Ők a rendszer kopaszai

– Politikailag pragmatikus döntés volt, és kivitelezhető ötlet – mondja fideszes forrásunk csaknem fél évvel

a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtek után. Nevét nem írhatjuk le, túl közel van a tűzhöz, de még így, illegalitásban is azt állítja, pártjának nem volt köze az ügyhöz.

Februárban az iroda előtt

kopaszok álltákel Nyakó István szocialista képviselő útját, amikor a vasárnapi boltzár ellen akart referendumot kezdeményezni. Ám mégsem lehetett annyira kifizetődő tarfejűeket az NVI-hez küldeni: a kormány a botrány hatására kénytelen-kelletlen kivezette a magyar jogrendből a hétvégi nyitva tartás tilalmát.

Hogy kik voltak a keménykedő kopaszok?

Ketten, J. Lóci és Cs. Misi Kubatov Gábor fideszes pártigazgató titkárának, Kindlovits Máténak az ismerősei a Facebookon. Erdősi Lászlóné, aki a kérelem benyújtásánál kiütötte a nyeregből Nyakót, fideszes polgármester felesége, kísérője pedig Kindlovits gimnázumi osztálytársa volt.

Mennyi véletlen! Ahogy az is, hogy a kopaszcsapat két tagja: Tibike és Lóci – vagy ahogy a közösségi hálón egymást hívják, a „Melák és a Tulok” – korábban a Fradi Securitynél dolgoztak. Egyikük ki is posztolta a közösségi hálóra, hogy 2013. augusztus 4. volt ott az első munkanapja.

Nem ez volt az első eset, amikor politikainak tűnő hátországgal, fradis múlttal kopaszok csinálnak rendet vagy intézkednek Magyarországon. Két évvel ezelőtt a Fidesz-székháznál tüntető egyetemisták ellen lépett fel a magát biztonságinak kiadó Sz. Ferenc. A HVG azt írta róla, korábban gyilkosságért ítélték el, Kubatov Gábor Fradi-elnök és Fidesz-pártigazgató (ma már alelnök) ismerőse, szurkolói koordinátorként dolgozott a Fradi Securitynak.

– Ő volt egyedül fradis a biztonságiak közül, de önként ment oda – próbálja fenntartani a látszatot fideszes beszélgetőtársunk.
A napokban a Liget-projekt ellen tiltakozók kaptak gyomrost, estek hanyatt a biztonságiak erőteljes lökéseitől, egyiküknek még az ujja is eltört a kopaszok miatt. Tóth Csaba, az őrző-védők vezetője pedig úgy üvöltötte le egy rendőr fejét, mintha ő lenne ott az állami erőszakszervezet képviselője – és a hatóság képviselői ezt hagyták.

A Magyar Narancs azt írta Tóth Csabáról, korábban neki is köze volt a Fradihoz, a klub biztonsági főnökeként dolgozott, de a Magyar Labdarúgó Szövetségben is kapott szerepet. Tóth emberei közül a hetilap több, a ligeti harcban részt vevő kopaszt azonosított, akik vélhetően focimeccsek biztosításában játszottak szerepet.

Tavaly augusztus 20-án Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója készült az állami ünnepre, a Nincs Alku Párt pedig arra, hogy ezt megzavarja. Egy kopaszokból álló brigád tartóztatta fel a tüntető csapatot, de azt, hogy ők kik voltak, még az általuk védett személyek „sem tudták”. A kopaszok a semmiből jöttek, és fel is szívódtak.

Nemrégiben

ott voltak az Erzsébet téren is: rendet akartak tenni abban a vitás kérdésben, hogy a Főtaxi vagy a Max Taxi autói álljanak be az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű drosztra. Azt, hogy ki bízta meg őket, nem tudni.

