Nesze, egy jelentés

„Pistának jó lesz.” „Kis liberó buzigyerek.” „Alter katolikus lányka” – sorjáznak az Excel-táblázatban a jellemzések. Éveken keresztül listázták a gólyatábori jelentkezőket az ELTE BTK HÖK szervezői – robbant a bomba februárban. Az Atv.hu a 2009-es listához jutott hozzá, benne a hallgató neve, középiskolája, telefonszáma, pólómérete, adat arról, kér-e kollégiumi elhelyezést, pár szavas jellemzés és kód, hogy az illető zsidó-e, s milyen lehet a pártszimpátiája.

A táblázat „tulajdonságok” menüpontja alatt, a „készítette” mezőben Silhavy Máté neve olvasható, ő 2009-ben az ELTE BTK HÖK alelnöke volt, de az Atv.hu-nak azt mondta, valaki utólag írt bele a fájlba. S az a valaki bárki lehetett a HÖK irodáiban megforduló 150-200 hallgató közül. Garbai Ádám, a HÖK jelenlegi elnöke szerint a jogellenesen gyűjtött információkat tartalmazó listák hamisítványok.

Ám a hírportál nemcsak a listázási botrányt tudta jól dokumentálni, de azt is, hogy az ELTE bölcsészkara megbízható fészekként működött a szárnyukat bontogató jobbikos aktivistáknak, a párt későbbi parlamenti politikusainak. 2005 óta a BTK HÖK elnökei – Szávay István, Nemes László, Garbai Ádám – mindannyian Jobbik-tagok voltak, ami igaz szinte az összes alelnökre és számos aktivistára is. Az Atv.hu információi szerint a HÖK-irodákat Jobbik-bázisként is használták a szórólapozáshoz, a Hazai Pálya című pártkiadvány terjesztéséhez.

Mezey Barna rektor február 20-án felfüggesztette az ELTE BTK HÖK működését, az adatkezeléssel kapcsolatos átfogó vizsgálatot rendelt el, s az első ülést már másnap megtartották. Ezen pedig rögvest egyértelműen fogalmaztak: nem vállalkoznak arra, hogy feltárják, a lista eredeti volt-e, s miként került nyilvánosságra, az rendőrségi feladat. Csupán az ELTE BTK HÖK adatkezelési gyakorlatát veszik górcső alá, s azt, történt-e pártos toborzás, illetve szükséges-e a szabályozás megváltoztatása.

De lássuk, mire jutottak abban, amit egyáltalán megpróbáltak feltárni. Az egyetemi vezetőkből álló bizottság szerint „megállapítható, hogy az adatvédelem összefüggésében alapvető felülvizsgálatra szorul a jelenlegi helyzet, melyben szabályozási hiányosságok és a meglévő szabályok betartásának hiányosságai egyaránt fennállnak”. Ugyanakkor „nem állapítható meg korreláció a publikálásra került listán (feltételezve annak esetleges eredetiségét) olvasható megjegyzések és az azon évben elosztásra került szociális ösztöndíjak, illetve kollégiumi helyek között”. Ráadásul „a jelenlegi és a volt BTK HÖK elnökök beszámolója szerint a HÖK tevékenysége mentes volt a közvetlen pártpolitikai jellegtől, az egyetemi infrastruktúrát nem használták politikai pártok kampányához vagy egyéb tevékenységéhez”. Sőt: „Szávay István (2005–2008 között ELTE BTK HÖK elnök, jelenleg a Jobbik parlamenti képviselője) ugyan aktív politikai pályafutása időszakában is meglátogatta a gólyatáborokat (miként más egykori „hökösök”), ám ott, a meghallgatott BTK HÖK elnökök szerint, nem folyt pártpolitikai propaganda, toborzás.” S bár a bizottság megtudta, hogy „volt olyan BTK HÖK-ös tisztségviselő, akit a Jobbik programjának kidolgozásához felkértek, ennek ő eleget tett, ám a későbbiekben ezt a kapcsolatot megszakította, de mindennek nem volt hatása az egyetemi HÖK karrierjére”. És a gólyatáborok politikamentessége? „A bizottság csak a rendelkezésére álló, törvényes eszközökkel beszerezhető dokumentumok és a meghallgatáson elhangzottak alapján tehet megállapításokat. Megállapítható, hogy az ELTE BTK HÖK tisztségviselői közül néhányan a Jobbikhoz kötődtek, de a pártagitáció intézményesült formájára bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.”

Vagyis bár adatkezelésben csehül áll a HÖK, amúgy minden rendben. Hogy is lehetne másképp? Érdekes szemügyre venni a meghallgatottak névsorát: Dezső Tamás (ELTE BTK, dékán), Kalina Gergely (ELTE EHÖK, elnök), Garbai Ádám (ELTE BTK HÖK-elnök), Nemes László (korábbi ELTE BTK HÖK-elnök) és Seifert Tibor (a hallgatói ügyek rektori főbiztosa). Vagyis az egyetemi vezetőket nem számítva csupa jelenlegi vagy egykori HÖK-vezető. Tőlük várta volna a bizottság, hogy rábólintsanak az őket ért vádakra?

