Nyuszika sapkája

- Mintha egyre távolodna Budapesttől Kaposvár.

– Esetleg Budapest Kaposvártól. Bár szerintem inkább közelednek. Mennyi idő alatt ért ide?

- Nem a kilométerek számítanak. A hangjuk nem hallatszik a fővárosig. Messziről csak integetni lehet.

– Miből gondolja?

- Borkai Zsolt győri polgármester nyilatkozta egy hete nekünk. Meg azt is: jó, hogy maradt az Országgyűlésben, mert ott lehet igazán lobbizni egy városért.

– Húsz éve dolgozom Kaposvárért. Bizonyos esetekben nekem talán könnyebb, mint azoknak a kollégáimnak, akik később kezdték.

- Azért önt is kiverhette a víz, amikor értesült Hoffmann Rózsa tervéről, amely szerint megszűnne a Kaposvári Egyetem.

– Kivert.

- Állítólag megígérte a kaposváriaknak, hogy személyesen jár közben Orbánnál – de nem jutott be hozzá.

– Azt ígértem, megmarad az egyetem.

- És?

– Megmarad.

- Honnan tudja?

– Ez az egyetlen ésszerű lépés, és azok, akik döntenek, okos, előrelátó emberek.

- Ezek szerint Hoffmann Rózsa nem ilyen.

– Ő is az.

- Az ő államtitkárságáról származik a több vidéki egyetemet lelakatoló ötlet.

– Az államtitkár asszony a felsőoktatást új rendszerben képzeli el, ami helyes. Én sem értek egyet azzal, hogy olyan diplomásokat képezzünk, akik később nem tudnak elhelyezkedni.

- A Kaposvári Egyetem hallgatóinak 92 százaléka talál munkát.

– Ám nagyon alacsony, háromezres a hallgatói létszám. Úgy tudom, a legutóbbi döntés szerint elképzelhető, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevők száma csökken, ahogy azoké a nem piacképes szakoké is, amelyeket több egyetemen is oktatnak. Ilyen képzéseket egyetemünk is elveszíthet, de másokat elnyerhet. És az intézmény önállósága is megmarad.

- Nem árulja el, kivel állapodott meg?

– Ez nem megállapodás kérdése.

- Kire ront rá ajtóstul, ha nem állta a szavát?

– Bárkire.

- Honnan értesült Hoffmann terveiről?

– A sajtóból. De a végleges törvénytervezetet ismerni fogjuk: van országgyűlési képviselőnk, és vannak polgármester országgyűlési képviselő barátaim is.

- Akik a Belügyminisztérium önkormányzati koncepciójának egyik egyeztetésén leüvöltötték Tállai András haját.

– Pedig jó a koncepció.

- Ők nem kérnek az egészségügyet és az oktatást érintő „totális államosítási törekvésekből”.

– Az elmúlt nyolc évben arról beszéltünk: tarthatatlan, hogy a kormány csak pakolja az önkormányzatokra a feladatokat, s nemhogy több pénzt adnának, de évről évre kevesebb jut. Most végre visszavesznek feladatokat, amelyeket ezentúl az állam lát el és finanszíroz. Egy megyei önkormányzat azt érzékeli majd: nem gyengébb lesz azáltal, hogy kevesebb intézményt tart fenn, hanem erősebb, hiszen – a területfejlesztés köré szerveződve – új funkciót kap, pénzzel és tartalommal.

- Talán azt a célt is érzékelik, hogy ne épüljön ki sehol hatalmi centrum a fideszes központi vezetéssel szemben. Ezért gyámság alá helyezik a többségében narancsos önkormányzatokat.

– Jézusom! Mekkora marhaság ez!

- Láttunk már olyat, hogy azok a fideszes vezető politikusok, akik nem jutottak dűlőre Orbánnal, elvonultak pesti kerületekbe, vidékre, építkezni.

– Tudja, milyen megtisztelő feladat polgármesternek lenni?

- Nem mondtam, hogy nem az. Csak nem értem, miért kell ennyire bizalmatlannak lenni saját önkormányzataikkal szemben.

– Gyurcsányék, a szocialisták voltak bizalmatlanok még sajátjaikkal szemben is. Orbán Viktor partnereket keres az önkormányzatokban, akikkel együtt akar működni a kormány.

- Polgármesterként mit szól ahhoz, hogy nem bíznak döntéseinek a jogszerűségében? A kormányhivatalokat az eddigi törvényességi ellenőrzés helyett felügyeleti jog illetné meg, felfüggeszthetnék a helyi rendeletek végrehajtását.

– A közigazgatási hivatal eddig is megítélte ezeknek a törvényszerűségét, és ha neccesnek találta azokat, bíróságra ment.

- Utólag. Nagy különbség.

– És a rendelet mindaddig élt, amíg a bíróság másképp nem döntött. Mondok egy példát...

- ...tudom, a csendőrség létrehozása Tisza-vasváriban.

