Orbán Viktor szerint ezek jelentik most a legnagyobb fenyegetést
Orbán Viktor ismét brillírozott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a szokásos péntek reggeli interjújában.
Az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot, időt nyert Európa – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök Soros György bíróságának ítéleteként értékelte az uniós bevándorlási politika megsértéséért az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott 80 milliárd forintos büntetést.
Orbán Viktor kiemelte: Európában demokráciák vannak, amelyekben nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek véleményét. Ha a kormányok azt látják, hogy a háborúpárti álláspontjuk következményeként megbuknak, akkor kapnak egy extra motivációt, hogy a békéről kezdjenek gondolkodni. Elmondta, a választás napján megbukott a francia és a belga kormány, a német kancellár pártja a saját országában a harmadik lett a választáson, ami Németországban példátlan Orbán szerint.
„Az európai emberek akarata világos jelzés az európai vezetők számára, hogy ha nem állnak a béke oldalára, meg fognak bukni”
– értékelt Orbán Viktor. Kijelentette: a magyar kormány a legnagyobb megerősítést kapta a választáson, a magyar emberek a békére szavaztak, és ez döntő érv volt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyaláson.
Értékelése szerint a kormánypártok utcahosszal nyerték meg az európai és önkormányzati választásokat, amelyek arról szóltak, hogy a háború vagy a béke oldalára álljanak-e a magyar politikai pártok. Azok nyertek, akik a béke oldalára álltak, „itt nincs mozgástér” – jelentette ki, hozzátéve, egy pillanat alatt megértették Washingtonban és Brüsszelben is, hogy lehet próbálkozni, de a magyar kormány ettől kezdve nem fog elmozdulni a saját álláspontjáról, mert megerősítést és kötelezettséget kapott a saját választóitól. Megjegyezte: két hónapon keresztül járta az országot és kérte az embereket, hogy értsék meg, a választás a háború és béke kérdése. Hozzátette,
a választások után három nappal pedig konkrét következménye lett az emberek szavazatainak, hiszen a választási eredményt felhasználva tudta elérni – NATO főtitkárával folytatott budapesti tárgyalásán –, hogy kívül tartsa Magyarországot a NATO ukrajnai misszióján.
Nagyon fontosnak és Magyarország számára nagyon kedvezőnek értékelte a NATO-val kötött megállapodást, ugyanakkor a NATO-n belüli alapvető nézetkülönbségnek nevezte, hogy a 32 tagállamból 31 le akarja győzni Oroszországot, ezért támogatják Ukrajnát, míg a magyar álláspont szerint azonnali tűzszünetre kellene rászorítani a feleket.
A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország a NATO-ban az elfogadott, elismert, lojális és kiemelkedően együttműködő országok közé tartozik. „A NATO a mi otthonunk” – fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy a NATO a „háborút segíti elő, mi meg a béke oldalán vagyunk”. Jelezte: létrejön egy NATO-ukrán misszió, azaz koordinálják az átadandó fegyverek átszállítását, három bázist hozva létre ehhez a tagállamok területén. Kijelentette ugyanakkor, hogy Magyarország erre nem hajlandó, mert ahol fegyvereket adnak át, az katonai célponttá válik az ellenség nézőpontjából.
„Én nem akarom kockáztatni sem Magyarország, sem a magyar emberek békéjét azzal, hogy orosz katonai célponttá teszem Magyarország bármelyik négyzetcentiméterét. Ezt el akarom kerülni, ezen dolgozom. És ez eddig sikerült is”
– szögezte le. Hozzátette: a fegyverszállítás koordinálása mellett a tagállamok a katonai erőfeszítések támogatására pénzt dobnak össze, illetve közvetlen szerepet vállalnak a frontra menő katonák kiképzésében.
A kormányfő beszélt a választások előtt tartott Békemenetről is. Ezt az elmúlt időszak legnagyobb közösségi akarat-megnyilvánulásának nevezte, amely arról szólt, hogy Magyarország maradjon a béke szigete, azaz se kívülről, se belülről ne veszélyeztesse semmi a békés életet. Az egyik fenyegetésnek a háborút jelölte meg, a másiknak pedig a migránsokat, szerinte ugyanis az európai tapasztalatok alapján nincs békés élet, hogyha migránsok vannak.
Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet – reagált Orbán Viktor arra, hogy az Európai Unió Bírósága nyolcvanmilliárd forintra bünteti Magyarországot az uniós bevándorlási politika megsértéséért. Azt mondta: a brüsszeli buborék tele van Soros György embereivel, ez igaz az Európai Parlamentre, az Európai Bizottságra és az igazságszolgáltatásra is. A miniszterelnök ezen a ponton nem mulasztotta el felidézni a Soros-tervet, majd közölte, hogy a Magyarországra kiszabott bírság óriási összegű,
ezt a pénzt szét lehetne osztani a családoknak, oda lehetne adni a nyugdíjasoknak vagy gyerekvédelemre is lehetne fordítani.
A miniszterelnök arra a „kérdésre”, hogy milyen üzenete van annak, hogy négy nappal a választások után hozták nyilvánosságra az Európai Bíróság döntését, úgy reagált: a brüsszeliek sunyik. Kijelentette: ami Brüsszelben történik, az a magyar ember számára „nehezen fogható kulturálisan”, mert nem a mi világunk, ami ott van, magyar nézőpontból az egésznek van egy ilyen „nyálas, váladékos, csigaszerű, nyálkás közege”.
Orbán Viktor végül arról is beszélt: az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját alakíthatná meg a jobboldal, amennyiben a választáson győztes francia és olasz jobboldal vezetői megegyeznek, és a Fidesz is csatlakozik.
Jelezte: két hölgynek kellene megegyeznie, Marine Le Pennek, aki utcahosszal nyerte meg a francia EP-választást és az olasz jobboldal vezetőjének, Giorgia Meloninak. Úgy vélte, ha ők ketten meg tudnak állapodni, és a Fidesz csatlakozik hozzájuk, akkor létrehozhatnák az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Sőt - folytatta -, még az Európai Néppártból is tudnának áthozni pártokat, így könnyen lehet, hogy fél éven belül a jobboldalé lenne Európában a legnagyobb parlamenti frakció.