Nemzetbiztonsági szakértő a Pegasus-botrányról: Hallgatás beleegyezés

Elég távol van a Pegasus-ügy attól, hogy pontosan megértsük, mi zajlik. Nemzetbiztonsági szakértő segítségével megpróbáljuk helyre tenni azt, hogy kinek, mi a szerepe az ügyben, és azt is, tulajdonképpen hogyan néz ki egy kémszoftver. Kis-Benedek József azt mondta, nem az a baj, hogy megvettek egy ilyen programot, hanem az, mire használták. 

Mi a különleges ebben a rendszerben?

Ez egy igen fejlett technológia. Az izraeliek ezen a területen világszinten állnak, nagyon jó anyagokat készítenek, nagyon jó programírók, és tulajdonképpen ezeket többször kipróbálták. Ott vannak a palesztinok, meglehetősen sok támadás éri az országot, tehát nekik védekezni kell. Ha valaki kifejleszt egy jó programot, a következő lépés az, hogy eladja. Akinek van pénze, az megveszi. Aki még tovább tudja adni, nyilván, az eredeti ország egyetértésével, továbbadják. Erre lehet kötni egy megállapodást.

De ez nem egy ló, aminek a csikóit csak úgy továbbadjuk.

Persze, hogy nem. Ez egy titkosszolgálati eszköz, amit fel lehet használni arra a célra, amit a gyártó kitalált, és le lehet hallgatni emberek telefonját. Ami nem új, mert nagyon sok ilyen van, de ezzel le lehet hívni a telefonról minden mást is, ami az illető személy telefonján rögzítve van. És van egy harmadik nagy előny, erről elég keveset beszélnek: pontosan meg lehet tudni, hogy az illető hol tartózkodik. Nemcsak az adott országon belül, hanem a világon. Ha engem figyelnek, és elmegyek Chilébe, akkor tudnak követni.

Nemcsak erre használják.

Mindenre fel lehet használni. Attól függ, aki felhasználja. Izrael ezért nem vállal garanciát, ezt az adott ország dönti el, hogy mire használja. Ez a szoftver haditechnikai eszköznek minősül, amire külön szabályok vannak, hogyan lehet értékesíteni. Ha ezt a haditechnikai eszközt eladják valamelyik országnak, akkor nyilvánvaló, hogy erre kötnek egy megállapodást, egy szerződést, és ennek megfelelően történhet a felhasználása. De az, hogy kit figyel meg vele, az nem a gyártó dolga. Ez egy természetes eszköz. Most covid időszakban azért fel lehetett használni arra is, hogy az embereket figyeljék, merre vannak.

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Fotó: Milton Friedman Egyetem

Ha ez haditechnikai eszköznek minősül, akkor nem súlyosabb tett, esetleg bűncselekmény ez annál, mintha egy magnóval rögzítettek volna egy beszélgetést?

De. Kormánygarancia kell, hogy ennek a törvényszerű felhasználásáról az adott ország vezetése gondoskodik. Tehát igen, sokkal súlyosabb.

Olyat is olvastam, hogy állítólag közel kell lenni a megfigyelt személyhez?

Dehogy. Pont ez benne a lényeg, hogy bárhol lehet az illető.

De erre vannak telefonos applikációk is, simán meg tudja nézni, a kamasz gyereke hol kóricál?

Így van. Meg a műholdat is kitalálták már, tehát elég messze el lehet ezzel látni, ha messze akarunk nézni vele. Ez alapvetően a rosszfiúk követésére van.

De nálunk nem erre használták, úgy tűnik.

Hogy a kormány vagy az adott szolgálat mire használja, ez már viszont az ő dolga, és egyben az ő felelőssége. Ha ő ezt arra használja, hogy ellenzéki képviselőket és újságírókat figyeljen meg vele, »rendszerellenes személyeket« kövessen, akkor ez is lehet, ha az adott kormány felvállalja. Meg kell nézni, milyen országok vannak ebben a listában, ahol használják, Kuba, Bahrein stb. Ezzel követték és így végezték ki Jamal Khashoggit a szaudiak, de mikor az izraeliek ezt megtudták, akkor azonnal megszüntették a szerződést velük.

Nálunk mindenki hárít. Szíjjártó Péter külügyminiszter azt mondta, az Információs Hivatal nem végzett ilyet megfigyelést. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, illegális lehallgatást nem végeztek. Akkor ezek szerint legális volt, és ha legális volt, akkor azt csak Varga Judit hagyhatta jóvá.

Nyilván megvettük mi is. Ezt nem tagadhatják. Megvették, ahogy sok más ország is. Nem lehet azt mondani, hogy nekünk nincs. Amit a külügyminiszter mondott az igaz, mert az Információs Hivatal legfeljebb közvetíthetett benne, nem feltétlen kellett, hogy tudjon róla a miniszter. Pintérnek már más a helyzete, ő felmondja a verset, és annak az a lényege, hogy illegális módon nem volt lehallgatás. Magyarul: ők kértek engedélyt, amit Varga Judit simán megadott, és a titkosszolgálat hajtotta végre. Ha meg a rendőrség, akkor az ügyeletes bíró, aki ezzel a témával foglalkozik, és felhatalmazása van engedélyek kiadására.

De ha megkapta az engedélyt, márpedig bárki ezt megkapja, 99 százalékban aláírják, bizonyos okokból fontosnak tartjuk az adott személy lehallgatását, akkor Varga Judit ráteszi a kézjegyét, és innentől kezdve máris legális. Tehát Pintér nem hazudott. Aki tud arról, hogy kiket hallgattak le, az elég szűk mezsgyén mozgó csapat, és aki ennek a gyakorlati végrehajtását csinálja, az a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A Nemzetbiztonsági Szolgálatnál lazábban van ez a kérdés kezelve, a rendőrség esetében már a bíró megnézi, hogy milyen célból történik a lehallgatás. A Nemzetbiztonsági Szolgálatnál azt mondják, nincs elegendő adatunk, és kérjük, hogy az engedélyt adják meg, és ettől kezdve legális.

Amikor kirobban egy ilyen ügy, amiből ekkora botrány van, akkor az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságában legalább el kellene mondani, kik az érintettek, még ha nem is név szerint.

Teljesen korrekt. Ezt meg lehetne csinálni. A tevékenységről adhatnak tájékoztatást, természetesen a tagoknak zárt ülésen. Ilyenkor ki kellene állni, és azt kellene mondani felelős vezetőnek, igen, ilyen lehallgatások előfordultak. Na, de azt ne várjuk, hogy ez nálunk be fog következni.

Az államnak az lenne az érdeke, hogy tisztázza magát ebben az ügyben. Miért nem teszik? Miért hallgatnak az ügyben a kormány és a különböző miniszterek?

Hallgatás beleegyezés.

(Kiemelt képünk illusztráció: egy számítógépes hacker. Fotó: Igor Stevanovic / AFP)