Nyitott, hozzáférhető közoktatás, modern felsőoktatás, független kultúra kell

A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.

A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.

Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.

Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.

Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek

Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.

Nyitott, hozzáférhető közoktatás, modern felsőoktatás, független kultúra

A magyar oktatáspolitikát ma a rögtönzés, a belviszály és koncepciótlanság, modernizáció helyett a múltba való visszafordulás jellemzi: a közoktatás elzárkózik a jövő felé történő orientációtól; a felsőoktatás nem képes a hátrányos helyzetűek mobilitási csatornájaként funkcionálni; a kultúra teljes egészében ki van szolgáltatva a pártpolitikai érdekeknek. Az MSZP-nek erre válaszul kell leraknia az együttműködésen alapuló közoktatás, a teljesítmény- és felzárkózás-orientált felsőoktatás, valamint a vidéki közösségekre és nemzetközi partnerségre építő kulturális politika új alapjait.

Közoktatás

A József Attila Alapítvány azt javasolja az MSZP-nek, hogy teremtse újjá a diákok, szülők és pedagógusok hármas egységét, melyet a Fidesz-KDNP-kormány lerombolt. Magyarországnak olyan közoktatásra van szüksége, amely garantálja a gyermekek érdekeit védő, nemzetközi egyezményekben rögzített jogait. Kiemelt figyelmet kell fordítani a diák- és ifjúsági szervezetekre, de a szülők önszerveződő mozgalmait is be kell vonni az oktatáspolitika alakításába. A József Attila Alapítvány javaslata szerint létre kell hozni a Közoktatási Kerekasztalt, amely teret ad a pedagógusok szakmapolitikai javaslatainak, emellett szülők és pedagógusok közötti feladatmegosztás újragondolásának legfőbb közege, de lehetőséget biztosít arra is, hogy a gyermeki és szülői jogokat és kötelezettségeket új alapokra helyezzék.

Mára elengedhetetlenül szükségessé vált a közoktatás korszerűsítése. Így a József Attila Alapítvány javaslata szerint garantálni kell a tanulók tankötelezettségét 18 éves korukig; biztosítani kell a szülök abbéli jogát, hogy maguk választhassák meg azt az intézményt, amely világnézetileg a legmegfelelőbb, legelfogadhatóbb számukra; valamint mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a közoktatás rendszerét.

Újra kell alakítani az oktatás szerkezetét és korszerűsíteni a feladatmegosztást: a közoktatás szervezésébe be kell vonni a helyi önkormányzatokat és más intézményfenntartókat. A József Attila Alapítvány szerint a közoktatás döntően az állam és önkormányzat közös feladata, ugyanakkor nem korlátozható az egyházak iskolafenntartói lehetősége, valamint az alapítványi és magániskolák a közoktatás fontos résztvevői, különösen akkor, ha hiánypótló tevékenységet végeznek.

Biztosítani kell a közoktatáshoz való hozzáférés egyenlő esélyét. A József Attila Alapítvány szerint az óvoda–alapfok–középfok hármas egysége megkérdőjelezhetetlen. Ezért biztosítani kell az óvodai nevelést, helyben kell biztosítani az általános iskola alsó tagozatát minden olyan településen, ahol erre lehetőség van, felső tagozaton pedig a település adottságai ha-tározzák meg, hogy helyben, vagy iskolatársulások formájában jut jó minőségű oktatáshoz a tanuló.
Az alapítvány szakértői szerint a középiskolai rendszer jelenlegi hármas egységét — gimnázium–szakközépiskola–szakiskola — meg kell őrizni. Garantálni kell ugyanakkor azt is, hogy a középfokú intézmények között biztosított legyen az átjárhatóság mindenki számára.

Rendezni kell a szakképzés jelenlegi zűrzavaros helyzetét: az MSZP csakis olyan képzési rendszert támogathat, amely képessé teszi fiataljainkat a mobilizációra, valamint a többszöri szakmaváltásra — a lehető legkevesebb idő és energia ráfordításával.

A József Attila Alapítvány újra bevezetné a középiskolai 0-ik évfolyamot, emellett a szakértők szerint a kétszintű érettségi bevezetése jelentős előrelépés volt a felsőoktatási intézmények és a diákok szempontjából egyaránt. Fontos mindemellett a Tanodák és a Második esély Iskoláinak fenntartása és bővítése annak érdekében, hogy piacképes szakmunkás bizonyítványt elérhessék a tanulók.

