Drasztikusan esik a nyelvvizsgázók száma

A rezsifrász lehetetlenítheti el a nyelvvizsgáztatást, komoly gondban lesznek azok, akiknek sürgős lenne a vizsga.

2022. október 21., 09:44

Szerző:

Az idei évben októberig 46 ezren szereztek valamilyen nyelvvizsga bizonyítványt, ehhez képest 2018-ban, a teljes évben 80 ezer körül volt a sikeres nyelvvizsgázók száma – írja a Napi.hu.

Csaknem felére esett a vizsgázók száma

Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest, amikor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról – ez derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adataiból. Tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig 46 ezren kaptak bizonyítványt azok, akik valamilyen idegennyelven vizsgáztak.

 

A mögött, hogy a nyelvvizsgázók száma ilyen drasztikusan csökken, többek között az áll, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent – mondta a lapnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke.

Bár később az eredeti tervekhez képest lazítottak a megszorításon, ez a nyelvvizsgázók számában csak lassan látszódott. 2015-ben és 2016-ban átmeneti növekedést hozott a diplomamentő program, ez azonban egyszeri esemény volt. A jelenlegi nyelvvizsgázók számát valójában a 2017-es évhez vagy még inkább 2018-hoz érdemes viszonyítani – véli a szakember.

Rozgonyi Zoltán szerint a bázisszámokban egy enyhe demográfiai csökkenés is megfigyelhető, egy pici növekedés pedig 2019-ben, amikor egy ideig elhitték a tanulók és szüleik, hogy valóban kötelező lesz a felsőoktatásban a felvételihez a B2 nyelvtudás, de mindezt messze felülírta az újabb és újabb kizárólag „egyszeri” nyelvvizsga-amnesztia. A szakember szerint a nyelvvizsgázók számában érzékelhető csökkenés 90 százalékban az utóbb felsorolt okokból adódik.

A nyelviskolákat a rezsiköltségek emelkedés újabb nehéz kihívás elé állította a pandémia után - mondta a nyelvtanár és kiemelte: a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból. 

A nyelvvizsgáztatást akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek – középiskolák és felsőoktatási intézmények – tanítási idő után és szombati napokon úgy tűnik kötelezően zárva lesznek.

Rozgonyi Zoltán szerint a vizsgákat eddig biztonságos körülmények között ezeken a helyszíneken lehetett megszervezni. Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik.

Ez a téli hónapokban ellehetetlenítheti a vizsgáztatást, és ez pont azokat érinti, akik időben terveznek, készülnek, nem az utolsó tavaszi lehetőségekre várnak – tette hozzá a szakember.

Erre lehet megoldás a szakember szerint az online vizsgáztatás, amire a nyelviskolák és a nyelvtanárok, sőt a vizsgaközpontok is egyre felkészültebbek. A tanulók, vizsgázók azonban nem, nagyjából 10-12 százalék választja csupán ezt a lehetőséget.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI Fotó: Rosta Tibor)

 

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.

A Závecz közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter pártjának EP-listája a kutatás első felében jelentősen megelőzött minden ellenzéki pártot a DK–MSZP–Párbeszéd kivételével, így a harmadik helyen szerepel a rangsorban. A teljes lakosság 11%-a, a biztos szavazók 14%-a voksolna rá.