Nyelvvizsga, Aranybulla, felpörgő privatizáció, és permanens veszélyhelyzet
A képviselők megtárgyalják az állami vagyon könnyebb és gyorsabb eladását, a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését, a szociális rendszer átalakítását, iparűzési adót, Aranybullát és persze a veszélyhelyzet fenntartását.
Háromnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, hétfőn ismét a plenáris ülés tárgyalja a szociális törvény módosítását, a jövő évi adótörvényeket és az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását.
Az ülésen tárgyalják az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosítását, amely egyszerűsítené egyes állami ingatlanok eladását (a törvényjavaslat ellen a környezetvédők és szakmai szervezetek élesen tiltakoznak, erről itt olvashat).
Az uniós jogharmonizációval indokolják az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását.
Megvitatják a képviselők a 2025-ös Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló javaslatot, ennek alapján a projekt irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség lehet.
Vita lesz az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról, amely a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését is tartalmazza.
A napirenden lesz a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosítása, miszerint minden közműszolgáltatónak és elektronikus hírközlési szolgáltatónak kötelező lesz csatlakozni az e-bejelentő rendszerhez.
A képviselők tárgyalják a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítását, ami a többi között bevezetné a szociális vetítési alap elnevezést az öregségi nyugdíjminimum helyett, továbbá azt is rögzítené a szociális ellátásokról szóló törvényben, hogy mindenki felelős önmagáért, ha pedig valaki nem képes gondoskodni önmagáról, akkor a hozzátartozók, a települési önkormányzatok és végső soron az állam segíti.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával tovább egyszerűsödhet az átalányadózás, így 2023. január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk. Változás lesz az iparűzési adóban is: évente egyszer kellene ezt az adót megfizetni és az adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz.
A képviselők megvitatják az 1222-es Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényjavaslatot, amely április 24-ét jelölné ki a megemlékezésre.
Két igazságügyi törvényjavaslat is szerepel a napirenden: az egyik három hágai egyezményt kihirdető jogszabályon változtatna, a másik egyebek mellett a közjegyzőkre, a hagyatéki eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, továbbá uniós jogharmonizációt hajt végre több területen.
A kormány az orosz-ukrán háború miatt továbbra is indokoltnak tartja a veszélyhelyzet fenntartását, ezért november 1-jétől újra kihirdette azt. A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat felhatalmazná a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbíthassa.
(Kiemelt kép: Szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án. MTI/Szigetváry Zsolt)