Facebookos bejegyzéseik alapján nem nehéz megrajzolni az ismeretlen ismerősök portréját. A sajtóban legtöbbet szerepelő Lóci és Tibike mostanában Balatonfüreden egy éjszakai szórakozóhely kidobóembereként dolgozhat. Főként Szolnokon élnek, életük java részét a konditerem, a „csokiszolárium” és a helyi éttermek szentháromságában élik. Politikai aktivitásuknak az interneten nem látni nyomát, de lelkesen dokumentálják, ha fekve több mint kétszáz kilót sikerül kinyomniuk, vagy azt, ha megnézik a moziban a Ted mackóról szóló filmet. 53–57 centiméteres a bicepszük, testvéremnek szólítják egymást, szeretik az Eddát, dolgoztak már a Ceglédi Sportcsarnoknak, a Fradinak és valószínűleg Vizoviczki Lászlónak, az éjszaka most épp házi őrizetben lévő császárának is. Két éve egyikük felháborodva írt a közösségi médiában arról, milyen szöveggel próbáltak bejutni „Vizo” bulihelyére a fiatalok. Előfordult ugyanis, hogy valaki azt hazudta, ő a főnök fia, de emberünk, ha úgy látta jónak, hazaküldte a bebocsátásért „pityergőket”.

– Ők az úgynevezett doormanek, ajtónállók vagy kidobóemberek – mondja egy biztonsági szakember. Arra kér, ne írjam le a nevét: a politika túl sokszor ólálkodik a vagyonvédelmi cégek körül, nem akar bajt.

– Ez a típus elvállal mindent – magyarázza. – A megbízók az edzőtermekben halásszák le őket. Nagy testű, kigyúrt férfiakról van szó, akik már a megjelenésükkel is elrettentik azokat, akikkel szembekerülnek.

Amíg a nyolcvanas években főként egykori sportolók vállaltak ilyen munkát, addig manapság bárki, aki felpumpálta az izmait és alkalmas a feladatra. Azért keresik őket, mert foglalkoztatásukkor a megbízóknak semmilyen hatósági ellenőrzéstől nem kell tartaniuk. A kiszemelt doormanek elvégzik a melót, és eltűnnek. Jobbak, mint a biztonsági cégek, mert utolérhetetlenek, gyorsan reagálnak. Kényes politikai ügyekben nem a szocialista érában preferált In-Kal Securityt vagy a fideszes időkben menő Valtont bízzák meg a munkával, mert azok szabályok közé szorítva kénytelenek dolgozni.

A biztonsági cégek alkalmazottainak a 320 órás OKJ-s képzést kell elvégezniük, s a kapott bizonyítvány alapján a rendőrség állít ki számukra vagyonőri igazolványt. Feltéve, hogy még egy feddhetetlenségi igazolást is beszereznek. Ennek megszerzése nehezebb, mint az erkölcsi bizonyítványé; bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén csak évek eltelte után kaphatja meg a dokumentumot a munkavállaló. És ha a cég bejelenti az alkalmazottját, azok neve benn marad a rendőrség rendszerében. Ez pedig rizikós, lenyomozható. A doormaneknek rendszerint nem kifogástalan a pedigréjük, így nem is alkalmazhatnák őket a bejelentett cégek. Esetleg feketén: az építőipar után a biztonsági cégek a legnagyobb feketefoglalkoztatók.

Ha a doormanek nem cégen keresztül dolgoznak, és jó napjuk van, akár húszezret is kaphatnak egy melóért. Ehhez képest a biztonsági cégek alkalmazottai 1920 forintot keresnek óránként. Ennyi ugyanis a kormány által a kamara javaslatára meghatározott idei, úgynevezett rezsiórabér. Ez csak akkor érvényes, ha közbeszerzésen indul a biztonsági embert foglalkoztató cég. Más esetben a tarifa ennél jóval alacsonyabb is lehet.

Magyarországon sokan élnek őrző-védő munkából: a százezer embert foglalkoztató csaknem háromezer bejegyzett cég 98 százaléka kétszemélyes kisvállalkozás. A szakértők becslése szerint ha hatszáz órát dolgozik egy kis biztonsági betéti társaság két tagja, akkor hónap végén mintegy félmillió forintot kereshet.

Köves Nóra aktivista, az Eötvös Károly intézet emberi jogi szakértője arról írt a 444.hu-n, hogy csak idehaza új keletű jelenség a kopaszok bevetése. Oroszországban Putyin, Ukrajnában Janukovics alkalmazott előszeretettel „azonosítatlan hátterű utcai huligánokat”. Köves Nóra szerint Szíriában – még a polgárháború kitörése előtt – sok éven keresztül használták megfélemlítésre a rezsim által felbérelt „építőmunkásokat”, akiknek valójában katonai múltjuk volt.

