Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor nem a mérleg nyelve
Ezekről Mráz Ágoston Sámuel, az Orbán-kormányhoz közeli Nézőpont Intézet igazgatója beszélt kedd este a Németországban kormányzó CDU alapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung rendezvényén, az Andrássy Egyetemen. Az EP-választást elemző, német nyelvű esten Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett, Orbán Viktor már a tavaly ugyanezen a helyszínen elmondott beszédében szólt arról, hogy platformot szeretne alakítani az Európai Néppártban (EPP). Ez változatlan lehetőség, annál is inkább – kockáztatta meg az elemző –, mert a magyar kormányfő és az EPP vitáiban egyik fél sem mondott olyat a másikról, ami visszavonhatatlan lenne vagy kizárná a kompromisszumot.
Bár elképzelhető, hogy a Fidesz otthagyja az Európai Néppártot, a konzervatív pártcsaládon belül alakulhat olyan frakció, amelynek a kedvéért Orbán Viktor pártja marad. Az egyik lehetőség, hogy a Fidesz a V4-országok – ez Magyarországon kívül Csehország, Szlovákia és Lengyelország – tagpártjaival alakítson frakciót. Egyébként Silvio Berlusconi Forza Italiájának, valamint az RMDSZ-nek, illetve a litván, a bolgár, a cseh, a szlovén testvérpárt képviselőinek a Sargentini-jelentést elutasító, a korábbi EP-ben 37 mandátumot jelentő csoportja sem elhanyagolható tényező. De a Fidesz beléphet az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába, arra viszont aligha lehet számítani, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártjával, a Ligával lép szövetségre.
Mráz Ágoston SámuelMráz Ágoston Sámuel elismerte, hogy az EP-választás nem a Fidesz várakozásai szerint alakult, „Orbán Viktor nem a mérleg nyelve”, de mint az előadó szavaiból kitűnt, változatlanul jelentős európai szerepre törekszik. Például Emmanuel Macron francia elnökkel az alapvető politikai nézeteltéréseik ellenére, nagyon jól megértik egymást – hallhattuk.
A közönségnek egyébként volt alkalma német forrásból is tájékozódni. Hardy Ostry, az Adenauer Alapítvány brüsszeli irodájának vezetője arról beszélt, szerencsére nem igazolódtak be a baljós előrejelzések, a nacionalizmus, a szélsőjobb nem tudott előretörni Európában. A legnagyobb EP-frakciót adó EPP, a szocialisták (S&D) , a liberálisok (ALDE), mellettük Emmanuel Macron pártja, a LaREM , elég erős lesz az új parlamentben, hogy együtt tartsák az „európai családot”, az Európai Uniót. Egyébként, amint egy alapítvány felmérés mutatta: soha nem volt még ennyi Európa-barát írás, műsor az EU-tagországok médiájában, mint most, az EP-választás előtt.
*
Arra már mi szeretnénk emlékeztetni csendben, hogy az Nézőpont Intézet szoros együttműködése fő finanszírozójával, az Orbán-kormánnyal, közismert, így aligha feltételezhetjük, hogy a Nézőpont Csoportot vezető politológus személyes elképzeléseit fogalmazta meg arról, merre tart vagy tarthatna a Fidesz az európai színtéren, miután a várakozások nem teljesültek, nem látszik remény olyan szélsőjobboldali-nacionalista blokkra az új Európai Parlamentben, amely fontos szerepet adhatna a magyar kormányfőnek. Így talán nem is annyira meglepőek Mráz Ágoston Sámuel utalásai arra, hogy Orbán annyi heves, személyeskedő csata és a Fidesz gyakorlati kizárása után mérlegeli a kiegyezés lehetőségét az Európai Néppárttal.
Persze a reményben, a feltétellel, hogy (ilyen, vagy olyan formában) eredeti tervei szerint jobbra tolhatja az európai konzervatív középpártok tömörülését. Ami igencsak valószínűtlennek tűnik. Aminthogy sajátos lenne egy EP-frakció, amelyben Silvio Berlusconi pártja mellett Kelet-Európa „migránsfaló nacionalistái” ágálnának. Azon pedig csak álmélkodhatunk, hogy Orbán Viktor vigyázó szemeit Emmanuel Macronra veti. Ha ez sikerül, megsüvegeljük.
Korábbi tudósításunkat a Nézőpont Intézet kérésére pontosítottuk.
