Moratóriummal sújtva

Nagyon kellemetlen meglepetés érheti azt, aki benn marad a moratóriumban, és jövőre szembesül azzal, mennyivel kell többet fizetnie. Akár több mint felével is nőhet a teljes visszafizetendő összeg, vagy öt évvel is kitolódhat a hitel kifutása.

A választások utánra hagyja a kormány a fizetési moratórium végleges kivezetését. Varga Mihály bejelentése szerint a moratórium 2022 júliusáig marad meg, ám csak azok számára, akik valamiért rászorulnak a további segítségre. Mert nyugdíjasok, gyereket nevelnek vagy a jövedelmük jelentősen csökkent az elmúlt évben. A vállalati hitelek esetében az árbevétel legalább 25 százalékos csökkenése a belépő. A moratóriumban maradás ezúttal nem lesz automatikus, azt kérni kell.

A 2020 márciusában bevezetett moratóriumból már kétszer ki lehetett lépni. Először kilenc, majd újabb hat, összesen tizenöt hónap elteltével. Aki benn marad, az összesen huszonhét hónapra odázhatja el a törlesztést. Jelenleg 1,15 millióan vannak a rendszerben, közülük a számítások szerint elvben 800 ezer adós jogosult a maradásra. Az más kérdés, hogy a várakozások szerint a többség valószínűleg nem fogja kérni a maradást – egyszerűen nem lesznek ennyire proaktívak az emberek.

Első körben azt gondolhatnánk, hatalmas lesz itt a baj, hiszen majd egymillió honfitársunk hitelgondjáról van szó. Az MNB adatai szerint a moratóriumos hitelek tíz százaléka problémás, azaz olyan jövedelmi helyzetben van az adós, ami csak nehézkesen vagy sehogysem teszi lehetővé a rendszeres törlesztést. Vagyis ha nem lesz védőháló, az adósok tizede tönkre fog menni. Ez nem reális veszély – azzal, hogy valamit kezdeni kell majd a bajba jutott adósokkal, erre a jegybank is figyelmeztet a pénzügyi stabilitási jelentésében.

Szélesebb kört érinthet azonban az, amire már a moratórium kezdetekor figyelmeztetnek a szakértők. Azt nagyjából mindenki tudja, hogy a moratórium lejárta után – vagy attól kezdve, hogy az adós onnan kilép – a futamidő meg fog nőni. Eleve tovább fog tartani a törlesztés, hiszen kimaradt kilenc, 15 vagy akár 27 hónap. Ezzel együtt azonban a felhalmozódott tőkét terhelő kamatot is meg kell fizetni. A törlesztő nem lehet magasabb, mint a moratóriumba lépéskor volt, tehát ezt a pluszkamatot a futamidő meghosszabbítása révén lehet megfizetni.

Hogy ez pontosan mennyi, azzal szeptember végén, vagy ami még rosszabb, 2022 nyarán fog szembesülni sok adós. Egy lakáshitel esetében akár több millió forint is lehet, a személyi kölcsönök esetében pedig brutális mértékben nőhet a teljes visszafizetendő összeg. Vegyünk egy lakáshitelt, amelyet nem sokkal a moratórium előtt vett fel a család: 15 millió forint, 2020 tavaszán még húsz év volt hátra a futamidőből, a fix kamat öt százalék. Ennek a hitelnek eredetileg 2036-ban járna le a futamideje. Ha a család marad a moratóriumban, akkor 2041-ig kell törlesztenie, plusz 53 hónappal tovább, és a teljes visszafizetendő összeg hárommillió forinttal lesz magasabb – mondta Nagy László Nándor, a Money.hu pénzügyi tanácsadó portál elemzője.

Minél magasabb a hitel kamata, annál brutálisabb lesz ez a növekmény. Egy 15 százalék kamatú személyi hitel esetében, amelyből 1,5 millió forint és még hét év törlesztő volt hátra 2020 márciusában, 62 százalékkal emelkedhet a teljes visszafizetendő összeg. Az eredetileg számított 2028 helyett 2033-ig és plusz 927 ezer forintot kell fizetni a felgyűlt kamat miatt. Ez a növekedés egy ilyen kis összegű hitel esetében rendkívül magas.

Az adósok előtt két lehetőség áll, ha szeretnék valamilyen módon csökkenteni ezt a pluszterhet – azt leszámítva, hogy nem maradnak a moratóriumban tovább. Egyrészt kérhetik, hogy a felgyűlt összeget visszafizethessék egy összegben. Ez esetben nem kell pluszfutamidővel számolni. Aki vállalja ezt, annak nem kell plusz-előtörlesztési díjat fizetnie, ha 2022 végéig meg is fizeti a felgyűlt tartozást. Másrészt megoldás lehet, ha az adós úgy módosítja a hitelszerződését, hogy a futamidő ne változzon, cserébe vállalja a magasabb törlesztő fizetését. Kicsi hiba a mátrixban, hogy a jelzáloghitel-szerződések módosítása minden esetben közjegyzői ellenjegyzést követel. A közjegyző díja azonban nem a bank által meghatározott költség, vagyis azt nem lehet elengedni. Erre külön szabályozást kellene alkotni.

Már a nyáron megpendítette Nagy Márton, Orbán Viktor tanácsadója – korábban a jegybank egyik alelnöke –, hogy a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat át kellene strukturálni. Ezek futamidő nélküli, úgynevezett rulírozó, azaz folyamatosan adott hitelkeretet biztosító konstrukciók, amelyek eleve nehezen voltak a moratóriumba illeszthetők. Ezeknek a hiteleknek nagyon magas a kamata – a folyószámlahitelé 2020 tavaszán 19, a hitelkártyáké 25 százalék volt.

Ez a magas kamat nem tűnik fel annyira, ha havonta szépen visszatöltögeti az ember, ám ha ez elkezd felgyűlni, az igen komoly meglepetést okozhat majd a moratórium lejárta után. A moratóriumban lévő hitelszerződéseknek darabszámra harminc, értékben 12 százaléka ilyen hitel. Ezekre Nagy azt javasolta, hogy a 2020 tavaszán fennálló tőketartozást alakítsák át a bankok személyi kölcsönné, visszamenőleg egy átlagos kamatot rászámolva. Így nem lesz akkora a bukta. 2020 februárjában a személyi kölcsön átlagos kamata 11-12 százalék volt, vagyis ez tényleg elég jó ajánlat. Az is igaz ugyanakkor, hogy a magasabb összegű kölcsönök nyomják le ezen hitelek átlagos kamatát, miközben a tipikus folyószámlahitel és a hitelkártyás hitelkeret kisebb összegű. Ezen összegű személyi kölcsönök kamata pedig jóval 11-12 százalék felett van. Nagy Márton nyáron tett javaslata szerint ezt az átkonvertálást még valamikor szeptember vége előtt volna célszerű bevezetni. Épp akkor jár le az általános moratórium.

Hogy kinek éri meg maradni és kinek kilépni, nem könnyű megmondani. Az adatok szerint a többség nincs rászorulva a moratóriumra: mindössze a moratóriumban lévő adósok 19 százalékának csökkent ugyanis a jövedelme jelentős mértékben a rendelkezésre álló számlaforgalmi adatok szerint. A moratóriumban megérte bennmaradni, ha az adós a hiteltörlesztőt újra befektette, felhalmozta. A MNB adatai szerint azonban mindössze az adósok húsz százaléka járt el így, a többség egyszerűen elköltötte a havi törlesztő összegét – vagy mindennapi fogyasztási cikkekre vagy nyaralásra, gépre, berendezésre.