Orbán azt állítja, hogy ideológia helyett a józan észre alapozza a politikáját, még több üzletet kötne Kínával
Az eddig kialakított kínai–magyar együttműködést minden tekintetben sikerült megerősíteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban a Li Ko-csiang kínai kormányfővel folytatott hivatalos tárgyalása után.
A megbeszélést követő sajtónyilatkozatában, Li Ko-csiang társaságában a kormányfő azt mondta, minden európai ország szeretne részt venni Kína hatalmas fejlődésében. „Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozícióink kínai összefüggésben kifejezetten erősek” – hangoztatta, hozzátéve, hogy Közép-Európa országai közül Magyarország szállítja a legtöbb árut Kínába, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás.
A miniszterelnök megjegyezte, a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki, ami magyar léptékkel mérve rendkívül fontos. Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat – fejtette ki Orbán.
A mostani magyar–kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba; a BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, ami „jó hír” Kazincbarcikának; és megnyílt egy húszmillió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében. Kiemelt egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy negyvenmillió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek – jegyezte meg.
A kétoldalú budapesti tárgyalásokat értékelve a kormányfő azt is mondta, hogy a korábban elhatározott közös projekteket sikerült a megvalósítás döntő pontjain átsegíteni, és elindították a tárgyalásokat a következő évek magyar–kínai együttműködéséről is. Magyarország és Kína között kölcsönös a tisztelet – jelentette ki.
Magyarországot jellemezve hangsúlyozta: versenyképes a gazdasági szabályozó és adókörnyezet, ideológiák helyett józan észre alapozzuk a politikánkat, és jó az ország földrajzi elhelyezkedése. „Egyetértettünk a Kínai Népköztársaság miniszterelnökével, hogy ebben a térségben óriási fejlődési potenciál van, itt olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani, amelyek egy négy százaléknál is nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek” – mondta. Jelezte ugyanakkor, hogy sok olyan beruházást kellene végrehajtani, amelyhez elegendő tőke sem a magyar gazdaságban, sem az Európai Unióban nincs már. Ezért is finanszírozzák például a Budapest–Belgrád-vasútvonalat kínai részvétellel, és számos ilyen fontos projekt van még, amely kínai közreműködéssel valósítható meg – tette hozzá.
Orbán arra is kitért, hogy az 1990 óta Budapesten megrendezett nemzetközi találkozók sorában a mostani Kína–Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó a negyedik-ötödik legnagyobb volt, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. A miniszterelnök ezért külön megköszönte a fővárosiak türelmét és megértését. Emlékeztetett: Közép-Kelet-Európa 16 miniszterelnöke és Kína kormányfője tárgyalt Budapesten. „Magyarország számára ez fontos két nap volt” – összegzett.
Kis ország, rendkívül nagy piac
Li a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy Kína és Magyarország együttműködése kölcsönösen előnyös fejlődési lehetőségeket jelent a két országnak. Kiemelte: az elmúlt években jó irányba mozdult el a két ország együttműködése, és Kína azt szeretné, ha Magyarország még fontosabb célpontja lenne a kínai befektetőknek.
A 16 közép-kelet-európai ország és Kína csúcstalálkozójára Budapestre érkező kínai miniszterelnök hangsúlyozta, Kína és a közép-kelet-európai országok együttműködése rendkívül jó és megfelel a globalizáció trendjeinek, régiók közötti együttműködés ez, amely összeköti Európát és Ázsiát. Szerinte a 16+1 találkozó sikeres volt, elfogadták a budapesti irányelveket. Ez az együttműködés megerősítheti az országok kapcsolatait és ellensúlyozza a régiók eltérő fejlődéséből származó hátrányokat – vélekedett. Hozzátette: Kína és Közép-Kelet-Európa jól kiegészíti egymást gazdaságilag. Úgy vélte, nem kell tartani a gazdasági globalizáció negatív hatásaitól, és az elmúlt években egyértelművé vált, hogy bár hozhat akadályokat a globalizáció, ez az együttműködés rendkívül erős eszköz a kezelésükben.
A kínai kormányfő szerint Kína és Közép-Kelet-Európa regionális együttműködése a kölcsönös tiszteleten alapul, a békét és a stabilitást is szolgálja, és minden félnek előnyös. Li úgy értékelte, rendkívül jó választás volt Budapesten rendezni a 16+1 találkozót. Magyarországon stabil a növekedés, 4 százalék feletti, amit nem könnyű megvalósítani – mondta. Kínában 6,9 százalék a növekedés, az 1,3 milliárd lakosú ország piaca nagyobb, így sokkal nehezebb elérni ezt a növekedést – magyarázta. Közölte, a kínai–magyar együttműködés az elmúlt években javult, a tavalyi évben a kereskedelem több mint tíz százalékkal nőtt, és húsz százalékkal emelkedett Kína importja Magyarországról. Jelenleg a kínai import innen nagyobb, mint a kínai export Magyarországra – mondta. Hozzáfűzte, nagyon jó minőségűek a magyar mezőgazdasági termékek, ezeknek rendkívül nagy piacuk van a kínai fogyasztók körében.
A kínai kormányfő kitért rá: több megállapodást írtak alá, amelyek nagy lendületet adhatnak a kínai befektetéseknek Magyarországon, ezek további munkahelyeket teremtenek itt, a kínai cégeknek pedig lehetőségük adódik átvenni a magyar szakértelmet, tapasztalatokat. Mint mondta, vannak olyan kínai vállalatok, amelyek már megvetették itt a lábukat, ez bizonyítja az erős kétoldalú együttműködést, amely mindkét félnek előnyös és újabb üzleti lehetőségeket hoz. Li kiemelte: Magyarország befolyása nő Kínában azzal, ha itt fektetnek be a kínai cégek, majd az itt előállított termékeket Kínában értékesítik. Arról is beszélt, hogy hagyományosan jók a két ország kapcsolatai, hatékony a kulturális együttműködés, és készen állnak további projektek megvalósítására a felsőoktatásban, valamint a lehetőségek kihasználására a turizmusban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása alapján megállapodásokat írtak alá: szándéknyilatkozatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a kínai kereskedelmi minisztérium között az együttműködésről az elektronikus kereskedelem területén, a magyar és a kínai kormány között diplomáciai célú ingatlanvásárlásról, továbbá az információs összeköttetést szolgáló Digitális Selyemút fejlesztésének erősítéséről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottsága között. Együttműködési nyilatkozatot írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és a kínai társadalomtudományi akadémia között, hitelkeret-megállapodást a kínai export-import bank és a BorsodChem Zrt. között, valamint stratégiai együttműködési keretmegállapodást a Magyar Fejlesztési Bank, a kínai fejlesztési bank és a BorsodChem Zrt. között. Emellett a pécsi önkormányzat és a ZTE Hungary Kft. megállapodást kötött egy intelligensváros-projekttel kapcsolatban, a Neumann János Egyetem és a Fudan Egyetem együttműködési megállapodást kötött, továbbá aláírták a magyar–kínai mézprotokollt. Stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a Shanghai Ctrip Business Co. Ltd. között, valamint szándéknyilatkozatot Magyarország csatlakozásáról a SINO-CEE Alaphoz.