– Nem hiszem, hogy a politikusok foglalkoztatnák a kopaszokat, inkább a beosztottaik lépnek, így próbálnak főnökeik kedvében járni – mondja szakmabeli informátorunk.

A titkosszolgálati munkát jól ismerő beszélgetőtársunk más véleményen van:

– A kopaszok jól bevethetők, a politika számára pedig egyszerűbb kiszervezni a munkát. Így nem a rendőrrel kerül összetűzésbe a jogvédő, a tüntető vagy az ellenzéki politikus, hanem egy kopasszal. Nem lehet az államot közvetlenül hibáztatni – mondja.
Informátorunk szerint a Fidesz és a kopaszok közötti kapcsolatra nemcsak a közösségi hálón találhatunk nyomokat, hanem az őrző-védők reakcióidejéből is következtethetünk rá. A Fidesz-székház előtti tüntetés idején alig fél óra kellett, hogy megjelenjenek a helyszínen és fellépjenek a diákokkal szemben.

– Ők a Fidesz Magyar Gárdája. Elvégzik a piszkos munkát, de még sincs közvetlen bizonyíték arra, hogy kik a megbízóik – mondja titkosszolgálati informátorunk. Szerinte a ma biztonsági emberekként dolgozó kopaszok nagy része korábban ultra volt.
Az általunk azonosított kopaszokról egyértelműen kiderült, hogy még most is Fradi-drukkerek. Ott vannak a legtöbb mérkőzésen, egyikük például közösségi oldalán jelzi, hogy szoláriummal készül a FTC szezonnyitó meccsére, a másik UTE-t gyalázó karikatúrát oszt meg. Mindhalálig Fradi! – írják a közösségi hálón.

– A radikális Fradi-drukkereknek jelentős szerepük volt az őszödi beszéd kiszivárgása után, a tévészékházat felgyújtó 2006. szeptemberi akcióban – mondja titkosszolgálati informátorunk. Akkoriban több hír jelent meg arról, hogy a Nádor utca egyik kocsmája az ostromló zsoldosok kifizetőhelyeként működött. Bizonyíték persze egyik állításra sincs.

Annyi bizonyos, az MTV-székház előtti tömegben voltak Fradi- és Újpest-drukkerek, de mozgásuk nem tűnt összehangoltnak, mint azt sokan sejtetik. Utóbbiak aznap éjjel egy soproni meccsről érkeztek haza, éppen akkor, amikor kitört a ribillió.

Titkosszolgálati forrásunk mégis azt állítja:
– Csak a helyszínen felvett rendőrségi adatokat, tanúvallomásokat kellene ismét megvizsgálni, s kiderülne, kik voltak ott a székház előtt és volt-e a mai kopaszok közül néhánynak szerepe az ostromban vagy az október 23-i zavargásokban.

– A tévészékház előtt futballhuligánok tomboltak, a Ligetnél pedig biztonsági cégek vagyonőri feladatot látnak el. Nem szabad összekeverni a kettőt – kontráz fideszes emberünk.

Azt, hogy a rendszer és a kopaszok között mégis lehet valamilyen kapcsolat, bizonyítja egy, az atv.hu által közölt, titokban készült hangfelvétel. Ezen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője társainak arról beszél, hogyan fogadtatták el magukat a hazai fegyveres szervekkel: „A migránsválság megoldásában, büszkeséggel mondhatom, hogy a Betyársereg is igencsak kivette a részét, és úgy, hogy a rendszer keresett meg bennünket. Nyilván ennek a függvénye az volt, hogy ugye annyira leépítették a magyar honvédelmet, hogy egy ilyen önszerveződő sportolókból álló civil körre volt szükség, hogy adott helyzetben ott legyen, amikor ott kelletett, hogy legyen.”

A 168 Óra is találkozott olyan menekülttel, aki arról beszélt, hogy magyar egyenruhások verték meg a határon. A hatóságok cáfolták az atrocitásokat, de azt is, hogy ehhez kigyúrt kopaszok segítségét vették volna igénybe. Ugyanakkor maguk a jogvédők sem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a magyar határon az utóbbi időben bántalmazott migránsokra nem az állami hatóságok emberei, hanem akár „paramilitáris szabadcsapatok” vagy „önkéntes határvédők”, a rendszer kopaszai ronthattak rá.