Norvégia EU-ügyi minisztere: Orbán komoly kihívás az uniónak

– Nyilatkozata alapján különösen idegesnek, indulatosnak tűnik.

– Így igaz. Nagyon aggaszt minket a magyar kormány tevékenysége és az Ökotárs elleni rendőri fellépés. Ez teljesen elfogadhatatlan hozzáállás azokhoz a civil közösségekhez, amelyek az európai együttműködést és ennek részeként a pénzügyi támogatások célba juttatását segítik. Az EU-hoz újonnan csatlakozott tizenhat állam mindegyike kap extratámogatást, ennek részleteit mindenhol külön szerződés taglalja, ám sehol máshol nem tapasztaltunk még csak hasonló intézkedést sem, mint Magyarországon.

– Ön szerint miről szól ez a történet valójában?

– Jó néhány „nyomra” bukkanhatunk Orbán Viktor nyári, tusnádfürdői, az illiberális állam vízióját felvázoló beszédében. A miniszterelnök ott világossá tette, mit gondol a civilszervezetekről és a norvég támogatásról. Valójában nem az Ökotárs Alapítványnál feltételezett állítólagos törvénytelenségek felszámolása az igazi cél, még csak nem is öncélú rendőri túlkapással állunk szemben, hanem szimpla politikával, ideológiai megközelítéssel, melyhez a kormány felhasználja a hatóságot.

– A Magyar Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt csapott le az Ökotársnál. Súlyos vád.

– Tisztában vagyunk vele. Nekünk erre vonatkozóan semmilyen információnk nincs, de a magyar kormány által igencsak megnehezített őszi audit és pénzügyi ellenőrzés reményeink szerint mindent tisztáz majd. Ám addig úgy véljük: a vádakat a magyar miniszterelnök beszédének kontextusában kell értelmezni, amely élesen támadja a civileket és Norvégiát.

– Orbán azt állítja, Norvégia beavatkozik Magyarország belügyeibe azzal, hogy anyagilag támogat egy pártot, az LMP-t.

– Tudom, hogy az Ökotárs alkalmaz egy korábbi politikust, csak azt nem értem, mi ezzel a baj. Norvégiában nincs megtiltva az egykori politikusoknak, hogy miután szakítanak korábbi hivatásukkal, tovább dolgozzanak akár a magán-, akár a közszférában. Egy demokráciában a politikusokat leváltják, helyükbe újak jönnek, és a régieknek más munkát kell keresniük. Mi ebben a különös? Teljesen normális, hogy a civil társadalom sokszínű és sokféle nézetet képvisel. A norvég kormány minisztereként persze lehetek ideges, frusztrált és csalódott, ha egy civilszervezet beszól nekem, de attól még nem függesztem fel a pénzügyi támogatását. Ez a viselkedés a demokrácia, a szabad társadalom alapja.

– A kormány fő érve az, hogy mivel a szerződést a norvég és a magyar kormány írta alá, utóbbinak joga van ellenőrizni a norvég közpénz itteni elköltését.

– A szerződés pontosan szabályozza, hogyan kell menedzselni az ügyeket, miként kell ellenőrizni a pénz elosztását és elköltését. Magyarországon ugyanolyan szisztéma szerint, egy alapítványon keresztül biztosítjuk a forrásokat, mint máshol. Természetesen az ellenőrzés is az alapítvány feladata, hisz nem dönthetünk minden egyes kihelyezésről. Pont azért alakítottuk így a szisztémát, nehogy bárki azt gondolhassa: Norvégiának érdeke fűződik egy-egy konkrét támogatáshoz. Mi tényleg hiszünk a társadalom sokszínűségében, és jónak tartjuk, ha segíthetünk egy-egy környezetvédelmi, kisebbségi, nővédelmi vagy épp fogyatékosokkal foglalkozó szervezetnek, amely amúgy nem lenne képes működni, hallatni a hangját.

– Egyesek szerint arra szolgált az Ökotársnál rendezett „médiabarát” házkutatás, hogy elterelje a figyelmet a most zajló belpolitikai eseményekről, különösen a Fidesz belháborújáról.

