Orbán Merkel után Putyint fogadja Budapesten
Február 17-én Budapestre látogat az orosz államelnök. A német kancellárasszony csak indirekt módon beszélt a szankciókról –írja Gregor Mayer budapesti tudósításában.
Angela Merkel német szövetségi kancellár budapesti látogatását nagy várakozás előzte meg. A vendéglátó, Orbán Viktor nemzeti-populista kormányfő azt akarta megmutatni a világnak, hogy a nemzetközi politikai parketten nincs üveg karanténban. Az ellenzék, a polgárjogi harcosok és a kormány más bírálói azt remélték a látogatásra érkező hölgytől, hogy szigorúan megdorgálja Orbánt.
Végül mindenki kapott valamit. Orbán elkönyvelhette, hogy a 2010-es kormányra lépése óta Merkel most először ellátogatott hozzá. Teljes volt a protokoll, a konvojok kékfénnyel közlekedtek, fél Budapest le volt zárva. És itt volt egy berlini kancellárasszony, aki igazolást adott vendéglátójának: „Orbán Viktor olyan miniszterelnök, kolléga, aki mindenképpen kompromisszumokat köt az egységes Európáért”. Ezzel azt akarta kifejezni, hogy bizonyosfokú Moszkvára támaszkodás ellenére Magyarország eddig betartotta az Oroszország elleni szankciókat.
Volt azonban egy olyan Angela Merkel is, aki egyértelművé tette, hogy milyen jelentős különbség van az ő és Orbán demokráciaértelmezése között. A sajtókonferenciának az volt a legfagyosabb pillanata, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója azt kérdezte Merkeltől, hogy az Orbán által meghirdetett „illiberális demokrácia” programja, miként egyeztethető össze Európai Néppárt (EVP) konzervatív pártcsaládjának az alapelveivel, amelyhez a CDU és az Orbán vezette Fidesz is tartozik. „A demokráciával összefüggésben én személy szerint semmit sem tudok kezdeni az illiberális fogalommal” – mondta kendőzetlenül Merkel. Számára a demokrácia gyökerei mindig is liberálisak. Orbán ezt merev arccal vette tudomásul. „Nem minden demokrácia szükségszerűen liberális” – válaszolta.
Merkel a német nyelvű Andrássy Egyetem diákjai előtt is nyíltan beszélt. A külföldről pénzzel támogatott civilszervezetek semmi esetre sem „külföldi ügynökök”. Az alkotmány alkalmazása során „széles konszenzusra kell törekednie” – ez olyan felfogás, amelyről a kétharmados parlamenti többségének birtokában Orbán nem hajlandó tudomást venni.
Merkel számára azonban az volt a legfontosabb, hogy mind az ukrajnai háborúval, mind az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban meg lehessen őrizni az európaiak összetartását. A szankciók lehetséges meghosszabbításáról Orbán hétfőn nem foglalt állást. Az ügy pikantériája, hogy február 17.-én Budapesten fogadja Vlagyimir Putyin orosz államelnököt. Úgy tűnik, hogy egyre kényesebbé válik az a hintapolitika, amelyet Orbán folytat Oroszország és azon nyugati szövetség között, amelynek Magyarország is tagja.
Merkel figyelmeztetései nem sokat változtathatnak a belpolitikai helyzeten. Az Észak-Magyarországon fekvő Mezőkövesden a ma kezdődik a Fidesz-frakció éves közgyűlése. A frakció vezetője, Rogán Antal „ország védelmi tervet” szándékozik előterjeszteni. Mostanában azt suttogják, hogy ez az orosz példát követve a kritikus hangú civilszervezetek „külföldi ügynökökként” történő megbélyegzését tartalmazhatja. A külföldi „destabilizációs kísérletek” megakadályozásáról van szó – állítja a Fidesz-sajtó.
Gregor Mayer, Der Standard, 2015.02.04.Fordította: dr. Gonda László
