Nem volt véletlen az árvíz
A Greenpeace és más zöld szervezetek régóta hangoztatják: a klímaváltozás nem távoli és bizonytalan veszély, hanem a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával mindannyiunk életét befolyásoló valóság. Magyarország a medence-hatás miatt a globális átlagnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben van, a várható felmelegedés a világátlag 2 fok helyett nálunk 4-5 fokot jelenthet.
Az egyes szélsőséges időjárási jelenségekről természetesen lehetetlen teljes bizonysággal megmondani, hogy az éghajlatváltozás áll-e mögöttük. Ám Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse emlékeztetett: a tudósok túlnyomó többsége szerint az éghajlat emberi tevékenység okozta változása már nem kérdés, valamint az is teljes biztossággal jelenthető ki,
hogy az éghajlatváltozás elsősorban az extrém szélsőségek gyakoribbá válását jelenti.
Magyarországon amióta csak léteznek meteorológiai mérések, még nem hullott olyan rövid idő alatt akkora mennyiségű csapadék, mint az elmúlt hónapban. Az elmúlt hetek tragikus eseményei megmutatták, mennyire ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek, és hogy mennyire sérülékeny a társadalmunk.
A klímaváltozás ellen nem nagy szavakkal kell tenni, hanem gyors, konkrét és bátor lépésekkel. A klímaváltozás elleni legfontosabb lépés a CO2 kibocsátásunk csökkentése. Stoll Barbara szerint nyilvánvalóvá vált: felelős politikus nem gondolkodhat újabb szénerőművek nyitásáról, nem tervezhet több fosszilis energiaforrással, annál is inkább, mert ezek az energiaforrások kifogyóban vannak a világban. A megújulók viszont mindig rendelkezésre fognak állni, ezért minden eszközzel el kell hárítani a terjedésük előtt álló akadályokat. A megújulók használata mellett pedig
jelentősen javítanunk kell az uniós viszonylatban legrosszabbak közé tartozó energiahatékonysági mutatóinkon.
A következő lépésnek a Greenpeace azt látja, hogy olyan, az Európai Bizottságnak leadandó Nemzeti Cselekvési Terv szülessen a megújulókról, amely a meglehetősen alacsony, kötelező 2020-as 13%-on túlmutat. Ennek megvitatására még 21 napunk van, mi után egy különálló és ambiciózus megújuló energia törvényt kell létrehozni Magyarországon is. Ezért a Greenpeace jelenleg is aláírásokat gyűjt, miközben aktivistái országszerte jelen vannak a gátakon - közölte a 168 Óra online-nal a civil szervezet.
Vízgazdálkodási fordulatra van szükség!
Jávor Benedek (LMP) bizottsági elnök meghívására az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt számoltak be a kialakult árvízi helyzetről, a védekezés állásáról és a rövid és hosszú távú tennivalókról az Országos Meteorológiai Szolgálat, a vízügyi igazgatóság és a katasztrófavédelem vezetői, valamint a frissen kinevezett árvízi miniszteri biztos. A megbeszélésen egyetértés alakult ki arról, hogy a vízgazdálkodás szemléletének és gyakorlatának jelentős átalakítása szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk előzni a hasonló árvizeket.
Bakondi György miniszteri biztos az árvízi védekezés központi irányításával és összehangolásával kapcsolatos tevékenységről számolt be a bizottságnak. Bozó László, Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke felhívta a figyelmet, hogy soha nem látott csapadékmennyiség hullott az elmúlt hónapban az ország egyes területein, és a jövőben az éghajlatváltozás eredményeként a hasonló szélsőségek gyakoriságának növekedésére lehet számítani. Az erre való felkészülés jegyében be kell fejezni az árvízvédelmi vonalak kiépítését – mondta Váradi József, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója –, ezzel párhuzamosan ugyanakkor az ár- és belvízvédelemnek is új eszközök felé kell fordulniuk. Tatár Attila altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója kiemelte a helyi önkormányzatok és a helyi közösségek árvízi védekezésre való felkészítésének fontosságát.
Jávor Benedek a teljes vízgazdálkodási fordulat szükségességéről beszélt, mely a szűken vett vízgazdálkodás, ár- és belvízvédelem területén túl ki kell, hogy terjedjen a mezőgazdasági művelés módok, a tájhasználat széleskörű átalakításán, új erdőgazdálkodási módok elterjesztésén át az építési engedélyezés felülvizsgálatára, valamint az önkormányzati feladatok áttekintésére is.
A találkozó zárásaként a bizottság elnöke javaslatot tett arra, hogy szeptemberben a bizottság térjen vissza hasonló körben a kérdésre, és közösen dolgozzák fel a mostani árvízi helyzet és a helyreállítás tapasztalatait. Egyben arra kérte a meghívottakat, hogy a bizottság által megtehető konkrét jogalkotási javaslatok megalkotása során nyújtsanak segítséget, hogy a most megtapasztalt jogszabályi hiányosságok, rossz szabályozási eszközök felszámolásában előre tudjanak lépni - közölte lapunkkal az LMP.