– Ez a történet sokkal régebben kezdődött. A magyar kormány megszegte a Norvég Alapok kifizetéséről szóló szerződést, megváltoztatta az addig kiválóan működő rendszert, és a miniszterelnökség alá rendelte az alapokat felügyelő hivatalt. A Norvég Civil Alapok működését pedig azért nem függesztettük fel, mert az mindig is a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda és az Ökotárs között, a kormánytól függetlenül zajlott. Még egyszer: minden a magyar kormánnyal aláírt szerződés alapján történt, minden részlet feketén-fehéren olvasható a dokumentumokban. A magyar kormány ennek ellenére folyamatosan vegzálta a civilszervezeteket, Kehi-vizsgálatot rendelt el, most pedig házkutatás történt. Ez elfogadhatatlan.

– Lázár János az affér után azt mondta: „Ha a felek nem egyeznek meg, lehetőségük van, hogy Brüsszelhez forduljanak, és azt kérjék, szolgáltasson igazságot. Mi is valószínűleg erre fogunk ráfanyalodni.”

– Egyrészt ez nem a legjobb lépés, hiszen kétoldalú megállapodás van érvényben Norvégia és Magyarország között, amelyet az utóbbi fél megszegett. Másrészről viszont indokolt lehet Brüsszelhez fordulni, hiszen ezek az intézkedések sértik az európai alapelveket és értékeket, a demokratikus sokszínűséget és annak intézményrendszerét, így aláássák a civilszervezetek szerepét és jelentőségét.

– Az Európai Bizottság szóvivője a minap úgy fogalmazott: nem áll módjukban beavatkozni vagy bármilyen módon kommentálni a budapesti rendőri rajtaütést, mert az ezt elszenvedő szervezeteket Norvégia támogatja.

– Semmiképp sem szeretném kommentálni azt, ahogyan az Európai Bizottság kezeli ezt a konkrét ügyet. Úgy hiszem, hogy a Magyarországon kialakult helyzet – benne a mi ügyünk és a miniszterelnök már említett tusnádfürdői beszéde – rendkívül komoly kihívást jelent az Európai Uniónak, épp azon alapelvek vonatkozásában, amelyekre a közösség épül. Ezért elvárható, hogy az unió jobban odafigyeljen. A konkrét esetben azért azt látom, hogy az Európai Parlamentben tettek már néhány lépést, és hoztak intézkedéseket, amelyeket természetesen érdeklődéssel figyelünk.

– Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint legalább két éve próbálják rávenni a norvég kormányt arra, hogy nézzen utána az Ökotárs pénzügyeinek és pályáztatási gyakorlatának, de önök ebben nem voltak partnerek, még csak nem is reagáltak. Ezért volt szükség a „saját” Kehi-vizsgálatra.

– A magyar kormánnyal rég megállapodtunk abban, hogy ősszel független pénzügyi auditot tartunk az Ökotársnál. Ami pedig a két kormány közötti kommunikációt illeti: a jelenlegi norvég kormány tavaly október óta van hivatalban. Alig néhány hónappal ezután történt, hogy a magyar kormány egyoldalúan megváltoztatta a Norvég Alapok kezelését és az egész addigi szervezeti struktúrát. Azóta folyamatosan próbálunk egyezkedni, rengeteg találkozó és megbeszélés zajlott, ám a magyar kormány nem változtatott álláspontján, és a vita végül a Norvég Alapok kifizetéseinek felfüggesztéséhez vezetett. Közben jó pár levélváltás történt köztem és Lázár János miniszter úr között.

– Nem próbált személyesen beszélni vele?

– Dehogynem. Többször is megkíséreltem felvenni vele a kapcsolatot telefonon és személyesen, de nem adott rá lehetőséget. Szó sincs arról, hogy a norvég kormány ne lenne nyitott a tárgyalásokra.

– Folytatják az egyeztetéseket?

– Ha a magyar kormány továbbra sem tartja be a megállapodást, mi fenntartjuk a kifizetések felfüggesztését.

– Tervezi, hogy Magyarországra látogat, hogy olvassza a befagyott kapcsolatokat?

– Ez egyelőre nincs tervben, de hiszünk a dialógusban, és továbbra is próbálkozunk, még ha mostanáig sikertelenül is.