Nem könnyű, ha az egyik párt nekiáll kordont bontani

Ott lesz majd Gyurcsány Ferenc mellett a szeptemberi chartás nagygyűlésen?

Igen. De nem kötelességből megyek oda, hanem mert azt hiszem: annak, aki a közéletben aktív szerepet játszik, ki kell állnia a rendbontók ellen.

Nem lesznek túl sokan. Önökön kívül egyetlen párt sem támogatta az ötletet.

A felhívás Magyarországnak szólt. Azoknak, akik törvényt, rendet szeretnének, és tudják: a kirekesztés bármelyikünket utolérheti. Ők, vagyis mi vagyunk a túlnyomó többség.

Szerintük Gyurcsány politikai tőkét kovácsol a félelemből. Elhangzanak majd szép beszédek, aztán megint jön a kergetőzés, a dobálózás.

Határozottnak kell lennünk. Lehet azon merengeni, hogy ezt feltétlenül a miniszterelnöknek kell-e kezdeményeznie, de más nem tette meg. Nyugat-Európában a demokrácia alapkérdéseit érintő ügyekben a miniszterelnök és az ellenzék vezetője együtt szokott demonstrálni.

Akkor miért mutogatnak folyton Orbán Viktorra?

Én biztosan nem teszem. De igaz: ha bármelyik parlamenti erő – így az ellenzék – bizonytalankodik a demokrácia alapkérdéseiben, az rossz üzenet. Olyan, mint amikor a szervezetet vírus támadja meg. Eltart egy ideig, amíg beindulnak a védekező mechanizmusok. De tanulunk. A rendőrség máris jobban működik, mint másfél éve, és szerveződik a civil ellenállás is.

Hogy pár száz ember nyolc napon belül gyógyuló sérülésekkel abszolvál egy belvárosi sétát – tán ne tekintsük sikernek.

Ha így lett volna, az inkább kudarc lenne. De nem így volt. Nem siker ez. A rendőrség csak a kötelességét teljesítette, amikor biztosította, hogy mindenki (aki bejelentette) élhessen a békés gyülekezés jogával. A felháborító verbális agresszió nem rendészeti, hanem társadalmi kérdés. Jó lenne a rendbontást teljes egészében megakadályozni, de ez szinte lehetetlen. Persze törvény elé kell állítani az elkövetőket. Sajnos tapasztalható némi bírói bizonytalanság abban, miképp kell az agresszív magatartást (például a tojásdobálást) megítélni.

„Bizonytalanság”? A többség pénzbírsággal megússza.

Az egyik bíróság szerint a korábbi ügyészségi álláspontok alapján az elkövetők „úgy hihették”: tojást dobálni szabad. Ám ugyanez a bíróság pontosan le is vezette, miért büntetendő az, aki tojást vagy követ hajigál a békés tüntetőkre. Ettől kezdve a rendőr, az ügyész, a bíró és persze a tüntető is tudhatja, hogy ez jogellenes.

A jogászok szerint nincs szükség új törvényekre, a meglévőket kell betartatni. De az ügyészség és a bíróság mintha félne ettől.

Bízom abban, hogy senki nem fél. A kormány feladata úgy irányítani a rendőrséget, hogy minden ügyben kiderítse, ki az elkövető, s professzionális előterjesztést tegyen. Ebben a rendőrség fejlődött.

Akkor miért születnek sorra nevetséges ítéletek?

Biztos, hogy nevetségesek? A 2006 ősze óta történtek kapcsán már hoztak ítéleteket, nemcsak garázdaság, de hivatalos személy elleni erőszak vádjával is. És persze más lenne a helyzet, ha az összes politikai erő egy oldalon állna ebben a kérdésben. Nem könnyű, ha az egyik párt nekiáll kordont bontani.

Megint másokra mutogat.

Tényekről beszélünk. Az ilyen párt miként követelheti: tessék szigorúan büntetni? Egységes így a politikai üzenet?

Az hatna a bíróságokra? Maguktól nem tudják, mi a dolguk?

Ne gondoljon direkt összefüggésre. De még a döntéseiben szuverén bíró is nehezen tudja függetleníteni magát a társadalmi közegtől.

Bencze József országos rendőrfőkapitány nyilatkozta: reméli, minden bizonyítható esetet szigorú ítélet követ. Mert amíg nincs komoly büntetés, jönnek a dorongos bűnözők.

Igaza van. Hozzáteszem: nemcsak a büntetés súlyossága visszatartó erő, hanem annak elkerülhetetlensége és gyorsasága is.

A miniszterelnök a minap öszszehívta a közjogi méltóságokat. Volt bármi eredménye?

Amiről a nyilvánosság nem értesült volna, olyat én sem tudok.

Hát az kevés.

A közvélemény jelzést kapott e jelenségek elfogadhatatlanságáról. A kormányfő kifejezte: szeretné, ha a jogértelmezésben nagyobb egység alakulna ki.

