Nagy Imrét minden magyar polgár a történelem jó oldalára sorolja
Egyaránt Nagy Imre szellemi örökösének nevezte pártját Hiller István, az MSZP választmányi elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, miután szombaton, kivégzésének hatvanadik évfordulóján, megkoszorúzták az egykori miniszterelnök szobrát Budapest belvárosában.
Karácsony Gergely keserédes évfordulóról beszélt, mondván, az 1956 után eltiporni akart szellem 1989-ben feltámadt, mert „újra hittünk abban, hogy Magyarországon szabadság lesz, és újra köztársaságban élhetünk”.
Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választmányi elnöke (b) és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke virágot helyez el Nagy Imre szobránál a Vértanúk terén az 56-os vértanúk emléknapjánHozzátette: napjainkban „a zsarnokság újra és újra feléledő erőivel szemben újra meg kell védenünk a köztársaságot és a szabadságot”. Szavai szerint a kormány arra készül, hogy Nagy Imrét kiretusálja a történelemkönyvekből, a Fidesz pedig elvitetné az Országház tőszomszédságából a szobrát. Közölte, „akkor tulajdonképpen Nagy Imre szellemét is el akarják távolítani”. Elmondta azt is, éppen a mártír kormányfő volt az egyetlen 20. századi politikus, akit minden magyar polgár a történelem jó oldalára sorol. Így ha a cél az volna, hogy a történelem egybeforrassza a magyarokat, akkor Nagy Imre az egyik alkalmas személy volna erre – fejtette ki.
Hiller István az eseményen arról beszélt: a mai hatalom törekvése ellenkezik 1989 szellemiségével, „itt arról van szó, hogy Nagy Imrét akarják arrébb tenni a magyar történelemből”. Ha a politika hadat üzen a tudománynak, ideig-óráig uralkodhat rajta, de még soha, soha nem győzedelmeskedett felette – jelentette ki a szocialista párt politikus.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Huszár János vezérkarifőnök-helyettes (b2) koszorút helyez el Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmábólA szocialisták előtt a kormány nevében Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Huszár János vezérkarifőnök-helyettes koszorút helyezett el Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából a Vértanúk terén. Ugyanott 11 órakor a Nagy Imre Alapítván is megemlékezést tartott, ezen Mécs Imre '56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő is részt vett, csakúgy mint Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye és Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája.
Mécs Imre '56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő Nagy Imre szobránál a Nagy Imre Alapítvány megemlékezésén a Vértanúk terén az 56-os vértanúk emléknapjánÁder János köztársasági elnök virágot helyezett el Nagy Imre valamint a forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, főhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai előtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévő emlékhelyet a forradalom törvényes miniszterelnökének és mártírtásrainak kivégzésére emlékezve.
Áder János köztársasági elnök a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában az 56-os vértanúk emléknapján, a néhai miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 60. és újratemetésének 29. évfordulójánMegírtuk: ma 60 éve, 1958. június 16-án végezték ki az 1956-os forradalom és szabadságharc után törvénysértő perben halálra ítélt Nagy Imrét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. A mártírokat, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józseffel, Nagy Imre titkárságvezetőjével és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézával, a Nagy Imre-kormány államminiszterével együtt 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában.
Emlékezetes, hogy Nagy Imrét és vádlott-társait 1958. február 6-án a nyilvánosság teljes kizárásával állították bíróság elé az 1956-os szabadságharc bukása után. A vád velük szemben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás volt. Losonczy Géza a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957. december 21-én máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették, 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték.
A többi vádlott büntetőperét a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével június 9. és 15. között folytatta le. A zárt tárgyalás végén Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort, a Nemzetőrség főparancsnok-helyettesét életfogytiglani, Donáth Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intéző Bizottságának tagját 12 év, Jánosi Ferenc lelkészt, Nagy Imre vejét 8 év, Tildy Zoltán volt államfőt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 6 év, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 év börtönre ítélték.
A halálos ítéletet másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán hajtották végre. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették el, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.
A „Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárásról és az ítéletről” szóló közleményt 1958. június 17-én hozták nyilvánosságra, ekkor jelentették be Szilágyi és Losonczy halálát is.
A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. Június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában, és felolvasták a megtorlások 244 áldozatának névsorát, ugyanezen a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját.
Nagy Imre miniszterelnök sírja a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában az 56-os vértanúk emléknapján, a néhai miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 60. évfordulóján.Nagy Imre és mártírtársainak exhumálása 1989 áprilisának elején ért véget a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A holttesteket arccal lefelé, összedrótozva, kátránypapírba csomagolva találták meg. A hozzátartozók és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága a temetés időpontjának a kivégzés 31. évfordulóját, június 16-át javasolták, amit a kormány elfogadott. Június 8-án megállapodás született, hogy Németh Miklós miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke részt vesz a gyászünnepségen, és kifejezi a kormány és a parlament tiszteletét az 1956-os forradalom áldozatai előtt.
1989. június 16-án a nemzeti gyász és megemlékezés napján, a gyász fekete és fehér színeinek drapériájával bevont Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól, a szónokok – Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor – Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélőinek nevében is beszéltek. Az ünnepélyes újratemetést a 301-es parcellában tartották, a családtagok, a harcostársak és a barátok koszorúinak elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án – azon a napon, amikor Kádár János meghalt – a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.
