Oltási igazolás: koncerten kötelező lehet, élelmiszerboltban nem

A kormány eddig nem árulta el, hogy milyen előjogokat élvezhetnek majd azok, akik megkapták az oltást, vagy átestek a fertőzésen. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ugyanakkor az az RTL Híradónak azt mondta, tudomása szerint lesznek különbségek.

„Én úgy tudom, hogy a nyitás elsősorban ott elképzelhető, ahol a védettség már kialakult, azaz azok a személyek lehetnek majd szabadon, illetve ülhetnek ki egy viszonylag lazán kialakított kávézó teraszára, akik már beoltottak vagy átestek a fertőzésen” – fogalmazott. Szerinte biztos, hogy a nem oltottak még akkor sem mozoghatnak szabadon, ha a lakosság nagy része már védett lesz.

A magyar oltási igazolvány egyelőre csupán azt igazolja, hogy a birtokosa átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve hogy be van oltva valamelyik engedélyezett vakcinával. Ha ezen túlmenően az ilyen dokumentum birtokosainak többletjogosultságokat is szeretne biztosítani a jogalkotó, vagyis beoltottság alapján különböztetné meg az embereket, először is azt kell kidolgoznia, hogyan lehet ezt alkotmányosan megvalósítani – mondta a 168.hu-nak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Asbóth Márton szerint az még az elfogadható jogkorlátozások kategóriájába tartozhat, ha egy étterembe vagy egy kulturális rendezvényre csak oltási igazolás birtokában lehet bemenni. Kérdés ugyanakkor, előfordulhat-e, hogy bizonyos, most alapvetőnek tűnő szolgáltatáshoz is csak ilyen dokumentummal a zsebünkben férhetünk hozzá?

A TASZ álláspontja szerint az igazolvány bevezetése előtt mindenki számára elérhető alapszolgáltatásoknak a jövőben is elérhetőnek kell maradniuk. Vagyis mindenki számára biztosítani kell az oktatáshoz, az élelmiszerhez, a tömegközlekedéshez, a gyógyszerekhez, illetve az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, “hiszen például egy közlekedési baleset esetén nem lehet megkülönböztetni a sérülteket az alapján, hogy ki az, aki már be van oltva, és ki az, aki még nincs.”

De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató próbálja alkalmazottait kötelezni a vakcinációra? Asbóth Márton elmondása szerint a munkáltatók nem tehetik kötelezővé dolgozóik számára a koronavírus elleni oltás felvételét. Az explicit kötelezésnél azonban jóval változatosabb és kifinomultabb eszközöket alkalmaznak, hogy nyomást gyakoroljanak alkalmazottaikra. A munkavállaló ugyanis azt is kötelezettségként értelmezheti, ha a főnöke csupán erősen ajánlja az oltást – mondjuk azért, mert meg akar felelni a munkahelyi elvárásoknak, nem akar kimaradni a következő fizetésemelésből, vagy egyszerűen csak meg szeretné tartani a munkahelyét.

Ráadásul munkáltató és munkáltató között is óriási különbség lehet. Van közöttük olyan, aki lassan egy éve egyáltalán nem is látta a munkavállalóit, hiszen azok otthonról dolgoznak. Az ilyen esetekben nagyon nehezen volna indokolható, miért szükséges mindenképpen, hogy a dolgozók be legyenek oltva. Sokkal indokolhatóbbnak tűnik egy efféle elvárás akkor, ha egy nagy üzemcsarnokban vagy egybenyitott irodahelyiségben több százan dolgoznak egymás mellett, hiszen ilyenkor a munkáltató egyértelmű érdeke, hogy mindenki be legyen oltva, így garantálható legyen a cég működése.