Szép. Ez fogja visszatartani a hőbörgőket?

Nem, de ha világossá tesszük, hogy a rendbontás a vélemények kifejtésének elfogadhatatlan módja, az elkövetők köre a „hivatásos zavargókra” szűkül. Ez már rendészeti eszközökkel kezelendő gond. Ők nagyrészt a futballmeccsek huligánjai. Éppen ezért javasolni fogom, hogy kötelező legyen a térfigyelő kamerák elhelyezése a stadionokban. Aki rendbontást követ el, az legyen kitiltható. És vezessük be a névre szóló jegyeket. A tennivalóknak csak egy része büntetőjogi feladat.

Kis János szerint az ellentüntetések betiltatásához vállalni kell a politikai felelősséget. Amihez a kormány nem elég erős.

A rendőrség már július 5. előtt világos instrukciót kapott: „ne vegyen tudomásul” semmiféle demonstrációt, amely mások jogait, szabadságát sérti. Ezt nem leszek rest számon kérni. De az 5-ei tüntetők nem sértettek törvényt. A kívülállók dobáltak.

Esze Tamás, Héjjas Iván, Egei Antal. Ismerős nevek?

Esze Tamás a Rákóczi-szabadságharc egyik vezetője. A többiekre passzolok.

Ők a kuruc.info impresszuma szerint a lap szellemi irányítói. Személyiségi jogi tanácsadójuk „Bárándi Zs. Gergő”. Vicces fiúk – nagyon. A honlapon ők szervezték a melegek elleni attakot. Mialatt a rendőrség a felvonulás útvonalán feltérképezte és részben leszereltette a hulladékgyűjtőket, elszállíttatta az építési törmeléket. Ennyit tehetünk?

Nem, de két éve ez sem volt magától értetődő. Biztos föltűnt, hogy a honlap ma már nem érhető el. Hosszas erőfeszítések révén megértettük az amerikai hatóságokkal: a két ország közötti egyezmények alapján dolguk van vele.

Én mást hallottam. Amerikában élő magyarok megdöbbentek a kormány tehetetlenségén. Önök az amerikai kormánytól kértek segítséget, miközben köztudomású: az interneten megjelenő tartalmat csak a szerver tulajdonosa tilthatja le.

Örülök a civil felháborodásnak, de csak a nemzetközi egyezmények szerint lehet eljárni. Hivatalba lépésem harmadik napján találkoztam az amerikai nagykövettel egyebek között épp ebben az ügyben. A magyar–amerikai jogsegélyegyezményben előírt kezdeményezést megtettük. Korábban elutasították, most helyt adtak neki.

Vagyis nem tehetetlenkedtek?

Egyáltalán nem.

Ha már létezik az az oldal, legalább arra használhatnák, hogy információt gyűjtsenek.

Akinek ez a dolga, megteszi. A harc nemcsak a Hősök terén zajlik.

Benne van az a szomszéd néni is, aki az Andrássy úti lakásban lévő tojásraktárra felhívta a rendőrség figyelmét? Mintha csak rajta múlott volna...

Biztos ebben?

Nyugtasson meg.

Többet nem mondhatok.

Titokzatos. Milyen törvénymódosításra készülnek?

Szigorításokra, határozottabb fellépésre is. Például ha azt látjuk, hogy egy tüntetésen a fellépés „katonás”, és ez félelemkeltő, kell a törvény válasza. Szóba került, hogy szélesebb körben kellene az erőszakra való felhívást mint „előkészületi cselekményt” büntetni.

Öt hónapja miniszter. Kinevezését a keményebb fellépés fontosságával indokolták. Eddig nem nagyon látszik az eredménye. Most a melegek elleni tüntetés, korábban március 15-e torkollott botrányos tömegoszlatásba. A gárdapert harmadszor napolták el, miközben a szervezet őrző-védő kft.-t hozott létre.

Jogállamban nem várható egy új minisztertől, hogy más bírói ítéletek szülessenek, vagy megszűnjön a törvénysértés. Az én feladatom a rendőrség irányítása és a jogalkotás. A korábbinál határozottabb elvárásaim vannak a rendőrséggel szemben. Már látszik a hatás. A parlamenti nyitányra az asztalon lesznek a törvényjavaslatok is. A jogállam megvédi magát és polgárait.

A gárda pere lezárulhat minisztersége ideje alatt?

Remélem. De nem tudhatom. Hogy a következő tárgyalást a jövő héten vagy három hónap múlva tartják-e, az a bíróság döntésén múlik.

És azt sem tudja, meddig lesz miniszter. A mai világban...

Az országnak törvényes kormánya van. Miért görcsölnék ezen? De komolyra fordítva: mindenkinek rossz, ha a bírósági eljárás bármely ügyben elhúzódik. A fővárosban és Pest megyében ma sok az elfogadhatatlanul hosszú eljárás. Ez nem mehet így tovább. Az Igazságszolgáltatási Tanáccsal közösen dolgozunk a változásért.