Biztosítani kell a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Korszerűsíteni kell a Nemzeti Alaptanterv követelményrendszerét, de meg kell hagyni a lehetőséget az intézmények pedagógiai programjainak és a helyi tanterveknek, hogy a helyi sajátosságoknak és az intézményben tanuló gyermekek összetételének megfelelően alakítsák a központilag elkészített terveket. A gyermekeknek bár szükséges elsajátítaniuk bizonyos alapismereteket, ugyanakkor az MSZP új oktatáspolitikája elutasítja indokolatlan tananyagbővítést — arra kell megtanítani a diákokat, hogy hol és milyen módon kereshetik meg a szükséges információkat.

A József Attila Alapítvány szerint vissza kell állítani az önkormányzatok iskolafenntartói jogosítványait: meg kell fogalmazni az állam és önkormányzatok közötti feladat- és finanszírozási arányokat, emellett pedig olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja, hogy a magyar közoktatás intézményeiben lehetőleg azonos színvonalú, azonos feltételeknek és elvárásoknak megfelelő oktatás folyjon — fenntartótól függetlenül.

Mindezeken túlmenően biztosítani kell a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, valamint meg kell határozni az életpályamodellek és előmeneteli rendszerek igényeit és lehetőségeit. A József Attila Alapítvány szerint a csökkenő gyermeklétszám mellett sem kívánatos a pedagógusok számának további csökkentése. Az egyébként is túlterhelt pedagógusok vállára nem lehet újabb terheket rakni; így az iskolában töltendő 32 kötelező órát az alapítvány el-utasítja.

Felsőoktatás

A Fidesz-KDNP-kormány a felsőoktatás modernizálása és racionalizálása helyett szűkíteni kívánja a hallgatók létszámát: beszűkíti a társadalmi mobilizáció felsőoktatásban rejlő csatornáját. A József Attila Alapítvány szerint a felsőfokú képzést csak tehetség és teljesítmény alapján szabad korlátozni, ezért segíteni kell a tehetséges hátrányos helyzetű fiatalok érettségire/felvételire történő felkészítését és nyelvi képzését minden olyan városban, ahol felső-oktatási intézmény működik. Javasolt a hátrányos helyzetű tehetséges hallgatókat támogató országos ösztöndíj alap létrehozása is.

Az intézményhálózat korszerűsítését a régiókra épülő tudásközpontok létrehozásával kell végrehajtani, emellett az intézményeket „kimeneti mutatók” alapján történő differenciált nor-matív alapon kell finanszírozni: az intézményfinanszírozásban nagyobb szerepet kell biztosí-tani a minőségileg is értékelt teljesítményekre.

A kulturális politika új felfogása

A József Attila Alapítvány a kulturális vidékfejlesztésben látja a baloldal legfőbb feladatát. Ennek lényeges eleme az 5000 lakos alatti települések koncepciózus kulturális fejlesztése, a többcélú kulturális közösségi terek újrateremtése, felújítása. A vidéki Magyarország városi múzeumai a közművelődés fontos intézményei. Ezért javasolják 100 vidéki városi múzeum felújítása és állandó kiállításaik korszerűsítését.

Az alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy kezdeményezze a Közművelődési Kerekasztal létrehozását, melynek résztvevője a magyar közművelődés minden lényeges szereplője. Mindemellett szükség van a magyar közművelődés helyzetet folyamatosan nyomon követő szociológiai kutatásokra is (olvasási kultúra, film- és színházlátogatási szokások stb.).

Garantálni kell a művészi, alkotói szabadság teljes tiszteletben tartását, emellett javasolt, hogy három évre előre legyenek meghatározva az adott intézmény bázisfinanszírozásának keretei.

A József Attila Alapítvány szerint az MSZP-nek vállalnia kell, hogy korszerűsíti és bővíti a Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Múzeumot, valamint helyreállítja a Budai Várat. Az alapítvány javaslatot tesz a „Robert Capa Fotóművészeti Intézetet és Akadémia” létrehozására is.

A külföldi magyar kulturális intézetek fenntartása kiemelt célja a kulturális politikának. Java-solt, hogy a Balassi Intézet legyen a magyar kultúra intézményes külföldi bemutatásának központja.

Szükség van arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a kormányzati kulturális politikától elkülönülten működő, nagy szakmai önállósággal rendelkező intézményként működjön.