Nemsokára épülhetnek az új szélerőművek Magyarországon
A napelemstop mellett a szélerőművek építését ellehetetlenítő szabályokat is fel kell oldani a kormánynak, hogy megkaphassa az uniós forrásokat. Ezeket legkésőbb március végéig kell végrehajtani a kormányak. Ha ez megtörténik, nagyjából két évbe telhet, mire a szélenergia-hasznosítás megkezdődik hazánkban.
Meg kell könnyíteni a szárazföldi szélenergiát célzó befektetéseket Magyarországon, a szélerőművek telepítésére vonatkozó jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével – olvasható az Európai Unió Tanácsának határozatához kapcsolt mellékletben, írta a 24.hu. Ez az egyik olyan változtatás, amelyet az uniós források feloldásához kötött az EB. Ennek határideje március 31.
Eddig azért volt csaknem lehetetlen szélturbinákat telepíteni Magyarországon, mert egy '16-os kormányrendelet értelmében a turbinák lakott vagy beépítésre szánt településrészektől 12 kilométer távolságra kell lenniük. Ez egy ekkora országban, amely ilyen sűrűn lakott csaknem lehtetetlen, valamint egyik európai országban sem adtak meg ilyen nagy előírt távot.
A bizottság előírása szerint a reform nyomán nyilvános konzultációt követően kellene bevezetni a szélerőművek számára kijelölt célterületeket, de erről eddig nem hallani. Ehhez képest a kormány megígérte a bizottságnak, hogy április 1-jétől egyablakos ügyintézési rendszert vezet be a nap- és szélerőművek létesítésében érdekelt befektetőknek.
Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke arról beszélt a 24.hu-nak, hogy az Energiaügyi Minisztérium tavaly decemberben megkereste őket, hogy milyen javaslataik vannak a a szélerőművek telepítését illetően. Ezeket december 22-én elküldték, de választ azóta sem kaptak. Az érdekképviselet javaslata szerint 500 méterben kellene meghatározni a szélturbinák esetében tartandó védőtávolságot, ha ennél nagyobb távot írnak elő a települések határától, akkor vészesen elkezdenek szűkülni a beruházók lehetőségei.
Lendvay kiemelte, hogy az építési engedélyek megszerzéséhez szükséges területbesorolási, környezetvédelmi és egyéb szabályok átírása nyomán önmagában még nem lesz létjogosultsága a szélipari bővítésnek. Az, hogy el lehet helyezni a turbinákat, csak az egyik lába a reformnak, a másik a villamosenergia-hálózathoz való hozzáférés kérdése.
Az MSZIT szerint ugyanakkor észszerűtlen, hogy a hazai szabályozás nem együtt, hanem külön kezeli a nap-, és a szélenergiás technológiákat. Szerintük erre lenne jó az úgynevezett hibrid projektek, amelyek lényege, hogy egy naperőmű csak nappal termel, a szélerőmű pedig éjjel-nappal.
A szakmai szövetségnél úgy tapasztalják, hogy jelenleg igen jelentős a befektetői érdeklődés. Még akkor is, ha megkönnyítenék az engedélyeztetést, jóval nagyobb mennyiségű tőke keres Magyarországon megtérülést a szélenergia-iparban annál, mint amennyi erőmű megépítésére fizikailag lehetőség lenne a lokációk adta korlátok alapján. Az érdeklődők között vannak azok a nagyobb hazai társaságok, amelyek itthon vagy külföldön már rendelkeznek ilyen jellegű technológiával, például a MET, az Alteo, vagy az MVM.
Viszont a szabályok változtatásával az iparág nem fog egyhamar felpörögni. A legfőbb akadály, hogy a kedvezőtlen szabályozási környezet miatt 2010 óta nem volt engedélyeztetés, egyetlen erőmű sem épült, miközben befagytak a projekt-előkészítések. Valamint az elmúlt 12 évben senki sem mért szelet a szereplők közül. Így 2025 előtt aligha lehet számítani új szélerőműre.
(Kiemelt kép: Szélturbina a Vas vármegyei Vép határában 2018. április 25-én. MTI Fotó: Varga György)
