Négyszáz embert kell elrejteni Budapesten

A most megszűnő ágyakon azonban ma még közel négyszáz ember alszik, az intézmények dolgozóinak ezért „valamit ki kell találniuk”, ha nem akarják egyszerűen az utcára küldeni az embereket. Márpedig nem akarják.

Győri Péter, a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezeteit összefogó Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója és a Menhely Alapítvány elnöke érdeklődésünkre azt mondta: az utóbbi két-három évben a jó idő érkezésével sem ürülnek ki az éjjeli menedékhelyek, a korábbi gyakorlattal ellentétben ezek ma már nyáron is 90 százalékos kihasználtsággal működnek. Az ok: míg korábban az ott élők nagy része szezonális munkát kapott például az építőiparban, ma már alkalmi munkásként sincs rájuk szükség. Így átmenetileg sem engedhetnek meg maguknak jobb körülményeket, mint amilyet az ingyenes tömegszállás nyújt. Ez nagy teher az intézményeken, amelyek arra álltak be, hogy januárban a folyosón leterített matracokon is emberek alszanak, augusztusban viszont üresek a felső ágyak.

Április 15. után a hajléktalanellátó intézmények már csupán az engedélyezett létszám utáni támogatást kapják. Az Előd utcai szálló a téli krízis idején hivatalosan 232 embert fogadhatott, április 15-től azonban visszaáll az eredeti 180-as létszám. Ezen a héten azonban még 198 lakó szerepel a nyilvántartásban. Péntektől tizennyolcnak nem lesz közülük helye, és a legtöbb átmeneti szállón is hasonló kérdéssel szembesülnek a dolgozók. Győri Péter szavai szerint az intézmények „varázslásra kényszerülnek”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyugdíjjal rendelkező hajléktalanokat térítés ellenében igénybe vehető szállásra küldik, a betegeknek pedig keresnek egy olyan kórházat, ahová befekhet valamennyi időre. Egy biztos: utcára nem küldenek senkit - írta a

Ezen a télen már új szabályok szerint működött a legtöbb intézmény, a korábban nemek szerint elkülönülő tömegszállások most először párokat is fogadtak, több helyen a hajléktalan ember kutyájának is helyet kerestek, és első alkalommal fogadták el azt is, ha az utcán élő emberek beköltözéskor a lomjaikat is hozni akarták. A Tarlós István főpolgármester által tavaly ősszel meghirdetett program során 14 nagyforgalmú aluljárót kellett kiüríteni. Ezekben 116 olyan hajléktalan ember lakott, akik korábban következetesen elutasították az intézményes elhelyezés lehetőségét, a szociális szakma azonban presztízskérdésként tekintett arra, hogy senkit ne a rendőrök vigyenek el az aluljáróból. Ez végül a már említett kompromisszumok árán sikerült. Húsz százalékuk ismeretlen helyre távozott, a többiek azonban ma is az intézmények lakói. Többükre rá sem lehet ismerni, betegségeiket kikezelték, rongyaikat normális ruhára cserélték, beilleszkedtek az őket fogadó közösségbe.

A következő ősztől új rendszer szerint működik a hajléktalanellátó-rendszer, a részletek egyelőre nem ismertek. Egyvalamit azonban biztosan tudni lehet: a hajléktalanná válók ezután is Budapesten lesznek többségben. Egy múlt évi vizsgálat tucatnyi szempont alapján hasonlította össze a fővárosi aluljárókban és egy fűtetlen, áram nélküli vidéki házban élők komfortkörülményeit. A választás egyértelműen az aluljáróra esett.