Drasztikusan esik a nyelvvizsgázók száma
A rezsifrász lehetetlenítheti el a nyelvvizsgáztatást, komoly gondban lesznek azok, akiknek sürgős lenne a vizsga.
Az idei évben októberig 46 ezren szereztek valamilyen nyelvvizsga bizonyítványt, ehhez képest 2018-ban, a teljes évben 80 ezer körül volt a sikeres nyelvvizsgázók száma – írja a Napi.hu.
Csaknem felére esett a vizsgázók száma
Majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma 2016-hoz képest, amikor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról – ez derül ki az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adataiból. Tavaly 62 ezren, idén október elejéig pedig 46 ezren kaptak bizonyítványt azok, akik valamilyen idegennyelven vizsgáztak.
A mögött, hogy a nyelvvizsgázók száma ilyen drasztikusan csökken, többek között az áll, hogy 2013-tól az állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyek száma jelentősen csökkent – mondta a lapnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Vizsgaközpont elnöke.
Bár később az eredeti tervekhez képest lazítottak a megszorításon, ez a nyelvvizsgázók számában csak lassan látszódott. 2015-ben és 2016-ban átmeneti növekedést hozott a diplomamentő program, ez azonban egyszeri esemény volt. A jelenlegi nyelvvizsgázók számát valójában a 2017-es évhez vagy még inkább 2018-hoz érdemes viszonyítani – véli a szakember.
Rozgonyi Zoltán szerint a bázisszámokban egy enyhe demográfiai csökkenés is megfigyelhető, egy pici növekedés pedig 2019-ben, amikor egy ideig elhitték a tanulók és szüleik, hogy valóban kötelező lesz a felsőoktatásban a felvételihez a B2 nyelvtudás, de mindezt messze felülírta az újabb és újabb kizárólag „egyszeri” nyelvvizsga-amnesztia. A szakember szerint a nyelvvizsgázók számában érzékelhető csökkenés 90 százalékban az utóbb felsorolt okokból adódik.
A nyelviskolákat a rezsiköltségek emelkedés újabb nehéz kihívás elé állította a pandémia után - mondta a nyelvtanár és kiemelte: a 20 év feletti korosztály jelentős része el is tűnt a nyelviskolákból.
A nyelvvizsgáztatást akár el is lehetetlenítheti az, hogy a nagy létszámú vizsgahelyszínek – középiskolák és felsőoktatási intézmények – tanítási idő után és szombati napokon úgy tűnik kötelezően zárva lesznek.
Rozgonyi Zoltán szerint a vizsgákat eddig biztonságos körülmények között ezeken a helyszíneken lehetett megszervezni. Itt külön engedélyekre, akkreditációra volt szükség korábban, de most sok helyen hiába fizetné meg a vizsgaszervező az összes járulékos költséget, a tankerület vagy az egyetem vezetése kategorikusan elzárkózik.
Ez a téli hónapokban ellehetetlenítheti a vizsgáztatást, és ez pont azokat érinti, akik időben terveznek, készülnek, nem az utolsó tavaszi lehetőségekre várnak – tette hozzá a szakember.
Erre lehet megoldás a szakember szerint az online vizsgáztatás, amire a nyelviskolák és a nyelvtanárok, sőt a vizsgaközpontok is egyre felkészültebbek. A tanulók, vizsgázók azonban nem, nagyjából 10-12 százalék választja csupán ezt a lehetőséget.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI Fotó: Rosta Tibor)