Mire készülnek Orbánék? Mindjárt jöhet a fél éves honvédelmi vészhelyzet
Noha az Alaptörvényben rögzített különleges helyzetek már ma is elég tág lehetőséget biztosítanak a honvédség számára, most az Orbán-kormány bevezetne egy új fogalmat, a honvédelmi veszélyhelyzetet. Ilyen esetben ingatlanokat vehet majd igénybe, adatokat gyűjthet be az állampolgárokról, még az eddiginél is szabadabban. Magyarán a kormányzati túlhatalomra való lehetősége miatt sokat bírált terrorveszélyhelyzet után újabb különleges kategória szükségét érzi a kormány, pontosabban a törvényjavaslatot jegyző Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A hatalmas salátatörvényben nyugvó tervek között felmerült már az internet betiltásának lehetősége és a hadköteles férfiak behívhatósági korhatárának 50 évre emelése is, amellyel 850 ezer férfi lenne hadra fogható. De a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását, az államhatár ellenőrzésének szigorítását, ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét, az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését és „a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását” elérendő egy új jogintézményt is létrehoznak.
A honvédelmi veszélyhelyzet különleges jogrendi típus lesz. Ilyenből az Alaptörvény szerint jelenleg hatféle alkalmazható bizonyos esetekben. Közös jellemzőjük, hogy bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, jogkorlátozások vezethetők be, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők. A törvényjavaslat pikáns indoklása alapján az új jogintézmény „békeidőben” is lehetővé tenné a honvédelmi és rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges szolgáltatások, ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevételét, méghozzá „közérdekű használati jog” biztosításával a Magyar Honvédség számára. Az utolsó pontban említett katonai titkosszolgálat biometrikus, például hang-, írás- vagy DNS-minta-adatokat is gyűjthetne a magyar állampolgárokról „a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtása”, továbbá „a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében”.
Hogy erre egy adott helyzetben szükség van-e, arról a kormány gyakorlatilag a saját hatáskörében dönthetne. A javaslat alapján ugyanis a honvédelmi veszélyhelyzetet fél évre vezethetik be, és rendelettel lehet meghosszabbítani. Hasonlóan egyébként a már törvényesített, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez, amelyet évek óta úgy tart fenn a kormány, hogy annak jogszabályi feltételei sem adottak, ellenben ezzel mentesíti magát rengeteg beszámolási és egyéb kötelezettség alól, már ami a határvédelmi közbeszerzéseket illeti. A meghosszabbításhoz az Országgyűlés honvédelmi bizottságának jóváhagyása szükséges.
A tervezet alapján a kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira” vagy „az Észak-atlanti szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében” hirdetheti ki a honvédelmi veszélyhelyzetet. Utóbbi az általunk megkérdezett nemzetközi jogászok szerint nem igazi feltétel.
Valki László felhívta a figyelmünket arra, hogy a NATO alapító szerződésének 5. cikkére való hivatkozás elvben még rendben lenne, hiszen az a szervezet valamely tagja ellen intézett „fegyveres támadásról” szól, és arról, hogy ilyen esetben milyen eljárást kellene követnünk mint tagállamnak. Az 5. cikk tanácskozás megtartását írja elő, amelynek során a tagállamok eldönthetik, miként reagáljanak a támadásra. Más szóval az alapító szerződésből közvetlen kötelezettség még nem származik, a kérdéses cikk nem ír elő automatikus kollektív védelmi kötelezettséget. Valki László arra is emlékeztetett, hogy az 5. cikk alapján a szervezet fennállása alatt eddig csak egyetlen esetben, a szeptember 11-i terrortámadás után ültek össze a tagállamok képviselői, ekkor segítségüket ajánlották fel az Egyesült Államoknak, az azonban nem élt vele.
– Ami a 4. cikket illeti, az csak annyit mond ki, hogy a tagállamok kötelesek tanácskozni egymással, ha bármelyikük véleménye szerint a felek egyikének biztonságát veszély fenyegeti. Ez a „fenyegetés” egy konfliktushelyzet téves vagy helyes értékeléséből egyaránt származhat. Ilyen esetben a tagállamok politikai, diplomáciai vagy egyéb intézkedésekről határozhatnak, közvetlen kötelezettségük azonban csak a tanácskozás megtartására vonatkozik. Szerintem tehát ilyenkor a honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetését semmi sem indokolja – mondta Valki László.
A kabinet a jogszabálytervezet alapján mégis a honvédelmi veszélyhelyzet bevezetésére juthatna a NATO-szerződésre hivatkozva, amit Benkő Tibor indoklása szerint az igazol, hogy „az elmúlt években olyan új jelenségek jelentek meg (például a hibrid hadviselés), amely kihasználja az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeit. Erre figyelemmel szükséges, hogy Magyarország önálló és nemzeti szintű védelme, mint az Észak-atlanti szerződés szervezetében vállalt szövetségesi kötelezettségeink hatékonyabb teljesíthetősége érdekében felkészüljünk az új típusú »szürke zónás« kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is.” Állítólag tehát ezt szolgálná a honvédelmi veszélyhelyzet, amely Benkő szavaival „rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében”.
Közleményeiben és nyilatkozataiban a kormányoldal máris kész tényként beszél a még csak javaslat formájában létező változásokról, bár egyértelmű, hogy a módosításokat elfogadják. Mindez azért is érdekes, mert nagyon úgy tűnik, hogy januártól tényleg bármikor bevezethető lesz a honvédelmi veszélyhelyzet. Ukrajna huszonnégy megyéjéből tízben hadiállapot van érvényben, ami akár meg is felelhet a „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet” kikötésnek. Nemzetközi jogászok szerint ha a jelenlegi formában fogadják el a törvényjavaslatot, az ukrán válsággal való szomszédi viszonyból fakadó érintettségére hivatkozva tényleg azonnal be is lehetne vezetni a honvédelmi veszélyhelyzetet.
Lattmann Tamás szerint ez politikai döntés kérdése, és többszörösen feltételes módban érdemes arra is gondolni, hogy meghozza-e ezt januárban a kormány. Nem tudni ugyanis, hogy az orosz–ukrán-konfliktusban milyen diplomáciai következményekkel járna az ilyen lépés. Ugyanakkor ha az Orbán-kormány az ukrán válság miatt bevezeti az új veszélyhelyzetet, az Lattmann szerint önmagában még nem jelenti azt sem, hogy az összes létező jogi korlátozást is bevetheti. Az ilyen rendkívüli jogrendi intézkedéscsomagnak is van ugyanis bírói kontrollja, így a magyar bíróságok, végső soron pedig a strasbourgi emberi jogi bíróság is felülvizsgálhatná, szükséges és arányos volt-e a kormány eljárása a honvédelmi veszélyhelyzetben.
Persze a bírósági eljárásokat az egyes állampolgárok megfigyelése vagy épp más „védelmi intézkedések” kapcsán ma Magyarországon szintén érdemes feltételes módban kezelni.
