések is: a gender, a családvédelem, a migráció témájában. Ezekben mind-mind nagy viták vannak a magyar miniszterelnök szerint.

Európa érzi, történelmi keresztúton áll, indulhat erre is, meg arra is, és mi, akik az európai politikát alakítjuk, érezzük, hogy a szokásosnál jóval nagyobb súlya van annak, amit teszünk, mondunk, csinálunk. Az európai választásnak is nagyobb a súlya, mint lenni szokott 

– húzta alá.

„Anyám, én nem ilyen lovat akartam” – fogalmazott Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban. Hangsúlyozta, ma is azt gondolja, hogy „jobb belül, mint kívül”, de szerinte a 2004-es csatlakozáskor nem erről volt szó. Nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, vagy hogy retorziókkal kell szembenézni, ha egy ország beleírja az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő.

Magyarország Orbán Viktor szerint azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett, most viszont gazdasági válságban vagyunk, és béke helyett az európai vezetők belemanőverezik a kontinenst egy háborúba.

Orbán Viktor: a szomszédos átlagárakhoz kötjük a magyar üzemanyagárakat

A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát – közölte a miniszterelnök. Hangsúlyozta, jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel – a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel – szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai. Hozzátette, jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni. Ezért arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen.

Ugyanakkor Orbán Viktor szerint azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.

Az üzemanyag-kereskedők ezt nem tartották fairnek, ezért újrakalkulálják a számokat és a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, és ezt a szomszédos országok átlagárában határozzák meg

– közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, hogy a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.

Orbán Viktor végül arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság fókusza mindenképpen Európában marad, de „akciórádiuszát” ki kell terjeszteni sokkal nagyobb mértékben, mint amihez az előző évtizedekben hozzászoktak. Azzal indokolt: Magyarország számára a német piac nagyon fontos, azonban a németeket hazavágta a háború, mert leválasztották magukat, vagy az amerikaiak leválasztották őket az orosz energiarendszerről.

Ezért ma úgy kell gazdasági növekedést elérni Magyarországon, hogy a legtermészetesebb értékesítési piacunk, a nyugat-európai, „köhög, influenzás beteg, ágynak esett„, és ez még így lehet egy-két évig

– vélekedett. Hozzátette, nem véletlenül érkezik Magyarországra a jövő héten a kínai elnök, nem véletlenül növelte meg Magyarország az aktivitását Közép-Ázsiában, illetve éledeznek gazdasági kapcsolataink Afrikával is.

(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kormány 2022. évi utolsó ülése előtt tartott éves sajtótájékoztatóján Budapesten december 21-én.)