Orbán Viktor a „nemzet mérnöke” lehet

A kormány szerkezeti átalakítása, személyi összetétele, az új parlament felállásának mikéntje mondhat a legtöbbet a készülődő új hatalom valóságos politikájáról – mondta az MR1 Kossuth Rádióban Tölgyessy Péter.

2010. május 4., 10:18

Az alkotmányjogász szerint a sokszorosan megígért „gyors és mélyreható” társadalmi változások tervezetei csak a kormányalakítás után várhatók, mércéjük pedig a sokban hasonló megfogalmazásokkal kezdő roosevelti legendás első száz nap tizenöt nagyszabású törvénye lehet, amely valóban elindította a világválságban kivérzett Egyesült Államok újjáépítését. Addig viszont a kormány szerkezeti átalakítása, személyi összetétele, az új parlament felállásának mikéntje mondhat a legtöbbet a készülődő új hatalom valóságos politikájáról. Lényegileg megváltozik a kormány struktúrája, a hagyományos kabinetrendszert két új vezetési szint beiktatásával egy hierarchikus szerkezet váltja fel, amelyben a kormányfő, az elnöki rendszereknek megfelelően, sokban kiemelkedik a végrehajtó hatalom hétköznapi működéséből, míg a rutinfeladatok ellátása, a kormány vezetése, és főleg az ellenzékkel való ütközés terhe a helyettesére hárul. Orbán Viktor régi igényeinek megfelelően a „nemzet mérnöke” lehet, aki a politikai arénából kilépve az egész nemzettel állhat folytonos kapcsolatban – mondta Tölgyessy.

Mindezzel Magyarországon jobbára megszűnik működni a hagyományos kabinetelv, amit még az 1848-as törvények rögzítettek. Ebben a miniszterelnök formálisan nem volt főnöke a minisztereknek: a döntéshozatal testületi, a cél pedig az, hogy minél több szempont, visszacsatolás érvényesüljön a kormányzás keserves művészetében. A testületi elv formális megtartásával már a dualizmus korában is erős miniszterelnökök irányították a magyar kormányokat, ám legtöbbjükben helye volt az erős, karakteres minisztereknek is. Igazán hierarchikus a kormány az államszocializmus korszakában lett, amikor a kormányfő munkajogilag is főnökévé vált az egyes minisztereknek, ennek a gondolkodásnak egyes elemei pedig aztán átöröklődtek az 1989 utánra is. A részérdekek rohamának kitett, túlterhelt fiatal hazai demokráciának mind jobban szüksége lett a hatalmi piramis csúcsán álló nagyintegrátor régi kádári szerepkörére, amit egyre inkább a mindenkori miniszterelnök töltött be. Most ez a rendszer teljesedik be formálisan is. Ebben a felállásában csupán az országos főhatóságot vezető államtitkár intézménye jön az Egyesült Királyság ősi kormányzati szerkezetéből, a többi jobbára magyar, Orbán Viktor világlátásának megfelelő megoldás. Az erősen hierarchikus kormányzati szerkezet azonban az amúgy is nehézkes információáramlást további két vezetési szinttel megterhelő rendszer lesz, amiben hatalmas, nehezen kezelhető felelősséghalmazok (humánerőforrás-minisztérium, a pénzügyet is egyesítő gazdasági csúcsminisztérium) keletkeznek. Kétséges, hogy az államtitkári szinten intézett ügyek, igények hogyan kerülnek majd a végső döntést hozó miniszterelnök elé, aki minden szervezeti megoldás ellenére sem háríthatja át a rendszer egészéért viselt felelősségét helyettesére. A kormányfőt valóságosan tehermentesíteni csak karakteres, az ország által tekintélyes embernek elfogadott miniszterek tudnák. Így megint átszervezéssel kezd az új kormány, holott békében dolgozva inkább a felesleges bürokráciát kellene mielőbb visszavágni – jelentette ki Tölgyessy Péter az

MR1 Kossuth Rádióban.