Nem követelhető meg a magyar állampolgárság a közjegyzőktől

Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága szerdán.

2017. február 1., 12:04

A luxembourgi székhelyű bíróság megállapította: mivel a magyarországi közjegyzőknek az uniós bíróság által vizsgált tevékenységei nem járnak együtt a közhatalom gyakorlásával, a magyar jog által szabályozott közjegyzői hivatás gyakorlásához nem követelhető meg a magyar állampolgárság.

Az indoklásban a bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog értelmében a tagállamok – a letelepedési szabadság elvének alkalmazása alóli kivételként – saját állampolgáraiknak tarthatják fenn azon tevékenységek gyakorlását, amelyek akár csak időlegesen is részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

A testület megállapította, hogy mivel a Magyarországon dolgozó közjegyzők fő tevékenységként különböző szolgáltatásokat nyújtanak díjazás ellenében, rájuk fő szabály szerint alkalmazni kell a letelepedés szabadságának az elvét – írja az MTI.

A bíróság arra is kitért, hogy kivételként sem lehetséges az állampolgársági alapú korlátozás, mert a magyar közjegyzők hatásköre nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt sem a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatban, sem a fizetési meghagyások végrehajtásának elrendelése terén, de hagyatéki ügyekben és a közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenység esetében sem.

Az uniós testület figyelmeztetett arra, hogy a közjegyzői „hivatás gyakorlására vonatkozóan a magyar jogban előírt állampolgársági feltétel a letelepedés szabadságának elve által tiltott, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül”.