– Ha így nézzük, bárkinek a szavahihetőségét meg lehet kérdőjelezni. Meghallgathattunk volna még negyvenkét embert, ugyanitt tartanánk – feleli lapunknak Fábri György rektorhelyettes. – Nem láttunk bizonyítékot, amely a vizsgálat eredményével ellentétes lett volna. Logikus, hogy az érintetteket meg kellett kérdezni. A 2005 és 2009 közötti időszakot vizsgáltuk, azok közül a hallgatók közül, akik akkoriban idejártak, már sokan végeztek. Őket megkeresni már nyomozati munka lett volna. De egyetemi vezetőként elég sok hallgatóval találkozunk, tudták, milyen ügyben folyik a vizsgálat. Ám nem érkezett megkeresés. Azóta sem, amióta a jelentés nyilvános.
Teczár Szilárd, a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-n működő sejtjének egyik tagja mégis furcsállja, hogy a bizottság csak azoknak a véleményére volt kíváncsi, akik „ellenérdekeltek az igazság kiderítésében, vagy nem rendelkeznek közvetlen tapasztalattal a hallgatói életről”.

– Miért nem beszéltek például Silhavy Mátéval, akinek a neve akár a lista készítőjeként is felmerült a sajtóban, s 2009-ben az ELTE BTK HÖK alelnöke volt? Vagy alsóbb szintű HÖK-ös vezetőkkel, képviselőkkel? Kérték körlevélben a hallgatókat, hogy jelezzék, ha visszaélést tapasztaltak? A gólyatáborozók elmondhatták volna, hogyan zajlik a leendő HÖK-ösök kiválasztása, a bizottságban megvizsgálhatták volna, hogy a világnézet befolyásolhatta-e az előrejutást. Merthogy a táborok végén a csoportvezetők általában maguk keresnek meg egy-két embert, akar-e szakos érdekképviselő lenni. Őket aztán felkészítik, s indulnak a választáson. Kérdés, a lista ismeretében minek az alapján válogattak.

Teczár Szilárd szerint a szociális ösztöndíjak mellett a hallgatói jutalmak és a közéleti ösztöndíjak odaítélésének rendszerét kellett volna alaposabban szemügyre venni – ezeknél ugyanis jóval nagyobb a szubjektív elemek súlya.

– Rendezvényeken való segítségnyújtásért, közéleti tevékenységért kapható ilyen címeken pénz, de a pontos összeg sokszor alku tárgya. Pletykaszinten olyat is hallani – bár erre nincs bizonyíték –, hogy aki túllépi az egy főre eső limitet, az a haver számlaszámát adja meg.
A lényeg, hogy ezután minden adatkezelés jogszerű lesz, a HÖK pedig kristálytiszta és transzparens. Merthogy a bizottság javasolja, hogy a HÖK törvényességi felügyelete a rektortól külső intézményhez kerüljön, szabályozzák egységesen a kari HÖK-ök adatkezelését, erősítsék a működésre, gazdálkodására vonatkozó átláthatóságot, és legyen egyetemi etikai kódex.

Nincs rá kapacitás

Az időközben a felfüggesztett státustól megszabaduló kari HÖK munkához is látott.

– Intézkedési tervet dolgoztunk ki az adatvédelmi hiányosságok megszüntetésére, ezek jó része technikai jellegű változtatás – mondja az elnök, Garbai Ádám. – Növeljük az átláthatóságot, de még nem tudjuk, hogyan fog érinteni minket az információszabadságról szóló törvény módosítása.

Egyébként a vizsgálat lezárulásának örülnek, de bármilyen újnak állnak elébe.

A Hallgatói Hálózat régóta mondja: a hallgatóké kellene hogy legyen a legfontosabb ellenőrző szerep.

– A HÖK-ök alapszabálya általában rögzíti, hogy az érdek-képviseleti munka nyilvános – mondja Teczár Szilárd. – Mégis, közgyűlésekről, elnökségi ülésekről a hallgatók nem kapnak értesítést, ha kérdezzük, elsunnyogják, mikor van. A jegyzőkönyveket késve vagy egyáltalán nem töltik fel. Mikor az előző BTK HÖK-elnökválasztás dokumentumait próbáltuk kikérni, az volt a válasz: nincs kapacitásuk szkennelni.
Vagyis van nyilvánosság, de még sincs. Nem úgy a választásokkor.

– Az ELTE BTK HÖK mostani tisztújításakor, amikor megfigyelőbizottság is alakult, mindenhol körbejárt az urna. Korábban, a kisebb létszámú szakos választásokon viszont csak padról padra ment az órákon egy lap, aláírta, aki akarta, és ennyi volt a választás.

A felnőttek világa

Az is kérdés, hogy az etikai kódex mennyiben vethet gátat az egyetemi pártpolitizálásnak – de csak annak.

A HaHa több egyetemen zajló rendezvényét minősítették politikainak, holott azok nem a pártokról, csak a felsőoktatásról szóltak. Ráadásul a párttagság a hallgatói érdekképviselőknél nem tiltható. Csakis a diákok jelenthetik a kontrollt. Ha látják, hogy egy választott vezetőjük az ő érdekeik képviselete helyett pártot épít, váltsák le.

Naiv? Meglehet. Közönyös a hallgatók nagy része? Talán. De jobb megoldást Fábri György sem tud.

– Az egyetem már a felnőttek világa. Aki taktikázni akar, kijátszani a jogszabályokat, az egyetemet, meg tudja tenni, de szégyellje magát. A vizsgálat azért volt fontos, mert tisztán beszéltünk. Nem tudhatjuk biztosan, zajlott-e az egyetem falain belül pártépítés, de akik esetleg ilyet tennének, ezentúl világosan tudhatják: nem szabad. És nemcsak a jogszabályok miatt, hanem mert ez a norma.

Naiv? Meglehet. Listaügyben már csak a rendőrség kutat. Megkeresésünkre annyit közöltek: „A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen különleges adatra elkövetett személyes adattal visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt. Jelenleg az ügyben tanúkihallgatások folynak, a nyomozás határideje 2013. július 21.”