Lapszemlénk a világból - Reuters: keveset veszít Orbán, ha nem foglalkozik a romák segítségkérésével
A londoni székhelyű Reuters hírügynökség miskolci keltezésű tudósítása szerint
gazdasági ínség vár a magyarországi romákra, miközben feloldják a járvány miatti korlátozásokat.
A beszámoló egy olyan, négygyerekes család élethelyzetét mutatja be, ahol a 41 éves apa elvesztette építőipari munkalehetőségét, amely eddig egy-egy napra fizetett alkalmi jelleggel adódott számára. Ezek az emberek az elsők, akiket el szoktak bocsátani. Szociális juttatásokra rendszerint nem jogosultak, hiszen a feketepiacon dolgoztak. A családfő aggódva nézi a villanyórát: az előre kifizetett áramból még 29 kilowattóra maradt, ha az is elfogy, minden élelmiszer rothadni kezd a hűtőszekrényben.
„Semmi megtakarításom nincs”
– mondja a riporternek.
Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali kormánya – folytatódik a tudósítás – a gazdaság újraélesztését célzó intézkedéscsomagot fogadott el a járvány miatti többhetes lezárás után, de ezek a lépések leginkább a vállalkozásokat célozzák, és nem foglalkoznak az olyan sérülékeny társadalmi csoportok közvetlen szükségleteivel, mint amilyenek például a romák, és akik most ráadásul fokozott egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. A kijárási korlátozások és előírt lezárások tegnap megkezdett vidéki feloldásával félő, hogy a vírus könnyebben terjedhet azokban a térségekben, ahol a romák nagy része él – ismerteti a hírügynökség humanitárius segélyalkalmazottak vélekedését.
„Ha a vírus megjelenik a nyomornegyedekben, az brutális lesz.
Az ottani emberek krónikus betegek, vagy rosszul tápláltak vagy túlsúlyosak, sokuknál kimutathatók légzőszervi rendellenességek” – mondja a Dél-Magyarországon tevékenykedő Jász Krisztina, az Európai Nyomor Elleni Hálózat tagja. Úgy véli, ha a gazdasági bajok a járvánnyal keverednek, abból robbanó elegy keletkezik. „Először kölcsön fognak kérni, amíg tehetik. Aztán emelkedni kezd a lopások, betörések száma. Ha a világjárvány lecsap olyan helyekre, mint Miskolc, akkor a romák gyorsan rendőri problémává válnak” – mondja.
A Reuters adatai szerint a tízmilliós Magyarországon csaknem egymillióan élnek a nyomorszint alatt, közülük mintegy 300 ezren roma gettókban.
A hírügynökség megjegyzi:
a kormány nem adott választ arra a kérdésére, hogy fejtse ki, milyen tervei vannak a romákkal kapcsolatban.
Az egyik szóvivő korábban azt mondta, hogy a kormánypolitika az összes magyarnak szól.
Annak a kormányzati részlegnek a vezetője, amely az adományokat és a szükséget szenvedőknek segítő önkénteseket koordinálja, helyesli, hogy a hangsúlyt a munkahelyek megőrzésére, illetve létrehozására helyezik. „Jó stratégia a segély helyett a munka” – idézi a hírügynökség Révész Máriusz fideszes törvényhozót.
Orbán azt ígérte, hogy a járvány által megsemmisített munkahelyeket pótolni fogják, de ez az ígéret üresen kong az olyan ételosztó aktivisták fülében, mint például Váradi Gábor, aki szerint „a vállalkozóknak segítenek, de a közösségnek aligha”. Szerinte a kormánynak segélycsomagokkal kellene biztosítania ezeknek az embereknek a napi túlélését.
A Reuters azt írja: elemzők szerint
Orbán keveset veszít politikai értelemben, ha figyelmen kívül hagyja annak a kisebbségnek a segítségkérését, amely régóta néz szembe előítéletekkel és diszkriminációval.
„A kormány csak akkor tesz majd bármit, ha politikailag fenyegetve érzi magát. Ha szükséges lesz, adnak majd konzervet és kenyeret, ahogy az korábban is történt” – idézi a hírügynökség Krekó Pétert a Political Capital elemző intézettől, aki nem számít arra, hogy ez a jobboldali politika egyhamar megváltozna. A kormány eszerint még hasznot is húzhat a romákat érintő társadalmi torzsalkodásokból, hiszen azt mutathatja, hogy a szilárd jogrend talaján áll.
A Libération című párizsi lap beszámolt arról, hogy Magyarországon a járvány kellős közepén megtartják az érettségi vizsgákat.
Érettségizők szájmaszkban a magyar érettségin. A cikk idézi többek közt Törley Katalint, a Tanítanék mozgalom képviselőjét, akinek az a benyomása, hogy a közhatalom, amely valamilyen módon újra akarja indítani a gazdaságot,
emberkísérletet folytat:
megnézi, mi történik, ha 150 ezer embert arra kötelez, hogy kontaktusba kerüljön egymással. Orbán Viktor – írja a Libération – Magyarország kísérleti laboratóriumának nevezte ugyan Ausztriát, de ott március vége óta naponta 15 ezer embert tesztelnek, Magyarországon viszont a cikk elkészültéig összesen csak 32 ezer tesztet végeztek.
Végül nagyon röviden megemlítem, hogy a német Handelsblatt interjút közöl Michael O’Learyvel, a Ryanair ír fapados légitársaság elnökével, aki azt mondja: nem kérnek állami segélyt, van annyi pénzük, hogy akár ez év végéig is kihúzzák. Máskor naponta 2500 járatuk van, most alig húsz. A földön veszteglő gépekkel havonta lényegében elégetik a tartalékaik 10 százalékát, de ez az arány az Easyjetnél állítólag 12 százalék, a Lufthansánál pedig 41.
