Nem döntött az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztárakról

A sajtófőnök az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a testület - mivel új szakmai szempontok merültek fel az ügyben - folytatja majd a kérdés tárgyalását, de ezen a héten már nem kerül ismét napirendre ez a téma. Szeptember elsejétől az Alkotmánybíróság munkájába bekapcsolódik az az öt új bíró, akit június végén a kormánypártok jelöltjeként, titkos szavazáson, kétharmados többséggel választott meg a parlament.

Az origo.hu a napokban saját információira hivatkozva azt közölte, hogy a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozattervezetről augusztus utolsó napjaiban megszülethet a döntés. A hírportál értesülései szerint a határozattervezet kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Az origo úgy értesült, hogy a tervezet szerint semmis lenne a törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás.

Öt új alkotmánybíró

A hírportál emlékeztet: csütörtökön öt új alkotmánybíróval egészül ki a testület, azokkal, akiket a parlament július elején megválasztott. "Az új tagok beépülése lelassítaná a folyamatot, az újak amíg megismerkednek a konkrét üggyel, amíg megismerik a többi alkotmánybíró véleményét, az időt vesz igénybe. Ha az Ab elég egyértelműnek gondolja az ügyet, akkor a döntés húzása-halasztása nem célravezető" - közölte az

Origoegyik forrása.

Másik forrás azt állította, annyira nagy a támogatottsága a mostani testületben annak, hogy a parlamenti törvény vonatkozó részét meg kell semmisíteni, hogy a testület felduzzasztása sem hozna ebben az ügyben változást, legfeljebb kicsit lelassíthatja a döntéshozatalt. Egy harmadik forrás szerint azonban a grémium kibővülése fordulatot is hozhat az ügyben. Ha az Ab ki is mondaná, hogy semmis a szóban forgó törvény két pontja, az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból jelentősen változik a jelenlegi helyzet. A parlament azt is megtehetné, hogy csak lényegtelen módosításokkal fogadja el az új törvényt, esetleg egy újat alkot, de az továbbra is alkotmányellenes lesz; ami újra megtámadható az Alkotmánybíróságon.

"A nyugdíjrendszer nem fenntartható"

Szabics Zsolt az

ATVStart című műsorában arról beszélt, hogy sokan a törvény adta feltételeknek megfelelően döntöttek a visszalépés mellett, vagyis a kormány nem teremtett számukra valódi döntési helyzetet. Abban az esetben pedig, ha az AB megszünteti azt a diszkriminatív eljárást, miszerint a pénztártagok állami nyugdíjra nem jogosultak, miközben egyébként a munkáltató ugyanúgy fizeti utánuk a járulékot, az elemző szerint felmerülhet bennük a kérdés, hogy miért kellett visszalépniük, ha akár fél éven belül is módosíthatják a szabályokat.

Mindenesetre a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem fenntartható, ezért fontos lenne akár egy kampány keretében az öngondoskodásra felhívni az emberek figyelmét, hangsúlyozta a szakértő, aki szerint azonban ez egyelőre egyetlen politikai erőnek sem áll érdekében.