“A kérdés, hogy gyakorolhat-e ilyen erős nyomást a munkavállalókra a munkáltató. Hiszen pillanatnyilag azzal, hogy nem kötelező a védőoltás, mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy szeretné-e beoltatni magát vagy sem. Ezt az önrendelkezési jogot pedig nem tudja száz százalékig gyakorolni akkor, ha a munkáltató presszionálja” – mondja Asbóth, aki szerint ilyen esetekben az úgynevezett szükségességi-arányossági tesztet kell alkalmazni. Vagyis azt kell megvizsgálni, hogy a jogkorlátozás, tehát a védőoltás beadatására vonatkozó valódi vagy kvázi kötelezés szükséges-e az adott élethelyzetben, és van-e olyan cél, amivel összemérve arányosnak is minősíthető.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha olyan munkavállaló találkozik a fent említett munkáltatói pressziótípusokkal, akinek az esetében ráadásul nem javasolt vagy éppen kifejezetten ellenjavallt az oltás. Ilyenek például az első trimeszterben lévő állapotosok, a közeljövőben gyermeket tervezők, illetve azok, akik olyan krónikus betegségben szenvednek, ami miatt különös egészségügyi kockázattal járna az oltás felvétele. Ezekben az esetekben a munkavállalók nyilvánvalóan megtagadhatják a munkáltatójuk kérését-követelését. Ha döntésüknek negatív munkajogi következménye lesz, akkor munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. “Egy ilyen per során pedig nem nagyon dönthetne másképp a bíróság, mint hogy a munkavállalónak ad igazat” – mondja Asbóth Márton, a TASZ jogásza.

Reptérre is csak szükség esetén

Megkérdeztük a Budapest Airportot, hogyan készül a reptér az európai vakcinaútlevél, illetve az úgynevezett vakcinaigazolvány bevezetésére.

“Az oltási igazolványok összehangolása alapvetően légitársasági feladatot jelent majd, amennyiben erről döntés születik. Ugyanakkor a Budapest Airport folyamatosan figyelemmel követi a világ repülőtereinek jó gyakorlatait, és már hónapokkal korábban megkezdte a felkészülést annak érdekében, hogy a hatóságok és az egyes országok kormányzata által hozott szabályozásokat a lehető leghamarabb implementálni tudja a repülőtéren, valamint a légitársaságokat és földi kiszolgáló partnereket támogassa a szükséges helyszínnel, digitális infrastruktúrával a globális gyakorlatoknak megfelelően. Amennyiben a hatósági szabályozások új fejlesztéseket követelnek meg, a Budapest Airport – ahogyan eddig is – az új szabályoknak is haladéktalanul eleget tesz, garantálva a kiszámítható, járványügyi szempontból is biztonságos utazást”– írta válaszában a Budapest Airport kommunikációs munkatársa.

Kíváncsiak voltunk arra is, a vakcinaútlevél bevezetése esetén mi lesz a helyzet az érkezőkre várakozókkal, illetve azokkal, akik az indulókat kikísérő emberekkel – ők beléphetnek-e majd, illetve hogyan léphetnek be a reptérre? 

"A repülőtér üzemeltetője már a járvány kezdete óta arra kéri az utasokat, hogy lehetőleg kísérő nélkül lépjenek be a repülőtérre, minimalizálva ezzel az egyidejűleg a létesítményben tartózkodók számát, és biztosítva az egymástól számított megfelelő távolság megtartását. Kísérők belépése már most is csak indokolt esetben lehetséges, amennyiben az utas speciális segítséget igényel (például kiskorú vagy mozgásában korlátozott)” – írták.

A várható forgalommal kapcsolatban azt közölték, a Budapest Airport a nyári menetrendi időszaktól kezdődően számít utasszám-növekedésre, a járvány előtti mértékű utasforgalom azonban várhatóan leghamarabb csak 2023-ra épül vissza. A Budapest Airport mindent megtesz, hogy mielőbb visszatérjen a 2019-es forgalom volumene, de ez elsősorban az országok által bevezetett utazási szabályok, a védőoltások és tesztelések elérhetőségén és hatékonyságán, illetve az átoltottság mértékén múlik majd. A fokozatosan fellendülő forgalmat a repülőtér üzemeltetője biztonságos, megújult környezettel és még magasabb szolgáltatási színvonallal várja” – áll a Budapest Airport válaszában.

(Kiemelt kép: Almásyné Bakos Eszter szakápoló a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagjával olt be egy idős nőt a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2021. február 27-én. MTI/Komka Péter)