Negyedik hullám: elhúzódhat áprilisig

Hol tartunk a járványban? Mire kell számítanunk? Jobb vagy rosszabb lesz a helyzet karácsonykor és szilveszterkor? Ezek a mindnyájunkat izgató kérdések. A pontos válaszokat senki sem tudja, de a legtöbb fogódzót a matematikai modellek elemzői kínálják. Közöttük Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője, akinek szakterülete az úgynevezett kaotikus rendszerek matematikája. A járvány éppen ilyen rendszer, ezért kezdhetett Vattay professzor a járvány modellezésével foglalkozni. Számos elemzése bizonyult iránymutatónak.

A hétvégi napokon meghalt 392 COVID-os beteg, és újabb 27 209 koronavírus-fertőzöttet találtak Magyarországon. Önnek mit üzennek ezek az adatok?

Ezek nyilvánvalóan nagyon magas számok, amelyek két folyamatba is beleillhetnek, és ezekben a napokban még nem tudjuk, hogy melyik zajlik. Szűk két hete a járvány terjedése lassulni kezdett, a nagy kérdés pedig az, hogy ennek mi az oka. Az egyik lehetőség, hogy a járvány hamarosan szelídülni fog, ebben az esetben már nagyon közel járunk a pandémia csúcspontjához. Ha ez a modell válik valóra, akkor a halálozási adatok tetőzése sincs messze. Ezzel számolnak a kormánynak dolgozó matematikusok is, akiknek az elemzési módszere az enyémhez hasonló. Ezért mondhatta Gulyás Gergely miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján, hogy erre a hétre vagy a jövő hét elejére várják a járvány tetőzését. Ebben az esetben a járvány lefutása szinte tükörképe lehetne a felszálló ágnak, tehát 40-50 nap múlva ez a hullám véget is érhetne. Ha így lesz, akkor arra kell számítanunk, hogy ebben a hullámban 6-8 ezer ember fog meghalni. Igaz, azt nem tudjuk, hogy a kormánynak dolgozó matematikusok felvázoltak-e egyéb szcenáriókat.

Ezek szerint sajnos van másik valószínű forgatókönyv is.

Van. A másik lehetőség, hogy a kórházban ápoltak száma még mindig felfutóban van. Ez a hét végi számok alapján nehezen állapítható meg, mert az elmúlt hetekben a hét végi kórházi adatokat kicsit mindig aluljelentették, és a számokat később korrigálni kellett. A kedd reggeli adatok sajnos éppen arra utalnak, hogy még nem jutottunk közel a csúcshoz, tovább folytatódhat a járványgörbe emelkedése, csak már nem azzal a szédítő sebességgel, amivel mondjuk két héttel ezelőtt.

Ebben az esetben mire kell számítanunk?

Más országok példájából tanulhatunk. Az Egyesült Államokban már tetőzött a negyedik hullám, amely aztán csökkenésnek indult. Most van egy kis emelkedés, de nagyjából szabályos hullámmozgást látunk. Nagy-Britanniában más a helyzet, és lehet, hogy a közeljövőnk hasonló lesz. Ott a halálozási adatok felfutottak – hozzánk képest nem nagyon magas mértékben, egymillió lakosonként naponta 3 esetre –, ám ezen a számon megakadt a számláló. Sem felfelé, sem lefelé nem mozdulnak a számok. Lehet, hogy nálunk is így alakul a helyzet: a halálozások száma valamelyest talán csökken, majd beáll egy nagyjából állandó értékre, mondjuk napi 60 halálozásra, és hosszabb ideig, esetleg hónapokon át ennek a szomorú ismétlődését látjuk majd. Valójában nem tudjuk, hogy Nagy-Britanniában miért állt be az állandó ráta, és az Egyesült Államokban miért ismétlődnek a hullámok. Igaz, nullára ott sem ereszkedtek az adatok, tehát előfordulhat, hogy alacsonyabb szinten ott is beáll majd egy állandó halálozási arány.

November 7. és 12. között itthon lassult a járvány terjedése, és ez pontosan az őszi iskolai szünetet követő időszak.

Az iskoláról tudjuk, hogy a kórokozók nagy olvasztótégelye. Az iskolák és az óvodák a járványok társadalmi keverőmechanizmusaiként működnek. Annak viszont, ha az oktatási intézmények nem fogadják a gyerekeket, igen nagy társadalmi költsége van, hiszen ilyenkor a családoknak más módon kell gondoskodniuk a gyermekek felügyeletéről. Adott tehát a dilemma: mi a rosszabb, a járvány egy bizonyos szintje, vagy ha ismét távoktatást vezetnek be? Jogosnak látszik ugyanis a feltételezés, hogy a COVID-járvány a jövőben minden ősszel visszatér. Azt még nem tudjuk, hogy a jövő őszi hullám akkora lesz-e, mint a mostani, kisebb lesz-e, más lesz-e. De abban szinte minden elemző egyetért, hogy ősszel még jó pár évig számolnunk kell koronavírus-járvánnyal.

Arra kell felkészülnünk, hogy nemcsak az influenza érkezik majd menetrendszerűen, hanem a COVID is?

