Nagyon titkolja a kormány, hogy lehet kihátrálni a paksi szerződésből

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány – Szél Bernadett és Jávor Benedek által kezdeményezett NAIH-eljárás hatására – feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi – írja a Népszava. Néhány részlet esetében azonban az Orbán-kabinet fenntartotta a titkosítást.

A kormány a leginkább a kivitelezési szerződés 36. fejezetét félti a nyilvánosságtól, amely azt tartalmazza, hogyan és milyen feltételekkel lehet kihátrálni a szerződésekből. Ezt azzal indokolják, hogy a szerződés megszűnéseinek eseteit, lehetőségeit és szankcióit taglaló szövegrész „nyilvánosságra kerülése és nyilvános vitatása, vagy akár csak megvitatása is megzavarhatja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működését”. A lap szerint ez azt jelenti, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ami nem sok jóval kecsegteti a magyar felet arra az esetre, ha a szerződést valamikor mégis föl kell mondani, például az Európai Bíróság döntése miatt.

Szintén hatályban maradt a részletes technikai ajánlat – vagyis annak leírása, hogy az oroszok pontosan mit építenek a pénzünkért –, valamint a projekt-menetrend és a fizetési ütemezés titkosítása is. Ezek anyagok ismeretének hiányában viszont nemhogy a nyilvánosság, de a parlament sem tudja megítélni, történt-e idő- vagy költségtúllépés a beruházás során, ami lehetetlenné tesz bármiféle magyar igényérvényesítést. Ugyancsak titkos marad az üzemanyagellátásról és a használt fűtőelemek sorsáról szóló megállapodás is.