Ezt a beszakadást Orbán Viktor sem merte felvállalni, meghátrált az egyetemek előtt
Ha menet közben kiderül, hogy egy út a szakadékba vezet, Orbán Viktor valószínűleg akkor sem fordul vissza. A miniszterelnök kérlelhetetlenségét számos döntése bizonyítja: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentése éppen ilyen volt. Valamennyi mértékadó szakértő megjósolta, hogy ez az intézkedés drámaian megnövelni a végzettség nélküli iskolaelhagyó fiatalok számát, ám mindhiába. Ahogy nem változtat az iskolák fojtogató centralizációján sem, amellyel kapcsolatban szintén pontosan előrelátható volt, hogy rontja az oktatás minőségét. Ilyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma elnevezésű szörnyszülött is: a gigaméretű tárca már harmadik cikluson keresztül bizonyítja totális működésképtelenségét, mégsem nyúl hozzá Orbán Viktor.
Ennek fényében meglepő, hogy a kormány a múlt héten visszavonta azt a 2014-ben meghozott döntését, amely a középfokú nyelvvizsgát a felsőoktatásba lépés feltételeként írta elő. A Miniszterelnökséget vezető miniszter mások mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségére hivatkozott a döntés visszavonásánál.
Legutóbbi éves parlamenti meghallgatásán az oktatási jogok biztosa is óva intett az intézkedés bevezetésétől. Aáry-Tamás Lajos a parlament kulturális bizottságának ülésén pár hete arról beszélt: a nyelvvizsgaszabály veszélyeztet egyes szakokat és szakmákat. Elmondta: félő, hogy olyan szakmákra is kihat az intézkedés káros hatása, amelyeket a jogalkotónak nem állt szándékában ellehetetleníteni. Példaként említette az agrárképzést, mert az ide jelentkezők 74 százalékának nincs nyelvvizsgája, miként a gépészmérnök szakot választók 60 százalékának sincs. Aáry-Tamás Lajos szerint rossz helyen van a fókusz: a felsőoktatásba bemeneti követelményként a nyelvtudás igazolására elég lenne a középfokú nyelvi érettségi is.
Persze volt, akit nem lepett meg a korrekciós fordulat. Egyetemi körökből egyre többször lehetett hallani, hogy valamit úgyis kitalál a kormány, mert a jelentkezők számának olyan brutális beszakadása várható a nyelvvizsga-követelmény bevezetése miatt, hogy azt még Orbán Viktor sem meri felvállalni. Az idén felvettek harmadának nem volt nyelvvizsgája, ami azt jelenti, hogy ha maradt volna ez a felvételi követelmény, jövő szeptemberben harmadannyi fiatal jutott volna be a felsőoktatásba. Ez a vidéki felsőoktatást – a nagy egyetemi központokat leszámítva – lényegében lenullázta volna. Érdekes átgondolni: sokan emeltek szót a nyelvvizsga ellen, kivéve a rektorokat. Pedig őket aztán tényleg húsba vágóan érintette volna, ha épp a vezetésük alatt térdel le egy intézmény. Talán azért nem kritizálták a nyelvvizsga-követelményt, mert tudták, ilyen széleskörű intézményi lobbi meghátrálásra kényszeríti végül a kormányt.
A nyelvvizsga ügyében érdekes elemezni a kormány döntéseit. Már 2012-ben az akkori államtitkár, Hoffmann Rózsa is hadat üzent a nyelvi előkészítő (nyek) évfolyamnak, holott erre nem volt racionális oka. A két tannyelvű iskolákba anno 15 ezer gyerek járt, ez évfolyamonként másfél ezer tanulót jelentett. Hoffmann Rózsa szerint hatékonysági problémák miatt (a ráfordítások nincsenek összhangban a minőséggel) nemkívánatosak ezek a módszerek a közoktatásban. Pedig bebizonyosodott, hogy az, aki ilyen oktatási formában tanul(t) nyelvet, nagyobb arányban tesz (tett) emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát a középiskola befejezésekor, mint akik normál rendszerben tanulnak.
2011-ben, a Magyar Tudomány című folyóiratban Nikolov Marianne, a nyek értékelését készítő szakember rámutatott: „A diákok fele előrehozott érettségit, nyelvvizsgát tett, és többségük ezt követően nem folytatta a nyelvtanulást, mivel célját elérte. A plusz egy tanévet úgy hasznosították, hogy előbb megszerezték az áhított dokumentumot, majd más tantárgyak tanulására összpontosítottak. A nyelvtudást folyamatosan használni és csiszolni kell, másképpen megkopik.” Nem állította tehát senki, hogy a nyeket nem lehetett volna jobbá tenni, de az Orbán-kormány a finomhangolás helyett a program ellehetetlenítését választotta. Így jutottunk el 2014-ig, amikor a felsőoktatásba lépés nehezítésének egyik eszközeként jelent meg a nyelvvizsga követelménye. Csakhogy miközben a kormány szigorított, aközben semmit nem tett a középiskolai nyelvoktatás hatékonyabbá tételéért. Épp ellenkezőleg: inkább lerombolta a már meglévő nyelvoktatási programokat.