– Ön szerint normális, hogy a jelenlegi rendszerben mindaddig fennmaradhat egy rendelet, amíg a bíróság azt nem mondja, hogy jogellenes?

- Szerintem az nem normális, hogy csupán azért, mert van egy-két önkormányzat, amely tudatosan hoz törvénysértő rendeleteket, általánosítanak.

– Kell kontroll, a parlament döntése fölött is van, az Alkotmánybíróság.

- Le is építették a hatáskörét.

– Mikor?

- Nem is emlékszik? Mikor lesz az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alatt, hogy az AB jogköre teljes körűen helyreállhasson?

– Nagyon remélem, hogy pár éven belül.

- És addig még hányszor fognak visszamenőleges hatályú törvényeket hozni?

– A parlamentben olyan döntéseket kell hozni, amelyekkel a társadalom jelentős része egyetért. Az ön által említett adó kérdése pontosan ilyen volt.

- Ez csak egy példa a visszamenőlegességre. Onnan indultunk, hogy a kormányhivatalok révén gyámság alá helyezik az önkormányzatokat, szűkül a hatáskörük.

– Ma az állam a közfeladatok ellátásából jóval kisebb részt vállal, mint kellene. Ezután többet fog. A településeknek erejükhöz mérten kell ellátniuk feladatokat. Nem a hatáskör adja az erőt, hanem a közösség ereje, képességei.

- Ha az állam azért lőcsölt rá feladatokat az önkormányzatokra, mert nem volt rájuk pénze, akkor most, amikor ezeket visszaveszi, mitől lenne? A közoktatás attól nem lesz olcsóbb, hogy a tanár bérét ezentúl az önkormányzat helyett az állam fizeti.

– 2002-ben az állami és az önkormányzati források aránya 70–30 volt. Most 45–55. Ha a pedagógusok állami alkalmazottak lesznek, bérük közvetlenül államilag lesz finanszírozott, az önkormányzat pedig eldöntheti, akar-e pluszszakkört, ha van rá pénze. De eközben kötelessége kifizetni a villanyszámlát.

- De ha az állam eddig a hetven százalékot sem tudta odaadni, akkor a százat most mitől tudná?

– Vagy nem akarta.

- Ön szerint a szocialista kormányok nem akarták?

– Isten tudja, mit csináltak a dollármilliárdokkal, de hogy nem az emberekre költötték, az biztos. Ezért volt romokban az ország. Ráadásul a szocialistáknál nem az oktatás állt a fontossági lista élén.

- Most ott áll?

– Nagyon remélem.

- Egy év alatt addig sem sikerült eljutni, hogy olyan közoktatási koncepció legyen az asztalon, amelyet mindenki el tud fogadni.

– Kaposváron a szülő és a gyermek érdekei a legfontosabbak.

- Szép. De azért nem ártana, ha legalább a kormánypártok vezető oktatáspolitikusai egyetértenének az irányokban.

– A nyuszika sapkája! Ha vitáznak a Fideszben, az a baj, ha nem, akkor meg diktatúra van.

- Engem nem érdekel, van-e vita. Az már inkább: egy év múltán miért nincs még elfogadott terv se. Miközben egy összesítés szerint húsz településen húsz iskolát zárnának be, és harmincnégy intézményt érint valamilyen módon az összevonás. Köztük a kaposvári Toldit, ami ellen éhségsztrájkkal készülnek a szülők. Ez is az oktatás prioritására utal?

– A Toldit nem zártuk be, és a tiltakozás már nem a Toldiról szól. A döntések mögött szakmapolitikai indokok állnak: növelni kell a színvonalat, hatékonyságot.

- Ellenzékből még nemzetárulást kiáltottak iskolabezáráskor.

– Csaknem ezermilliárdot vettek el a településektől, és a legtöbbet az oktatástól.

- Most is pénzhiány miatt zárnak be iskolákat.

– Változni fog a rendszer.

- Részben az önkormányzatok is felelősek a helyzetükért. A túlzott hitelfelvételek miatt eladósodtak. Egy felmérés szerint Kaposvár bronzérmes.

– Legutóbb még a negyedik helyről hallottam.

- Arra büszke?

– Kétféle helyzetben indokolt a hitelfelvétel. Nincs pénzem munkahelyteremtésre? Beszakadt az iskola teteje, de nincs miből megjavíttatni? Ilyen esetekben szerintem jó döntés a hitel. Ha kávéra kell, akkor nem.
- Azok a szökőkutak, amelyek olyan szépen csobognak az ablaka alatt, nem tűnnek beszakadt iskolatetőnek, se munkahelyteremtésnek.

– A belváros képének átalakítása a munkahelyteremtést szolgálja. Tanulmányok tucatjai jelentek meg arról: ma már a befektetők döntésekor nem az iparűzési adó mértéke az elsődleges, hanem a város hangulata. Ráadásul, ha valaki turisztikailag vonzóvá teszi a települését, vendégek jönnek, akik itt költenek, vagyis munkahelyeket teremtenek.