Na most kemény lesz a külügy az oroszokkal

A Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) kérették Oroszország budapesti nagykövetét. A találkozón a tárca világossá fogja tenni: senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről – közölte a minisztérium kedden.

2016. október 25., 14:37

Forrás: mek.oszk.hu A felirat: Ruszkik, haza! Forrás: MEK.OSZK.hu

Az LMP a nap folyamán szorgalmazta, hogy a külügyi tárca hívja be az orosz nagykövetet, mert az orosz állami televízióban pogromnak nevezték az 1956-os forradalmat. Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese pedig – idézték fel – az állami orosz televízió egy műsorában az első „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot, és azt sejttette, hogy nyugati hatalmak, vagyis az Egyesült Államok állt a forradalom mögött. A műsorban azt is állították – írta az LMP –, hogy ezrével engedtek el nácikat a börtönökből.

Az LMP szerint megengedhetetlen, hogy egykori elnyomóink mai állami médiája hazugságokkal próbálja bemocskolni az ellenük vívott 1956-os forradalmat. Oroszországnak le kellene számolnia a Szovjetunióként elkövetett emberiségellenes bűnök mentegetésével, de eszerint ennek az ellenkezőjét teszi.

A Szovjetunióban, illetve Oroszországban egyébként az itthonitól homlokegyenest eltérő ’56 megítélése,  már csak az eseményekben való részvételük miatt is.

A Népszabadság szerkesztőségének Facebook-oldalán ismertetett kutatás szerint a felmérésben részt vevő oroszok 57 százaléka semmit sem tud a magyar 1956-os eseményekről, arra a kérdésre pedig, hogy szerintük mi zajlott akkor Magyarországon, 20 százalék azt válaszolta, hogy a „nyugati országok felforgató akciója a szocialista országok megosztására”, 20 százalék szerint „a magyar vezetésben a szovjetellenes és revizionista erők” próbáltak forradalmat kirobbantani és kivezetni az országot a szovjet táborból, 16 százalék szerint pedig „ellenforradalmi lázadás”, amit az ellenzék indított. Négy százalék szerint pedig felelőtlen és dezorientált tömegek mozdultak meg a kommunista vezetés ellen.

Mindössze 15 százalék válaszolt úgy, hogy „nemzeti felkelés” volt egy olyan rendszer ellen, amelyet a Szovjetunió kényszerített az országra.