Orbán második akcióterve: előnyök és hátrányok

A második akcióterv három aktuális kérdéskörben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését: a közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint a bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben - vezette fel Orbán. "Vannak, akik már nagyon sok áldozatot hoztak, és nem képesek több áldozatra" - utalt a kormányfő az adófizetőkre. Szerinte most azoknak kell segíteniük, akik már túl vannak a válság nehezén. "Most a gazdaság legerősebb képviselőit nagy tisztelettel arra kérjük, hogy válságadó formájában vállaljanak arányos részt a közteherviselésből" - szögezte le. Szerinte fontos, hogy a válságadó ne veszélyeztessen munkahelyeket, ezért esett a választás olyan szektorokra, melyekben kiszámítható és nagy profitra tesznek szert a cégek.Szerinte a cégek részben az államnak köszönhetően képesek olyan extraprofitot termelni, melyből futnia kell a válságadókra is. "Válság idején ezt a hasznot illik megosztani azzal a közösséggel, mely ezt a hasznot létrehozta" - emelte ki Orbán.

Orbán Viktor beszédét arra a meggyőződésére építette, amely szerint az államot magánérdekmentes szférává kell tenni, ugyanis az „állam piacosítása egy öngyilkos modell, amely a végén megsemmisíti az állam lényegét, a közérdek képviseletét”. Mint mondta, a második akcióterv három aktuális kérdéskörben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését: a közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben - írta z

Mfor.hu.<br />
Az intézkedésekre áttérve, az újabb válságadóról szólva leszögezte: az átmeneti időre szól, arányos, nem okoz működési terheket a szektornak, és nem veszélyezteti a munkahelyeket. A kormányfő szerint úgy tisztességes, igazságos, ésszerű, hogy a válság második szakászában azok vállaljanak többletterheket, akik eddig mentesültek az áldozatvállalás alól, azok viseljenek nagyobb részt a terhekből, akik jelentős profittal rendelkeznek.

A távközlési és energiacégeket, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó adóról azt mondta, az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel. Közölte, négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből. Hangsúlyozta, nem hanyagolhatják el az oktatás, az egészségügy, általában a közszolgáltatások ésszerű átalakítását. Ezzel kapcsolatban bejelentette, a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról.

Magánérdekmentes szférává kell tenni az államot

Orbán Viktor szerint az államot, az állam működését is meg kell tisztítani a magánérdektől. Ezért tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer – mutatott rá, majd megismételte: felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket. Tipikus példája a magánérdek „agresszív térnyerésének a közérdek kárára” a magánnyugdíjpénztárak esete – folytatta, hangsúlyozva: az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kabinet; „ezért lehetőséget adunk a visszalépésre az állami nyugdíjpénztárba, és aki visszalép, annak az állam garantálja, hogy nem éri veszteség”.

Kijelentette, az állami nyugdíj az egyetlen, amely garantálni képes mindenki számára az értékállóságot. Csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot – tette hozzá Orbán Viktor, hozzáfűzve: nem lehet erőszakkal kényszeríteni, hogy bárki „feltegye megtakarított pénzét egy rulettasztalra”.

Közös holdingban a Volán és a MÁV

Ki kell söpörni a magánérdeket az állami vállalatok világából is – mondta –, a magyaroknak ugyanis elegük van abból, hogy ezeket a vállalatokat „bűnözők szállják meg”. Első lépésként közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét felet kielégítő módozatát. Ez szerinte egyszerre teszi lehetővé a közérdek erősebb érvényesítését és a kisebb bürokrácia révén az azonnali költségmegtakarítást is ezeknél a hatalmas állami, önkormányzati cégeknél. A kormányfő szólt arról is: az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal lehet csökkenteni, ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénz maradhat a kasszában.

Adózás: „mindenki jobban jár”

Bejelentette, 2011 első napjától arányos adózást vezetnek be, kiszámíthatóvá és mindenki számára átláthatóvá teszik az adózást. Szavai szerint aki tízszer többet keres, az tízszer annyit adózik majd; aki több emberről gondoskodik, mert több gyermeket nevel, az kevesebb adót fizet. „Mindenki jobban jár, mert az elmúlt húsz év legalacsonyabb jövedelemadóját vezetjük be, ugyanakkor ezzel az adózással mindenki arányosan részt vállal a terhekből” – jegyezte meg.