Egy program azonban mégiscsak akad: Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy a kormány 90 milliárd forintot fordít a 9. és a 11. évfolyamra járó 140 ezer diák két-két hetes nyelvtanulására, amire elvileg már januártól lehet jelentkezni. Az előkészítő munkák lázasan folynak, ez a két hét 20-25 órás nyelvtanfolyamnak felel meg, ahol a tanulók nyelvtudása idegen nyelvi környezetben fejlődhet.
– Ez szavazatvásárlás. A Fidesz megpróbálja a választókat diszkrecionálisan osztogatható ajándékokkal magához édesgetni. Tíz kiló krumpli és közmunka a szegényebb rétegek, kéthetes nyelvtanulás külföldön a fiatalok kábításához – így foglalta össze az intézkedésről kialakított véleményét a korábbi liberális oktatási miniszter, Magyar Bálint, mert szerinte a nyelvtanuláshoz a külföldi utaztatásnak ebben a formában vajmi kevés köze van.
– A Fidesz jelentősen visszaszorult a fiatalok körében, de ha 2022-ig évi 90 milliárdot fordít a kormány arra, hogy külföldi bulit szervezzen nekik, az növelheti a népszerűségét az első szavazók körében. Az egész ötlet mögött az áll, hogy miként lehet a fiatalokat korrumpálni. Nyilván minden kéthetes külföldi tanulásban részt vevő diák megkapja majd Orbán Viktor kísérőlevelét. Kapnak egy potyautat az adófizetők pénzén. Nem más ez, mint egy szavazóréteg megvásárlása, a meghirdetett hasznot, vagyis a nyelvtudás növekedését nem fogja hozni. Egy szavazói csoportra kitalált választási eszköz, pont olyan, mint a rezsiutalvány és a krumpli – fogalmaz Magyar Bálint, aki 2003-ban egyik kitalálója és létrehozója volt az akkor bevezetett nyekeknek. – 2006 tavaszán két törvényt alkottunk: a nyek és az angolnyelv-tanulás váljon alanyi joggá. Ez azt jelentette: ahol azt a szülők kérik, ott biztosítani kell ezt az oktatási formát. Három év felkészülést adtunk ehhez az önkormányzatoknak. 2009-ben, amikor életbe kellett volna lépnie a törvénynek, Hiller István akkori oktatási miniszter elhalasztotta azt egy évvel. Aztán 2010-ben jött Orbán, és újabb egy évvel halasztotta, majd ezt az államra (önkormányzatokra) rótt törvényi kötelezettséget 2011-ben végleg eltörölte. Holott akik nyekre jártak, 70 százalékban középfokú nyelvvizsgát tettek. Heti 14 nyelvórát jelentett, 260 ezer forintba került egy tanulóra vetítve egy évre. A külföldi utaztatás több mint 600 ezer forint tanulónként, vagyis még inflációval korrigálva is sokkal drágább, mint a nyek. A nulladik évfolyamú nyelvtanulásnak volt más funkciója is: egyfajta esélykiegyenlítést eredményezett, mert a nyelvtanuláson kívül informatikai és egyéb készségfejlesztés is történt – magyarázza Magyar Bálint, hozzátéve: 90 milliárd forintból két hét alatt nem lehet a nyekkel összevethető fejlődést elérni.
Salusinszky András nyelvoktatási szakértő szerint jó cél, hogy a felsőoktatásba lépéskor legyen nyelvvizsgájuk a diákoknak. A 90 milliárdos külföldi nyelvtanulási kurzus elindítása is azt jelzi, hogy a nyelvtudás a miniszterelnöknek is fontos ügy, s ez az uniós törekvésekkel is összhangban van. Szerinte ugyanakkor ezt a pénzt sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni.
– Annyi pénzt költ el a kormány a kéthetes külföldi kurzusra, mintha a diákok még egy teljes évnyi nyelvoktatást kapnának – fejti ki. A szakértő a presztízsberuházásokhoz hasonlítja a kéthetes külföldi nyelvtanulást: jól kommunikálható választási kampányelemnek tartja. Szerinte az óraszámok mennyiségével nincs gond: a közoktatásban közel ezer óra idegen nyelvi órát kapnak a tanulók.
– Az uniós nyelvi referenciakeret irányadó számait nézve ennyi nyelvórával a diákoknak el kellene jutniuk a B2-es szintre az első idegen nyelvből, egy másikból pedig B1-es-re. Kutatások szerint a tanulás effektivitását döntően nem az iskolai infrastruktúra határozza meg, hanem a tanárok felkészültsége. Komoly módszertani és más problémák vannak a közoktatásban. A leendő nyelvtanárok úgy lehetnek végzett pedagógusok, hogy nem kell nyelvi környezetben tanulniuk. Ezen és a nyelvtanárképzés egészén feltétlenül változtatni kellene annak érdekében, hogy a nyelvet a gyakorlatban használható eszközként tanítsák. És ott a tanárhiány. Amíg számos iskolában nyelvvizsgával rendelkező szaktanárok és nem nyelvtanárok tanítják a nyelvet, addig felesleges ennyi pénzt kidobni kéthétnyi külföldi utaztatásra. 90 milliárd forintból már látható minőségjavulást lehetne elérni az idegennyelv-tanítás terén: bért lehetne emelni, csökkenteni a magas óraszámokat, minőségbiztosítási rendszert lehetne létrehozni, amely a kellő hatékonyságot garantálná a nyelvoktatásban. Ez az összeg lehetővé tenné a további csoportbontást is, nyelvi sávokat lehetne bevezetni – magyarázza.
