Orbán csatázott, Szájer nevet

Csatában, nagy politikai küzdelemben született az Alaptörvény, és ebben mi voltunk a győztesek – mondta Orbán Viktor kormányfő az új alkotmány elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett hétfői ünnepségen a parlamentben, ahol egyetlen ellenzéki képviselő sem jelent meg. Ott voltak viszont a közjogi méltóságok, a bíróság, az ügyészség vezetői és a kormánypárti politikusok.

Orbán előtt Szájer József fideszes uniós képviselő beszélt arról, hogy ő – mint fogalmazott – „ránevet, udvarias, európai nevetéssel” azokra, akik annak idején azt mondták, összedől majd az alkotmány, pedig az a magyar állam és a nemzet működésének biztos alapja lett. Schmitt Pál volt köztársasági elnök pedig arról szónokolt, hogy az új alaptörvénynek van morális töltete.

Orbán – aki megköszönte Schmittnek, hogy az előre látható támadások ellenére aláírta az alaptörvényt – azt kérdezte: lehet-e békességben élnie azoknak, akiknek a törvényre vonatkozó szellemi koncepcióik ellentétesek egymással?

Azt mondta, szerinte ez a „békés egyet nem értés kultúrája szerint” lehetséges.

A kormányfő az uniót Magyarországgal összehasonlítva úgy vélte, míg Európának nincsenek megoldási javaslatai se a pénzügyi, bevándorlási válságra, a terrorra addig Magyarországot a tett és az életerő jellemzi és mindig előáll valamilyen indítvánnyal. Ennek szerinte az az oka, hogy az uniónak nincs, de Magyarországnak van alkotmánya. Megismételte, a kormány biztonságpolitikai javaslatait – Európát a külső határain kell megvédeni, azoknak ellenőrzését pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni – majd hozzátette, hogy „az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon”.