NYTimes: A Fidesz nem fog fellépni a szélsőjobb visszaszorításáért

Európa új fasisztáit, azon belül is a görög és a magyar szélsőségeseket mutatja be a New York Times Véleményrovata. A lap kiemeli, hogy a szélsőjobboldali ultranacionalisták a régi ellenségképeket és az új félelmeket aknázzák ki az egész földrészen.

2012. november 18., 13:30

Habár nem a 30-as évek Európájában vagyunk, az olyan államok kiábrándult polgárai, mint Görög- és Magyarország, egyre inkább fordulnak az egyszerű válaszok felé, és olyan pártokat választanak meg, amelyek a bajokért a szokásos bűnbakokat, a zsidókat, cigányokat, melegeket és a külföldieket teszik felelőssé –

írja a New York Times. A szerző szeptemberben ott volt Budapesten a romagyilkossággal vádolt négyes tárgyalásán. Az éppen az emberölés-sorozat miatt alapított Athéna Intézet szerint a kontinens 13 országában 114 szélsőséges csoport működik, ezek kapcsolatban vannak egymással, tagjaik időnként találkoznak is, vagy fegyverbeszerzés miatt, vagy a felkészülés során, mégsem foglalkoznak velük összeurópai szinten. Magyarországon már egy ideje léteznek fasiszta szervezetek, ideértve a Nemzeti Frontot, amely évente szervez nemzetközi náci összejövetelt és félkatonai kiképzéseket tart egy volt szovjet támaszponton. Az Athéna vezetője azt mondja, a gyakorlás jó inkubátor a Breivik-típusú elemeknek. A válság kirobbanása óta több csoport is létrejött, a Nemzeti Front pedig általános ismertségre tett szert.

A Jobbik, hogy megtartsa szavazói bázisát, gyakran rendez gyűlöletmenetet és megfélemlítési hadjáratokat, amelyet táplálják a rasszista hangulatot. Habár a párt időről időre elhatárolódik a még szélsőségesebb erőktől, megmutatta igazi arcát, amikor egyik parlamenti képviselője tartotta a megnyitó beszédet az augusztusi devecseri gyűlésen.

A Fidesz egyfolytában igyekszik visszaszerezni a szélsőjobbtól odavándorolt szavazóit, tehát nem fog közbelépni a jelenség visszaszorítására. Annál is kevésbé, mivel megválasztása óta építi le a demokráciát. A szavazókörzetek határainak újrarajzolása, a központi ellenőrzés bevezetése az igazságszolgáltatás és a sajtó fölött, valamint az új alkotmány, mind-mind bontja le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Brüsszel ugyan a médiatörvény miatt megpendítette, hogy felfüggesztik a magyarok tagságát, ám idáig nem történt semmi – valószínűleg azért, mert az uniónak nincs mechanizmusa, hogy keresztülvigye ezt a nukleáris opciót.

A szerző hangsúlyozza, hogy Európának nem szabad engednie az eszmék harcában. Ehhez átfogóan kell fellépnie a radikális csoportok ellen, azon kívül meg kell követelnie, hogy a tagállamok, régiek és újak egyaránt betartsák ugyanazokat az elveket, amelyek tisztelete a belépés alapfeltétele a jelöltállamok számára. Ellenkező esetben felerősödik az idegengyűlölő erőszak és felborul a liberális demokrata rend.