Nem kommentálja Gruevszki Magyarországra szöktetését az Európai Bizottság, de elvárja az uniós jog betartását
– Nyilvánvalóan tisztában vagyunk Gruevszki úr helyzetével – válaszolta az Európai Bizottság lapunk megkeresésére. Margaritis Schinas bizottsági szóvivő irodája ugyanakkor azzal hárította el az esetleges uniós vizsgálatra vonatkozó kérdéseinket, hogy
– Az Európai Bizottság nem tesz észrevételeket folyamatban lévő bírósági eljárásokról. A jogállamiság az Európai Unió alapelve, amely a tagállamok és a tagjelölt országok számára egyaránt elvárás. Arra számítunk, hogy valamennyi érintett fél szigorúan a vonatkozó szabályokkal összhangban jár el. Ez egy bírósági eljárás, amelyet nem szabad átpolitizálni.
A bizottsági szóvivői iroda ugyanakkor azt is hozzátette: „az uniós és nemzetközi jogszabályok értelmében a tagállamoknak kell megvizsgálniuk és eldönteniük az egyes menedékkérelmeket". Ez egyébként a kormánypropaganda szerint már meg is történt. A Magyar Idők azonban csak annyit írt, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal már döntött is a november 11-én vagy 12-én Magyarországra érkezett Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökről. Magát a döntést azonban nem kötötték a közvélemény orrára.
Nikola Gruevszki, Orbán Viktorral és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökévelA szökött, jogerősen két év börtönre ítélt, s magyar diplomaták segítségével Budapestre jutott volt kormányfő menedékkérelmét bő egy hét alatt bírálták el, holott erre 60 nap áll rendelkezésre. A Helsinki Bizottság szerint „merőben szokatlan az a sebesség", amellyel elbírálták a volt macedón miniszterelnök menedékkérelmét,
hacsak nem elutasításról van szó.
Ennek minden alapja meg is lenne, hiszen a macedón kérelmező biztonságos származási országból jött és biztonságos tranzitországokon át érkezett ide, az ilyen külföldieket automatikusan elutasítják. Ráadásul a hatályos magyar menedékjogi törvénnyel szemben Gruevszkit nem a tranzitzónában hallgatták meg és őrizték, a kormány szerint mégis jogszerűen jártak el.
Csakhogy ez nem igaz, hiszen míg a kormány a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó jogszabályi passzussal érvelt, az jelenleg – éppen az Orbán által elrendelt és fenntartott migrációs válsághelyzet nyomán – nincs érvényben, ráadásul kínzás áldozataira, idősekre, betegekre, kísérő nélküli gyermekekre vonatkozik, nem börtön elől menekülő exkormányfőkre.
Gruevszki és Orbán – még nem szökésben, hanem 2017 őszénNikola Gruevszki múlt héten saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik. Az utóbbi napokban napvilágra került fejlemények fényében tehette mindezt azért, mert a nemzetközi sajtó leleplezte a magyar kormány különböző szintű vezetőivel, de elsősorban Orbán Viktor kormányfővel szőtt szökési terveit. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint Gruevszki a macedón fővárosból, Szkopjéból először Albániába ment, majd a fővárosban, Tiranában lévő magyar nagykövetségen jelezte, hogy Magyarországon menedékjogot akar kérni. Ezt hivatalosan ugyan csak Budapesten tette meg, ám vele, mint „menekülttel” valamiért olyan készségesen bánt a magyar államapparátus, hogy egy rakás nemzetközi jogot is megsérthettek az ideutaztatásával. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint:
az Európai Bizottság a schengeni határőrizeti rendszer megsértése miatt borítékolhatóan kötelezettségszegési eljárást indít majd Magyarország ellen.
Kiderült ugyanis, a politikus a Tiranában szolgálatot teljesítő Kulcsár Antal konzul és Várfalvai Csaba gazdasági felelős társaságában vasárnap Bozjénél lépett be Montenegró területére, onnan pedig a szerb határig egy olyan nagykövetségi autó vitte el, amelyben rajta kívül Császár Zoltán, a podgoricai magyar nagykövetség első beosztottja és Félegyházi Csaba konzul ült.
Egy biztos: a macedón ex-kormányfő bárhogyan jött Magyarországra, illegálisan érkezett, hiszen a macedón hatóságok 2017 júliusában elvették tőle az útlevelét. Ám ez nem elég, hiszen nemcsak az EU-ba csempészésében, hanem a magyar jogszabályok megsértésében is éppen Orbán Viktor és kormánya segítette – ami független a magyarországi, későbbi menekültügyi eljárás szakszerűségétől és eredményétől.