A második akciótervnek több pontja is érinti a munkahelymegőrzést és -teremtést. Ezek között beszélt Orbán Viktor arról, hogy megállapodást írnak alá a magyar kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, duális szakképzési rendszer bevezetését indítja meg az országban.

Megkezdi a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében. Ha valaki 8 óra helyett kétszer 4 órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak. Bevezetik továbbá a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piacok megnyitását, és forgóeszköz-hitelt nyújtanak az agrárium számára.

Közölte: eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millióról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma, 30 százalékkal az adatlapok hossza, és 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét.

Az előtakarékosságot a jelenlegi 8 helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik. „Aki mulat, annak fizetnie is kell, mennél többet mulat, annál többet kell fizetnie, és a közterhekből mindenkinek, aki erre fizikailag képes, ki kell vennie a részét” – zárta szavait Orbán Viktor.

Megéri a nagycsaládosoknak

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint soha nem látott mértékben rendezi át a kormány a magyar adórendszert. Az adójóváírás ugyan eltűnik, de helyette számos kedvezmény lép életbe.
Angyal József adószakértő a hvg.hu-nak kiszámolta, kit hogyan érintenek az adótörvény változásai, amelynek a legfontosabb pontja az egykulcsos adózás. Az adószakértő úgy számolja: a törvénytervezetben szereplő számok alapján a minimálbér valószínűleg 77 ezer forint lesz.

Pontos számításokat ugyanis csak a minimálbér összegének ismerete mellett lehet végezni. Ahogy Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője mondta az Inforádiónak: az, hogy az alacsony jövedelműeket hogyan érinti az új adórendszer, nagyban függ a minimálbér értékétől.

Vámosi-Nagy szerint a háromgyerekes családok olyan mértékű kedvezményt kapnak, hogy gyakorlatilag nekik nem kell adózniuk.

Számokban kifejezve ez – Angyal József kalkulációi szerint – annyit jelent: a 2010-ben 70 ezres bérjövedelem 2013-ban már 75 700 forintra „nő”. Egy gyerek mellett ugyanekkora kereset helyett 2013-ban 138 500 forintot kap kézhez az adózó. Ugyanakkor három gyermekkel a most 125 ezres bérjövedelem 2013-ra 620 500 forintot ér majd.

A nagycsaládosok mellett az új rendszer a nyugdíj mellett dolgozókat is támogatja. Az adóátalakításokhoz szükséges fedezetet többek közt a magánnyugdíjak államosításával kívánja előteremteni a kormány.

MSZP: szemfényvesztés, hogy nem a fogyasztók fizetik meg a különadót

Az MSZP szerint az érintett szektorok át fogják hárítani a különadót a fogyasztókra. Erről a szocialista Puch László és Baja Ferenc beszélt az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitájában, hétfőn este a Parlamentben. Puch úgy vélte, hogy a korábbi tapasztalatik alapján a különadó 65 százaléka jelenik majd meg az árakban, ez burkolt 1-1,5 százalékos áfa-emelést jelent. Kifogásolta, hogy az adó a költségvetés bevétele lesz, holott az energiaszektorból beszedett adóból energia-megtakarítási programokat lehetne indítani, illetve folytatni.

Példaként a házak hőszigetelését, a panelprogramot említette. Felvetette, hogy ha nem lesznek strukturális reformok, akkor 2013-tól nem lesz, ami pótolja a megszűnő új adókat. Baja Ferenc szerint a demokrácia intézményrendszerének felfüggesztése az, hogy ilyen horderejű törvényt képviselői indítványban terjeszt be a kormány, hogy ne kelljen egyeztetnie az érintettekkel. Kifogásolta, hogy a kormány a távközlés megadóztatásával nem várta meg az Európai Unió döntését. Mint mondta: ha az tiltás lesz, akkor csökkenni fog a kormány tekintélye - írta az MTI.

Szólt arról is, hogy az évi 308 milliárd forintos válságadó-bevétel az szja és a társasági adó csökkentését kompenzálja, egyúttal a jövedelmeket a szegények oldaláról a gazdagabbak felére rendezi át. Kétségét fejezte ki az iránt, hogy a megadóztatottak ne hárítanák át az adót a fogyasztókra, mint mondta: ez szemfényvesztés.