Alighanem. Idén azt látjuk, hogy a tavalyi mintázat szinte napról napra ismétlődik. Sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a jövő őszi járvány ütemezése is megegyezik majd az ideivel, az más kérdés, hogy milyen súlyos lesz. Nekem van egy ötletem arról, hogy mit tehetünk a következmények enyhítése érdekében. Két év tapasztalatai alapján hasznosnak tartanám, ha a járványt figyelembe vennék az iskolaév tervezésekor. Azt gyanítom, hogy a járvány szezonalitása úgy működik, hogy november elején eléri a kritikus pontot. Szeptember elején még kezelhető mértékű, a számok októberben lódulnak meg, és a fertőzés novemberre válik tömegessé. Azt hiszem, az egészségügy terhelése és a halálozási adatok szempontjából is jelentős haszonnal járna, ha az őszi szünet hosszát egyhetesről kéthetesre növelnék.

Át kellene ütemezni a tanévet? Esetleg korábban kezdeni egy héttel, és ezt a hetet ősszel visszaadni?

Igen. A szülőknek persze meg kellene adni a lehetőséget, hogy előre készüljenek, de a járvány kimenetelét valószínűleg igen kedvezően befolyásolná, ha hosszabb volna az őszi szünet. A vírus terjedésén így olyan lyukat lehetne ütni, ami a karácsonyi leállásig mérsékelné a fertőzés terjedését. A téli ünnepi időszakban találkoznak ugyan a családok, de a munkahelyi és iskolai kontaktusok csökkenése egyébként is kedvező hatással jár, megállítja a tömeges terjedést.

Magyarország viszonylag korán kezdett oltani. Ön egy interjúban elmondta, hogy ez tényezője lehet a jelenlegi magas fertőzöttségi adatoknak. Kifejtette, hogy a járvány akár jövő áprilisig is elhúzódhat, mert napról napra sokan veszítik el az immunitásukat. Amit persze meg lehetne előzni a harmadik oltással

Igen. Október-novemberre olyan emberek nagy tömege is elveszítette az immunitását, akiket korábban már beoltottak. Nyár óta tudjuk, hogy így működik a vakcina. Izraelben júniusban tört ki egy járványhullám, amely júliusban tetőzött, és az ottani kutatók hamar rájöttek, hogy ennek az volt az oka, hogy csökkent az emberek védettsége. Ezért aztán augusztusban gyorsan újraoltották a népességet. Ezt ajánlották az Egyesült Államoknak is, amit az ottani szakértők első körben elutasítottak. A tapasztalatok alapján azonban korrigálták magukat, és ott végül mostanra lett univerzális ajánlás a harmadik oltás felvétele. Alighanem nálunk is hasonló folyamat zajlik: egyre többen veszítik el az immunitásukat, a védettség különböző állapotaiban vannak az emberek. Ezért is valószínű, hogy a mostani hullám nem áll vissza a nulla pontra. Elhúzódó csökkenés várható, de folyamatosan lesznek megbetegedések és halálesetek, mert mindennap mindenki veszít az immunitásából egy kicsit, így mindennap új és új csoportok kerülnek a veszélyzónába. Nagy-Britannia most éppen ebben az állapotban van, ezért stabilizálódott az áldozatok száma. Ez persze sokkal alacsonyabb szintje a járványnak, de nem lehet rá azt mondani, hogy elmúlt volna. Egyre húzódik, állandó rátával halad. Ezért és a pandémia szezonalitása miatt gondolom, hogy április lesz, mire nálunk teljesen visszahúzódik a mostani hullám, ez idén is így történt. Sajnos jó okunk van feltételezni, hogy jövőre is hasonlóan alakul.

Egy szerb szakértő úgy nyilatkozott, hogy tavasszal várhatóan szükség lesz egy negyedik oltásra is, majd évente két injekciót kell kapnunk. Egyetért vele?

Erre a kérdésre megint csak az izraeli kutatóktól várhatjuk a választ. Fontos tapasztalat ugyanis, hogy augusztusban oltották újra gyakorlatilag az egész országot. Most várjuk az eredményeket, de valamelyik újság már kiszivárogtatott egy előzetes jelentést, amelyet az ottani minisztérium számára készítettek. Ebben hat hónap helyett már kilenc hónapra becsülték a harmadik oltás hatását. Földszintes okoskodás, hogy ha hat hónap alatt lejár az immunitás, akkor hathavonta kell új oltás. Szerintem ez attól is függ, hogy milyenek lesznek a körülmények. Ha azt látjuk majd, hogy áprilistól szeptemberig a COVID egy jelentéktelen járvány, de október végén dühöngeni kezd, akkor évente szeptemberben kell majd magunkat újraoltatnunk.

Ön tehát azt gondolja, hogy jövő ősszel biztosan megérkezik az ötödik hullám.

Nem tudom, hogy hullámnak fogjuk-e hívni, és ha igen, akkor tényleg az ötödik lesz-e. Vagy a tél végén, kora tavaszig lesz még egy felívelés. De minden szakértő azt mondja, hogy a COVID szezonális megbetegedéssé alakul, akárcsak az influenza. Ami persze egyáltalán nem jelenti, hogy annál sajnos nem követelhet majd több áldozatot.