Mit mesélnek az UFO-k?

Hamarosan lekerül a titkosítás a Pentagon UFóaktáiról: az amerikai kormányzati szerv június végéig kapott határidőt arra, hogy nyilvánosságra hozza a megmagyarázhatatlan légi jelenségekről szóló dokumentumait. Heteken belül tudomást szerezhet az emberiség a földönkívüliek létezéséről? Talán igen. De az már egészen biztos, hogy mindenképpen gazdagodunk egy másféle tudással.

Hamarosan nagy nap virrad az ufórajongókra: lejár az a 180 napos határidő, amit még Donald Trump elnök adott a Pentagonnak december végén. Az ügynökségnek így nyilvánosságra kell hoznia az eddig bizalmas információként kezelt aktákat, amelyek az UAP-észlelésekről (Unidentified Aerial Phenomenon/azonosítatlan légi jelenségek) szólnak. Lesz olvasni- és néznivaló bőven: csak az elmúlt húsz év alatt az amerikai légierő pilótái több mint 120 olyan objektummal találkoztak repülés közben, amelyek felbukkanására nem találtak magyarázatot.

„Én úgy érzem, hogy most nem földönkívüliekről van szó”

– mondta a 168 Órának Jonti Horner, a Dél-Queenslandi Egyetem csillagászprofesszora, aki szerint az ufójelenségek definíciójából csupán az következik, hogy nincs egyértelmű magyarázat a létezésükre.

Andrew Fraknoi, a Berkley Egyetem csillagásza, a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) kuratóriumi tagja úgy véli, az efféle felfedezésekkel kapcsolatban mindig óvatosan fogalmaz a kormány. A jelentésből már nyilvánosságra hozott részek is arra utalnak: a Pentagon nem tudja sem bebizonyítani, sem kizárni azt, hogy idegenek állhatnak egyes ufójelenségek mögött. „Azt fogják mondani, hogy sok esetet meg tudunk magyarázni, de néhányat nem – mondta Fraknoi. – A nem hívők azt tudják majd mondani: látjátok, a legtöbbnek van magyarázata! A hívők pedig azt: látjátok, néhányat nem tudnak megmagyarázni! Így az ufókról szóló vita tovább folyik.”

Miért pont most?

Az USA kormánya és kongresszusa hosszú ideig kényesen nyúlt az ufóaktákhoz, és a kérdések megválaszolását nagyrészt a partvonalra nyomta. Az utóbbi években viszont egyre élesebbek lettek a bürokratikus viták a Pentagon és a törvényhozók között: demokraták és republikánusok is egyre inkább azt akarták, hogy legyen vége a titkolózásnak.

Horner szerint „valószínűleg elég biztonságosnak tűnik számukra az, hogy nyilvánosságra hozzák az aktákat”, hiszen a legtöbb ufóészlelést alapból sem kellene rejtegetni. „Várhatóan nagyrészt elmosódott videofelvételekről és egyéb, ártatlan adatokról van szó – mondta. – Olyan ez, mintha azt kérnék tőled, hogy hozd nyilvánosságra a múlt heti bevásárlólistádat, nem azért nem tetted eddig közzé, mert óriási titkokat rejt, hanem mert úgy érezted, hogy senkit nem érdekel, ami rajta van.” Ha viszont tiszta vizet önt a pohárba a Pentagon, akkor konteókat gyártani is nehezebb lesz az ufókról, és a tudósoknak is több adatuk lesz ahhoz, hogy higgadt fejjel, tényszerűen magyarázzák meg ezeket a jelenségeket.

Kicsit más a helyzet Avi Loeb, a Harvard asztrofizikus professzora szerint. A tudós pár éve azzal vált ismertté, hogy azt állította, az Oumuamua nevű, 2017-ben a naprendszerünkbe érkezett objektumot földönkívüliek küldték, míg a tudományos konszenzus az volt, hogy az természetes eredetű.

