Nacionalizmus a kultúrában
Tiltakozás egy színház ellen. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány kultúrpolitikája egy régi sütetű konzervativizmust támogat. A Salzburger Nachrichten cikkében a feburár 1-i tüntetést beharangozva, arról is beszámolt, hogy több európai színházban –így a bécsi Burgtheaterben, és az Akademietheaterben is- az aktuális előadás előtt egy tiltakozó felhívást olvastak fel,s ezzel február 1-ét a „Tolerancia jegyében megtartott Első Európai Színházi Nappá” nyilvánították.
A többek közt magyar, szlovén, lengyel, holland, belga, francia és osztrák színházak részvételével megtartott akciót Markus Kupferblumen bécsi színházszervező, C. Bernd Sucher, német színházkritikus és Gaby Welker müncheni színésznő kezdeményezte….
…A színház igazgatására beadott pályázatában azt írta Dörner György, hogy az ébredő magyar nemzeti gondolatok „hátországává” akarja tenni az Új Színházat, és hadat üzent a kultúra területén észlelhető „elkorcsosult, beteges liberális hegemóniának”. Ez a szóhasználat Magyarországon is a nemzeti szocializmusra emlékeztet. Dörnert 2011 végén nevezte ki Budapest főpolgármestere, Tarlós István. A város szakmai bizottsága a már 13 éve igazgatóként működő Márta István mellett állt ki. Tarlós az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormányzó, konzervatív Fiatal Demokraták Szövetségének, a Fidesz-nek köszönheti hivatalát. Budapesten senki nem kételkedik abban, hogy Tarlós kifejezetten a Fidesz vezetés kívánságára tekintett el a szakbizottság véleményétől.
Dörner korábban hazafias verseket szavalt a szélsőjobboldali párt, a Jobbik választási rendezvényein. Ugyanakkor az antiszemita szerző, Csurka István tanítványa is. A színház igazgatására beadott pályázatában nyíltan elismerte, hogy számos gondolatot Csurkától vett át. Csurka, a bikaszerű értelmiségi, aki minden magyarokat érintő baj mögött „zsidó világ összeesküvést” szimatol, tiszteli Orbánt. A kormányfő számára viszont Csurka alkalmas eszköz a szélsőjobboldali választók megszerzéséhez.
A Dörner-ügy csak egyik szegmense a Magyarországom zajló „kultúrharcnak”. Orbán Viktor hiányolja a magyar történelem és esztétika újfajta értelmezésének az elsőbbségét. Az országban mindenütt harcias emlékművek nőnek ki a földből, amelyek a magyar honfoglalókat és a „vérszövetségét” dicsőítik. A Horthy-korszak antiszemita irodalmát beemelték az irodalmi kánonba.
Az év elején a Nemzeti Galériában Orbán megnyitotta a XIX. század történelmi festményeinek a kiállítását. A kiállítás címe egyben program is: „Hősök, királyok és szentek”. A kiállítás kiegészítéseként a kormány megbízott 15 kortárs festőt, hogy olajfestményen örökítsék meg a magyar történelem utolsó 150 évét. A bizarr állami művészetet egy mellékteremben állították ki.
Mindezzel egy időben csökkentették a többi intézmény költségvetését. Így fordulhatott elő, hogy 83 szabad színház tavaly már csak 759 millió forintot (2,5 millió euró) kapott. Ez az összeg a 2010. évi támogatásnak csupán a fele.
A kulturális intézmények vezetőinek leváltásával és kinevezésével Orbán a klientúrát építő politikáját folytatja. Ennek keretében 13 év után leváltották a budapesti „Trafó” vezetőjét, Szabó Györgyöt. Ez az intézmény mostanáig műfajokon átnyúló ablak volt a világra. Szabó utóda Bozsik Yvette táncművész lett, akit már a Fideszhez tartozó kulturális államtitkár, Szőcs Géza által jegyzett pályázat kiírásakor is az államtitkár kívánatos jelöltjének tartottak.
Fordította: dr. Gonda László
Salzburger Nachrichten 2012.01.31.
