Nagy-Britannia után Magyarország következhet klímavédelemben

A Magyar Természetvédők Szövetsége 2008-ban kezdeményezte egy klímatörvény megalkotását. A kampányt több tízezer állampolgár, 200 civil szervezet támogatja. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) 2009 elején a folyamat élére állt. Kezdeményezésükre az Országgyűlés 2009 júniusában közel egyhangú határozatban döntött az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. Az NFFT a törvény tervezetét elkészítette és 2010. január 21-én elfogadta. A tervezet elérhető a

A tervezet 2020-ig 40 százalékkal, hatvanmillió tonnára, 2050-ig pedig 80 százalékkal húszmillió tonnára csökkentené a szén-dioxid egyenértékben meghatározott károsanyag-kibocsátást 1990-hez képest. A dokumentum fontos részét képezi az adaptáció, vagyis az eddig bekövetkezett éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, továbbá a természetes növénytakaró rekonstrukciója, valamint a biológiai sokféleség megőrzése – mondta Láng István akadémikus, az NFFT tagja. Hozzátette: az éghajlatvédelem mellett Magyarország energiafüggőségének csökkentése is a törvény elfogadása mellett szól.

A törvénytervezetet az NFFT parlamenti képviselő tagjai – a négy parlamenti párt részéről - már benyújtották az Országgyűlés részére. Februárban mindössze négy parlamenti ülésnap lesz, ezért csak jelentős társadalmi nyomás mellett várható, hogy a Parlament kivételes eljárásban tárgyalja és fogadja el a törvényt - közölte az MTVSZ.

A természetvédők felhívást tettek közzé, amiben kérik tovább civil szervezetek támogatását. Szerintük csak így fogadhatja el a parlament a törvényt - ám könnyen ehet, hogy kampányuk már rég célt ért.

A múlt héten adta hírül ugyanis az MR1-Kossuth Rádió, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán megszülethet egy átfogó magyar környezetvédelmi jogszabály, miután a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtökön elfogadta, a jövő héten pedig átadja a képviselőknek az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét.

A törvény könnyedén átmehet a parlamenten, mert konszenzus alapján született és teljes politikai támogatást élvez. Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke az MTI-nek azt mondta: a tervezet nemcsak szén-dioxid- kibocsátási határértékeket határoz meg, hanem új lendületet is adhat a gazdaságnak a következő évtizedben. Szili Katalin elmondta, a fosszilis energiaforrások felhasználásának csökkentését kitűző elképzelés egy új, több tízmilliárd forintos pénzügyi alap létrehozását is tartalmazza, amely kamatmentes kölcsönökkel segítené a háztartások energiafelhasználásának mérséklését.

Láng István akadémikus, az NFFT tagja szerint egy ilyen alapot elsősorban az ország által értékesített szén-dioxid-kvóták bevételeiből, valamint európai uniós forrásokból lehetne feltölteni.

– A következő másfél évben felállítandó Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap kiszámítható és biztos alapot jelenthet a környezetvédelmi beruházásoknak, amelyek így később elősegíthetik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatás növelését, illetve a szociális igazságosság nagyobb érvényesülését – fejtette ki Farkas István, a tervezet kezdeményezőjeként fellépő Magyar Természetvédelmi Szövetség (MTVSZ) elnöke.

Láng István azt mondta: Magyarország, Nagy-Britannia után a világon másodikként fogadhat el egy átfogó környezetvédelmi szabályozást, amely a kibocsátás csökkentés mellett kiemelt helyen szerepelteti az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, és a megújuló energiaforrások részarányának növelését is.

Lépni kell

A tervezetet benyújtó társadalmi szervezetek szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az egyik ok, amiért a törvényre szükség van. Magyarországnak sürgősen lépnie kell, hogy szabaduljon a fosszilis energiafüggés (kőolaj, szén, földgáz) szorításából - hívták fel a figyelmet. A kőolaj árak várható növekedése miatt minden társadalmi réteg elemi érdeke, hogy csökkenteni tudja az energiafelhasználást. A világ az elkövetkező években radikálisan meg fog változni, az ehhez való alkalmazkodást Magyarországnak most kell elkezdenie.

A jogszabálynak jelentős társadalmi hatásai is lennének: olyan támogatási rendszert vezetne be, amelyek segítséget kínál a lakosság széles rétegeinek, az intézményeknek és a vállalkozásoknak az energiatakarékossági beruházásokhoz. Az intézkedések egyben segítik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatottság növelését és a társadalmi igazságosságot - írta az MTVSZ közleménye.

– Mutassuk meg a világnak, hogy a magyar politikusok képesek egyetértésben cselekedni a jövő érdekében és nem hasonlóak a koppenhágai Klímacsúcs bukott tárgyalóihoz! Nincs időnk várni. Ezért kérjük a parlamenti pártokat, hogy még ebben a parlamenti ciklusban konszenzussal fogadják el az éghajlatvédelmi törvényt – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi csoportvezetője.

– Senki nem vitatja, hogy mindenkit megillet az egészséges környezethez való jog. De könnyen belátható, hogy a társadalom felsőbb rétegeiben sajnos többet tesznek e környezet károsításáért, feléléséért, mint a társadalom alsóbb rétegeiben. S mivel Arisztotelész óta azt is tudjuk, hogy „egyenlőtlenekkel egyenlően bánni a legnagyobb igazságtalanság”, ezért szociális munkásként, az Éghajlatvédelmi Kerettörvénytől azt várom – és ezért támogatom a javaslatot –, hogy a társadalmi igazságosság elve mentén hozzájáruljon a társadalmi előnyök és hátrányok kiegyenlítéséhez. Soha jobbkor nem merülhetett volna fel ez a szempont, mint 2010-ben, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (és a biodiverzitás) európai évében- foglalta össze Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója, szakértő az NFFT klímatörvény folyamatában.

A civilek bíznak benne, hogy február közepéig több száz további társadalmi szervezet csatlakozik a kezdeményezéshez.