„Ne írd alá, János!”
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a múlt év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amely ellen ellenzéki pártok és civilek tiltakoztak, többen pedig Áder János államfőhöz fordultak, azt kérve: ne írja alá az alkotmánymódosítást. A tüntetők a Parlamenthez vonultak, ahol kisebb dulakodás is kialakult a rendőrökkel.
Az Országgyűlés által 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-s képviselői csoport tagjaihoz hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.
Komolytalan alaptörvény alkotmányellenes elemekkel
A Fidesz–KDNP hétfő délelőtti ülése után képviselők úgy nyilatkoztak: a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója egységesen támogatja az alaptörvény negyedik módosítását. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője újságírók előtt eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely – mint mondta – megfelel az Alkotmánybíróság eddigi döntéseinek. Hozzátette, nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról, és nem konkrét kérdésekről szólnak.
A hétfői plenáris ülés előtt Mesterházy Attila pártelnök bejelentette: az MSZP távol marad a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva a módosítás ellen. Szerintük az alkotmányosság látszata is megszűnik a módosítással.
Balczó Zoltán, a Jobbik és a parlament alelnöke azt mondta: bár van sok pozitívum a módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részek, így a tartózkodás mellett döntött a frakció.
Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket – mondta Vágó Gábor független képviselő.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azt hangsúlyozta, a köztársasági elnök alkotmányban foglalt kötelessége a demokratikus államrend védelme. Szerinte ha Áder János teljesíti kötelességét, akkor nem írja alá az alkotmánymódosítást, mert csak így lehet megakadályozni „Orbán önkényének kiteljesülését”.
A döntés miatt Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség elnökségének képviseletében Áder Jánoshoz fordult. Levelükben azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az AB korábbi döntéseit felülbíráló, a változtatással alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.
Sólyom: Egy lehetőség maradt, Áder vétója
Sólyom László volt köztársasági elnök írásban fejtette ki véleményét. Szerinte mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. Az államfő olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést – írta Sólyom László.
Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa erre reagálva azt mondta: tudomásul veszik Sólyom László alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményét, ugyanakkor tévesnek tartják a volt államfő álláspontját.
Áder János államfő Berlinben azt mondta: egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról. Mint fogalmazott: „Mindenki biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről.”
Ne írd alá, János!
Délelőtt fiatalok egy csoportja a Parlament épületénél tartott demonstrációt, és elállta a két autóbehajtót. A rendőrök 16 fiatalt előállítottak, hétfő estére valamennyi fiatalt elengedték. A magukat fiatal demokratáknak nevezők korábban az MTI-hez eljuttatott kommünikéjükben azt írták: figyelmeztetésnek szánták akciójukat. A középiskolások az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoztak. Tiltakoznak a hallgatói szerződés ellen, autonóm egyetemet szeretnének, nem fogadják el a hajléktalan emberek hatósági üldözését, a család fogalmának „kirekesztő leszűkítését”. Szólásszabadságot követelnek, tisztességes kampányt és szabad választásokat akarnak, valamint független igazságszolgáltatást, államtól független egyházakat és egyházmentes államot – írták a közleményben.
A Magyar Szolidaritás Mozgalom hétfő délután a Parlament előtt spontán megmozdulást tartott, amelyen mintegy százötvenen vettek részt. Kónya Péter, a szervezet elnöke azt mondta: az alaptörvény negyedik módosítása végképp felszámolhatja a demokráciát Magyarországon.
A parlamenti szavazás után Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) parlamenti képviselői csoportjának vezetője azt mondta a tüntetésen felszólalva: „Ma is megszavazták, amit eléjük raktak.”
Civilek hétfő estére a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete elé szerveztek demonstrációt az interneten, hogy Áder János köztársasági elnököt arra kérjék, ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását.
Enyedi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a Dísz teret megtöltő tömeg előtt úgy érvelt: az alaptörvény negyedik módosítása súlyosan csorbítja a polgárok jogait, korlátozza a szabadságukat: a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot és az önrendelkezés szabadságát. Hozzátette: egyben megágyaz azoknak a törvényeknek, amelyekkel később – mint mondta – „meg fognak fosztani minket állampolgári jogainktól”.
Molnár Péter, a Fidesz egyik alapító tagja arra kérte az államfőt, hogy ne írja alá a módosítást, és „mentse meg a becsületét”. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a kormány „erkölcstelenül és gátlástalanul” használja ki a többségét hatalmának megőrzéséért. A szónok egyben büszkeségét fejezte ki, amiért a demonstráción saját diákjai is megjelentek – írja az MTI.
A beszédeket „ne írd alá, János!” skandálással megszakító tömegnek Bernáth László, „lelkiismeretes civil” úgy fogalmazott: minden társadalmi rendszert elutasítanak, amelyben „a hatalom távoli társadalmi céljainak érdekében szabadságjogainktól fosztanak meg minket”. Egy – állítása szerint az Országgyűlés bejáratánál délelőtt tüntető – gimnazista felszólalásában elmondta: azt akarták elérni, hogy a képviselők „szálljanak ki autóikból, nézzenek a szemükbe, és úgy hozzanak döntést”.
A beszédek elhangzása után a néhány ezres tömeg elindult a Dísz térről a Kossuth térre. A tüntetők megpróbáltak bejutni a Parlament parkolójába, átugráltak a területet elzáró virágládákon, dulakodás kezdődött a rendőrökkel, akik visszaszorították őket. Rendőri erősítés érkezett, többszörös sorfal védte a parkolót és a Parlament bejáratát. A mintegy négyszáz tüntetővel szemben 150-200 rendőr sorakozott fel.
Miközben a demonstrálók a Lánchídon vonultak, ketten felmásztak a híd címeréhez, ahol egy transzparenst feszítettek ki „Az alkotmány nem játék!” felirattal. A Lánchíd közepét elfoglaló mintegy húsz tüntető rendőri felszólításra hétfőn éjfél után elhagyta a hidat, szétoszlottak a Széchenyi téren maradt demonstrálók is.
