Minden napra jut egy gyerekházasság Magyarországon
Egészen elképesztő adatok derülnek ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Gyurkó Szilvia gyerekjogász kikérte a KSH-tól, hogy évente hányan kötnek házasságot 18 éves koruk előtt. Ebből pedig kiderül, hogy átlagosan minden napra jut Magyarországon legalább egy olyan esküvő, ahol a házasulandó férfi partnere egy még nem nagykorú lány – írja a WMN.
2016-ban például 388 lány kötött házasságot 18 éves kora előtt. A legidősebb vőlegény 61 éves volt, ő egy 17 éves lányt vett el. Kiugró évnek a 2009-es számít, akkor 473 olyan lány volt érintett, aki még nem töltötte be a 18. évét.
Az adatok alapján többségük esetében nem beszélhetünk nagy korkülönbségről (17 és 23 év közöttiek a házastársak), de nagyon sok esetben mély generációs szakadék van a felek között. A jogász szerint ez már felveti a kényszerházasság gyanúját.
2016-ban 61 éves volt a legidősebb férj, 2015-ben 51 éves, 2014-ben 60, de 2009-ig visszamenőleg nincs olyan év, hogy 50 év feletti férj ne állt volna oltár elé egy 16–17 éves gyereklánnyal.
Nemcsak lányok érintettek, hanem fiúk is. Igaz, ők lényegesen kevesebben, és a korkülönbség is kisebb az esetükben. 2016-ban 37 tizenéves kamaszfiú lépett házasságra, 2015-ben 31, 2014-ben 37 – tehát átlagosan 30–40 közötti fiúnak kötik be a fejét évente. A legidősebb menyasszony 21 éves volt (a vőlegény pedig 17), és évekre visszamenően sem fordult elő olyan, akár 45–50 évnyi körkülönbség mellett kötött házasság, mint a lányok esetében.
Az adatok azért is ijesztőek, mert büntetőeljárási adatokból kiderül, hogy van, hogy a gyereket a család adósság fejében, vagyontárgyként adják férjhez. Emellett létezik olyan gyakorlat is, hogy a házassággal „legalizálják a prostitúciót.”
A magyar jogszabályok szerint 16 éves kortól lehet házasodni, amennyiben a hatóság engedélyt ad rá. A kérelmet a gyereknek kell előterjesztenie, és az eljárás során mindig meg kell hallgatni a szülőt is. Megvizsgálják, hogy a gyerek érdekét szolgálja-e a házasság, és szabad akaratából döntött-e így. A háziorvosnak is igazolnia kell, hogy a gyerek „a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik”, és esetleg a családvédelmi szolgálatot is bevonják a döntésbe.
– Elképesztő, hogy Magyarországon még létezik egy ilyen jogintézmény, amiben legalább két hivatalos helyen tudnak a gyerek házasságáról – a gyámhivatalban és az anyakönyvvezetőnél –, még orvos is megvizsgálja a gyereket, hogy fizikailag alkalmas-e a házasságra
– állapítja meg Gyurkó Szilvia.
A jogász emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament nőjogi bizottsága idén áprilisban fogadta el azt a felhívást, miszerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekházasság és kényszerházasság eltűnjön Európából 2030-ra. A házasságkötés ugyanis akkor sem a gyerek érdeke, ha nem erőszak vagy kényszer áll a háttérben, hanem egyéb okok.
A korai házasság általában korai gyermekvállalással is jár, ami nehezíti a leányanya oktatási és munkaerőpiaci helyzetét, illetve egészségügyi kockázattal is járhat. Statisztikák szerint ráadásul növeli a családon belüli erőszak előfordulását.
Gyurkó Szilvia kitér arra is, hogy sokak fejében a probléma a roma családokat érinti, és kulturális kérdésről van szó. Erről azonban nincsenek statisztikai adatok, a jogszabályok viszont mindenkire egyenlően vonatkoznak.
– Egy roma lánynak sincs kevesebb joga iskolába járni, tanulni, világot látni, mint egy nem romának. Ahogyan nincs „külön jogosítványa” sem arra, hogy tizenévesen már rendszeres szexuális kapcsolatot létesítsen, párkapcsolatban éljen és gyermeket vállaljon. Ha ezt a hatóságok természetesnek veszik, ha mi, társadalmi szinten természetesnek vesszük, hogy ez így van, akkor súlyosan megsértjük (nemcsak az érintett, hanem) valamennyi magyarországi gyerek jogait
– állapítja meg a gyerekjogász.
