Népszabadság: einstandolták a vörösiszap-adományokat?

A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére - írja a Népszabadság. Az érintettek a lap szerint azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.

2011. november 30., 14:37

Az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – februárban úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak - írja az előzményeket összefoglalva a Népszabadság.

Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.

A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő szerint az alap felhasználásáról szóló rendeletben nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.

A kármentési bizottság március 3-án kelt, a kármentő alap új felosztási elveit kimondó határozata szerint Devecser 1 milliárd 50 milliót, Kolontár 300 milliót, míg Somlóvásárhely 150 milliót kapott a befizetett adományokból „az önkormányzatok katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljának finanszírozására”. A pénzek felhasználásáról a Népszabadság szerette volna megkérdezni a kármentő bizottság elnökét, de Lasztovicza Jenő a lap kérdéseire már hónapok óta nem válaszol.

A Magyar Kármentő Alap számlájának aktuális egyenlege november 7-én 1 milliárd 783 276 572 forint volt, a károsultak részére támogatásként 350 millió 003 099 forintot utaltak el. Ha azonban összeadjuk a kármentő bizottság által megítélt segélyeket és támogatásokat, az mindössze 348 millió 554 ezer forintra jön ki. A kisebbik kérdés talán az, hogy hová tűnt akkor a különbözet. A nagyobb kérdés az, hogy a bankban fialtatott több mint egymilliárdból vajon még hány műfüves kézilabdapálya épül - teszi fel a kérdést a Népszabadság.

A rendkívüli hőség miatt az ivóvíz iránti kereslet olyan szintet ért el Érd, Diósd, Tárnok, Törökbálint, Sóskút és Pusztazámor térségében, hogy a hálózat teljesítőképessége elérte a határát. Az önkormányzatok ezért szigorú locsolási tilalmat vezettek be, hogy biztosítható maradjon az ivóvíz-ellátás.