„Több anomáliát is meg lehetett figyelni az alakjával és a mozgásával kapcsolatban. Akkor úgy éreztem, hogy óriási tabu van akörül, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy ez valóban egy idegen tárgy.” Szerinte ez az eset is szerepet játszhatott abban, hogy most az USA kormánya nyilvánosságra hozza az adatokat, ami szerinte csak a jéghegy csúcsát fogja megmutatni a kormány ufóaktáiból. „Túl sok adat gyűlt össze, és túl nagy belső nyomás nehezedett rájuk, ezért fordulóponthoz értünk.” 

Ha nem idegenek, akkor micsodák?

Többféle teória létezik arról, hogy mi állhat az ufóészlelések hátterében: ha nem idegenekről van szó, akkor szóba jöhet, hogy amerikaiak vagy külföldiek által kifejlesztett technológiával készült repülőket vettek észre a sereg pilótái, de az is lehet, hogy azok csupán természetes jelenségek. Horner és Loeb is amellett érvelt, hogy a földi technológiákat ki lehet zárni.

„Nem tennék közzé a bizonyítékokat, ha más nemzetek kémkedésre használt objektumairól szólnának, mivel a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági kockázat lenne”

–  állítja Horner. Loeb szerint ha amerikai technológiák állnának az ufók mögött, akkor „azokat vagy a csatatéren, vagy a hadi piacon látnánk viszont, nem pedig egy Pentagon-jelentésben.” Így szerinte két lehetőség marad: vagy természeti jelenségekről vagy idegenekről van szó.

Mit tanulhatunk az ufóktól?

„Az, hogy valószínűleg nem idegenek állnak az ufók mögött, nem jelenti azt, hogy ne lenne elképesztően izgalmas ez a jelentés. Számos dologról, amiket korábban ufónak minősítettek, kiderült, hogy izgalmas, új tudományos jelenségek álltak a hátterében” – mondta Horner. Szerinte az akták nyilvánosságra hozatala felkeltheti az emberek érdeklődését a tudomány nagy kérdéseivel kapcsolatban.

Fraknoi konkrét példát is említ arra, hogyan vezethetnek az ufóészlelések tudományos felfedezésekhez, és hogy milyen sokat tud ártani a kormányzati titkolózás. Egy hidegháborús esetet említett, amikor az amerikaiak és a szovjetek is nukleáris robbanások jeleit fedezték fel a légkörben, mindkét nagyhatalom azt hitte, hogy a másik okozta ezt, és mindketten szigorúan bizalmas információként kezelték. Végül azonban egy komoly kormányzati kapcsolatokkal rendelkező amerikai csillagász tudomást szerzett a dologról. „Az volt a reakciója, hogy úristen, ezt valószínűleg nem az oroszok csinálják, hanem egy teljesen természetes dolog. Aztán amikor mindkét hadsereg megosztotta a másikkal az információit, kiderült, hogy valóban egy teljesen új, eddig leíratlan tudományos jelenségről van szó a csillagok által kibocsátott gamma-sugárzással kapcsolatban” – emlékezett vissza.

Loeb is örül annak, hogy a jelentés nyomán előtérbe kerülhetnek az ufók a tudományos diskurzusban. „Aggaszt az a hozzáállás, amikor még a tudósok sem akarnak ezekkel az anomáliákkal foglalkozni, és inkább a komfortzónájukban maradnak.” Szerinte az ufójelenségek háttérbe szorítása önmagát beteljesítő jóslat. Ha nem foglalkozunk velük, és nem akarunk felfedezni semmi újat – akár idegenek létezését, akár új tudományos jelenségeket –, akkor nem is fogunk. „Nagyon veszélyes lenne így viszonyulni a tudományhoz.”

(Kiemelt kép: egy Alien-szobor California állambeli Baker városban, 2019. március 4-én. Fotó: Frederic J. Brown / AFP)